A magyarországi forgalmazó a termékek forgalmazására sem képes, majd pont bármilyen előadások szervezésével töltené a "drága" idejét. Amit itthon kis- és nagykareskedelem címén művelnek egy vicc.
Az lehet hogy vannak gyerekek akik eljutnak különböző természetvédelemmel kapcsolatos előadásokra, de ez Angliában sem általános. Elég csak az itt már említett sorozatra (River Cottage) gondolni, ahol szépszámmal látni olyan embereket akik nem láttak még élő csirkét, és a potyról úgy tudják, hogy a húsa mérgező.
Ezzel nem azt akarom mondani hogy akkor a hazai vizekért ne tegyünk semmit, csak ne vigyük túlzásba a nyugat-európai országokról szóló áradozást. Ne felejtsük el hogy, a 60-70-80-as években a környezetszennyezéssel sikerült szinte teljesen kipusztítaniuk saját országuk természetes élővilágát, az utóbbi 10-20 évben pedig Euró vagy Font milliárdokból helyreállítani a környezetett, és visszatelepíteni a végleg kihalt állatokat. A környezetszennyező gyárakat pedig kitelepítették az úgynevezett fejlődő országokba, ahol tovább folyik a környezetrombolás, igaz Anglia, Németország stb. mostmár szép zöld, és lehet tünteetni az őserdő kivágás ellen, igaz hogy az miattuk történik.
Van mit tanulnunk a nyugat-európai országoktól, de ne avassuk őket szenté.
A cikk nagyon jó lett, gratulálok hozzá!
Nagyon elgondolkodtató, sok oldalról megvilágított helyzetkép, amiért jár a gratula Aurélnak. Természetvédő és hal-madár barát vénámnak jól esett olvasni, viszont számomra egy rövidke bekezdésben volt az, ami a kulcsa. Ez nem más, mint a horgászok hatékony és megfelelő érdekképviselete. Az, hogy ha van probléma, akkor arról legfelsőbb szinten tudnak érdemben egyeztetni. Igen, 3 millió horgász-választó nem annyi, mint 300 ezer. A vidra-kormorán-kelet-európai sorrend ha nem hatnak oda, meg fog cserélődni, a kelet-európaiak a halak után megeszik a vidrát és a kormoránt is. (Kelet-európai bevándorlón nem feltétlen kell magunkra gondolni, mielőtt bárki kirohanna kivont kardal a hon védelmében.) Martint a filmjei által ismerem, már az maga egy csoda, ahogyan pl. a gyermekeket oktatják, bevezetik a vízparti élet szépségeibe, megtanítják nekik a vízparti élővilág összefüggéseit. Ez is kulcs! Mindent idejében el kell kezdeni, hogy mire az új generáció felnövekszik, ne legyen túl késő. Sajnos hazánkban ez is gyermek cipőben jár. Mikor én voltam gyerekhorgász, volt rendszeres horgászklub a suliban, voltak előadások, filmvetítések, barkácsolások. Ma már hírét sem hallani ennek. Megfontolandó, hogy egyetlen hazai importőrnek, forgalmazónak sem érdeke az, hogy gondolva a jövő "vásárlóira" támogasson, esetleg ő maga indítson ilyen kezdeményezést. A rövid távú profit nem kifizetődő, el fog lassan fogyni a vásárló erő. Tudnék én is a témáról értekezni órákon keresztül, de röviden most csak ennyit.
Újfent gratulálok, jó volt olvasni: csabio
Az lehet hogy vannak gyerekek akik eljutnak különböző természetvédelemmel kapcsolatos előadásokra, de ez Angliában sem általános. Elég csak az itt már említett sorozatra (River Cottage) gondolni, ahol szépszámmal látni olyan embereket akik nem láttak még élő csirkét, és a potyról úgy tudják, hogy a húsa mérgező.
Ezzel nem azt akarom mondani hogy akkor a hazai vizekért ne tegyünk semmit, csak ne vigyük túlzásba a nyugat-európai országokról szóló áradozást. Ne felejtsük el hogy, a 60-70-80-as években a környezetszennyezéssel sikerült szinte teljesen kipusztítaniuk saját országuk természetes élővilágát, az utóbbi 10-20 évben pedig Euró vagy Font milliárdokból helyreállítani a környezetett, és visszatelepíteni a végleg kihalt állatokat. A környezetszennyező gyárakat pedig kitelepítették az úgynevezett fejlődő országokba, ahol tovább folyik a környezetrombolás, igaz Anglia, Németország stb. mostmár szép zöld, és lehet tünteetni az őserdő kivágás ellen, igaz hogy az miattuk történik.
Van mit tanulnunk a nyugat-európai országoktól, de ne avassuk őket szenté.
A cikk nagyon jó lett, gratulálok hozzá!
Újfent gratulálok, jó volt olvasni: csabio