Fórum
Rendezés
Találatok száma/oldal
solyi2010. 02. 24. 20:03:54
solyi
Titanka!Ügyes vagy!Örülök,amikor valaki nem csak azért hordja a fejét,hogy sapkát tegyen rá!Megfontolom.
Devilpicker2010. 02. 22. 21:38:52
Köszönöm. Írtam egy privátot.
titanka2010. 02. 21. 12:26:02
Kedves DevilPicker!

A harcsák villamos tér érzékenysége már régóta foglalkoztat. Régebben akváriumi körülmények között tartottam többféle harcsafajt, valamint kis méretű csíkhalakat együtt. A csíkhalak a kis szemű sóder aljzatba befúrták magukat és naphosszat ott lapultak. Az akvárium tisztításakor egyre kevesebb került elő, mivel egyre jobban megfogyatkoztak. Nem értettem a dolgot, hova tűnnek ezek a halak. Egyszer lekapcsolt lámpa mellett véletlenül észrevettem, hogy a harcsa a teljesen eltemetett csíkhalat kikapja az aljzatból. Ilyenkor a harcsa a bajusz szálait széttartva úszkált, majd célirányosan támadott. Sehogy sem értettem hogy találhatta meg a prédát, hiszen az nem mozgott....

Sok évvel később megnéztem a „Koós Ferenc: Harcsázás Rejtelmei 1., 2., 3., 4.” DVD-sorozatot, és ott találtam egy érdekes részt. A szerző hosszan ecseteli, hogy a harcsák valamiért nagyon szeretik a víz felett átívelő nagyfeszültségű távvezetéke környezetét, továbbá nyári zivatarok előtt, amikor a légköri feszültség /és így az elektrosztatikus térerősség/ jelentősen megnő a kapókedve. Saját megfigyeléseimből pedig észrevettem, hogy a nagyobb fém tárgyak környezetét is szeretik.

Arra gondoltam, hogy a harcsa nyilván valahogy érzékelni bírja a villamos térerősség változásait. A természet többnyire okkal szelektálja az állatokat – és így a harcsafajokat is- olyan irányokba, hogy a genetikai változások hatására az egyed jobban megtalálja az élet feltételeit. Logikusnak tűnt, hogy a harcsa villamos terekkel szembeni érzékenysége valami módon a táplálkozással is kapcsolatba lehet. A wobbler átalakítós kísérlet, amit az előzőekben leírtam is erre irányult és ezt próbálta igazolni.

Közben utána néztem a szakirodalomba a harcsák villamos térerősség érzékenység témájának, és meglepő dolgokat sikerült találnom.

Az alábbi cikk (1.) és (2.) tartalmazza a harcsa villamos tér érzékelő rendszerét, és feltárja a bajusz és a szinapszisok kapcsolatát. Kiderült ugyan is, hogy a harcsa széles fejrésze és a bajuszrész mintegy antennaként funkcionál. Ráadásul a bajusz orientációjával a harcsa kereső üzemmódban villamosan is képes lokalizálni a prédahal helyzetét. A cikkek alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a harcsa bajusz része, meglehetősen sokoldalú szerve. A cikkekben a villamos érzékelési szervének teljesítőképessége (bajusszal együtt) meglehetősen távoli halmozgás villamos behatárolására is alkalmas, mert a halak izomkisülése mintegy 100 méter távolságból is, a detektálhatósági határon belül van. Az anyagokból világosan kiderül, hogy a harcsa a megnövekvő külső statikus villamos tér hatására kontrasztosabban és biztosabban érzékel ezen villamos érzékelő szervével, így a kapókedvének megnövekedése is jól magyarázható ezzel (3.). Ezt akváriumi körülmények között kísérleti módszerekkel is igazolták. Persze természetesen az oldalvonalával is érzékel, de úgy tűnik, hogy az valamivel a villamos érzékelési távolság alatt marad. Ráadásul – mint az más kutatási adatokból is kiderült- képalkotási határa a rablóhal méretének 2-3 szorosánál van. Ez egybe vág a pergető horgászok bokros részekben tapasztalt reagálási határával. Itt ugyan is relatíve pontos dobásokkal kell dolgozni.

Nyilvánvaló, hogy a kulcsinger elméleteknek eleget tevő wobbler mozgatási módszereken túl létezik harcsa esetében egy további, nagy hatótávolságú villamos érzékelési rendszer, mely wobbler kialakítások/ fejlesztések tekintetében ígéretes irányokat jelent.


A két utolsó cikket (4.), (5.) azért tettem fel ide mert a témában tágabb kitekintésre is lehetőséget ad.

