Kedves Faro!
Ahogy írtam sikerült megmenteni, és most is él. Olyan 30 cm körül van a méretük, de nem szoktam mérni őket. Talán egy kicsit bátrabb lett a megmentett, mert általában első az evésben.
Devilpinkernek!
A harcsapéldád elgondolkodtató, és szerintem az érzelem nagyon tág fogalom.
Harcsáknál írtak még le hasonlót, hogy a fészken lévő harcsapár egyikét kifogták,és a másik az egész fárasztás alatt mellette úszott....Fene tudja mennyire igaz, régi harcsahorgászatos könyvben olvastam.
De érzelmeik nincsenek. Ez azért belátható. :) Ami nekünk annak tűnik, amögött egészen más "indíttatás" van.
Én meg vagyok győződve arról, hogy a halaknak vannak érzelmeik és jó a memóriájuk. A múlt évben egy éjszaka véletlenül túl sok vizet szívattam le a kerti tóról, amiben koik vannak. Az egyik kint rekedt egy kis padkán és reggel mikor rátaláltam, már nem sok életjelet mutatott. Mindent elkövettem vele, a délelőttöm ráment, de sikerült megmentenem. Mikor visszaengedtem a tóba a víz tetején, oldalazva és minden szegletbe beakadva idétlenül úszott. Ekkor a társai – kik különben nagyon félősek – feljöttek a víz tetejére és aláúsztak a megmentett társuknak, kifordították a sarokból, hogy ússzon tovább. Ezt többször megtették, és pont az, amelyiket szinte alig látom a tóban fordított különös figyelmet társára. Nagyon emberi volt a jelenet.
Ez oké. Valamit éreznek a halak, de az nem nevezhető fájdalomnak. A memóriájukról nem is beszélve. A következő az lesz, hogy salátát,búzát sem ehetönk? :D:D
Ahogy írtam sikerült megmenteni, és most is él. Olyan 30 cm körül van a méretük, de nem szoktam mérni őket. Talán egy kicsit bátrabb lett a megmentett, mert általában első az evésben.
Devilpinkernek!
A harcsapéldád elgondolkodtató, és szerintem az érzelem nagyon tág fogalom.
De érzelmeik nincsenek. Ez azért belátható. :) Ami nekünk annak tűnik, amögött egészen más "indíttatás" van.
Köszönöm ezt a pár sort!Jó volt olvasni.
Helyrejött a halacska/él még?
Üdv.!
Let us hope for the best ones.