1.)
Neuroscience Vol. 27, No. 3, pp. 1049-1053, 1988
Printed in Great Britain

Pergamon Press plc
IBRO
DENERVATION REVEALS TWO COMPONENTS OF
NEUROTRANSMISSION IN ELECTRORECEPTOR
SYNAPSES
R. C. PETERS,* E. L. GROEN, M. M. VAN DER SLUIS, P. F. M. TEUNIS and K. A. WILHELM
Laboratory of Comparative Physiology, University of Utrecht, Jan

2.)
Fish Physiology and Biochemistry 21: 81–88, 1999.
© 1999 Kluwer Academic Publishers. Printed in the Netherlands.81

Catfish electroreceptor organ functioning during five days exposure to
different calcium environments
R. C. Peters1 and R. H. S. Westerink2
1Comparative Physiology, Utrecht University, Padualaan 8, 3584 CH Utrecht, The Netherlands (Fax:
+31.30.2542219, E-mail: R.C.Peters@bio.uu.nl); 2Research Institute of Toxicology (RITOX), Utrecht University,
Yalelaan 2, 3508 TD Utrecht, The Netherlands (Fax: + 31.30.2535077, E-mail: R.Westerink@ritox.vet.uu.nl)

3.)
Catfish with distaste for preservatives
Lonneke B.M. Eeuwes, Robert C. Peters, Franklin Bretschneider and Wim J.G. Loos
Utrecht University, Comparative Physiology - Functional Neurobiology, Padualaan 8, 3584 CH Utrecht, The Netherlands
Corresponding author : R.C. Peters, e-mail : R.C.Peters@bio.uu.nl

4.)
A Comment on the Sensitivity of Fish to Low Electric Fields
Donatella Petracchi* and Giovanni Cercignani#
*Istituto di Biofisica del CNR, Via S. Lorenzo, 26 Pisa, Italy and #Dipartimento di Fisiologia e Biochimica, Via S. Maria, 55 Pisa, Italy

5.)
Behavior of Animals with Passive,
Low-Frequency Electrosensory
Systems
Lon A. Wilkens and Michael H. Hofmann
titanka2010. 02. 21. 10:18:36
Kedves Hari18!
A mű-csali fejlesztés is részben ráérzésre, részben tudományos alapon folyik. Olvass utánna a szakirodalomban, és rájössz, hogy számos halbiológiai kutatóitézet -szerződéses keretek közütt- végez kutatásokat a SALMO és a RAPALA stb. cégeknek. Néha a tanulmányokból születő cikkek is publikálásra kerülnek, és akkor nem gyözök csodálkozni...
Nem kell ettől megijedni, hogy a vezető kutatóknak sem esik le az aranygyűrű az újjukról, hogy biológiai alkalmazott kutatást csináljanak a műcsali gyártók számára. Az, hogy ennyire komolyan foglalkozom ezekkel a dolgokkal, azért van mert nagyon olcsó műanyag wobblerekkel pecázom. Ilyesmit a MAXON nem igazán forgalmaz már, pedig régebben olyan jó cucccaik volta, csak nem fért bele az üzletpolitikájukba, mint ahogy azt a MAXONBAN dolgozó eladó hosszan kifejtette. Ahoz, hogy a RAPALA-val pecázó szakikat útol birjam érni fogásokkal sokkal jobban kell érteni a történéseket a vízben. Itt Szigetszentmiklóson a parton a legjobb wobbleresek milliós nagyságrendű pénzeket tesznek a RAPALA, Nils MASTER stb. műcsalikba. Komoly elméleti tudással és halbiológiai ismeretekkel kiegészítve, ez bizony lekörözhető.
Különben ezért szeretem ennyire Vittorió cikkeit, mert felvetéseinek utánna nézve/ kiegészítve és horgászataimba beépítve azokat sok halat sikerül fogni.
hari182010. 02. 21. 09:38:02
Titanka te túl bonyolitod az egész horgászatot!!!!
titanka2010. 02. 20. 22:47:00
Kedves Devilpicker!

A harcsa villamos tér témához keresés eredményes volt, mind az érzékenység mind a hal viselkedési (orientációs) vizsgálatok tekintetében. Úgy tűnik valaki vette a fáradságot és mélységében kikutatta a témát.
Hosszabb és árnyaltabb választ készítek a témában...
hari182010. 02. 20. 21:38:20
SSR5-ről leveszed a hasi horgot, meghúzás után elengeded, felúszáskor bebilleg. Gyilkos a harikra na meg minden ragadozóra. Persze sajnos nem mindegyik SSR5 működik igy.
a fent említet dolog SSR7és SSR 9 is működik?
a másik kérdésem a woblerek vezetéséről szeretnék tanácsot kérni
idáig mindig egyenletesen vezettem a woblereket de tanácsolták hogy néha ne tekerjem az orsót és csak huzzak bele egyet
te hogy tanácsolod?
előre is köszönöm segítségedet
Devilpicker2010. 02. 20. 20:48:46
Üdv titanka!

Érdekes az elméleted, filózom rajta napok óta. :))
Lehet benne valami, de, hogy a csali fő vonzerejét a halak számára ez határozná meg, azt kétlem.

Nem túl kicsi ez a töltés ahhoz hogy be lehessen "fogni"?
Ott van erre az oldalvonal-szerv, nem?
Nem kötekedni akarok, csak tényleg érdekelne, ha már felhoztad. Ha van egy kis időd a fizikai elméletetet kifejthetnéd bővebben is. Illetve hogy a harcsa hogyan is érzékeli ezt pontosan. Vagy valami linket adhatnál ahol lehet informálódni ezzel kapcsolatban.
Üdv.: dp
titanka2010. 02. 20. 20:29:42
Különben van egy olyan sejtésem, hogy a fém kanalas/ spineres villantós technika sem véletlenül alakult ki. Komolyabb villantós cégek pl. MEPS említi is az ismertetőiben...
titanka2010. 02. 20. 20:26:09
Kedves Solyi!

A balsafa kivitelűek már eleve úgy készülnek, hogy van benne alufólia. Most it mesélhetnék hosszan az elektrosztatikus terek tangenciális komponensének zérussá válásáról fém felületek mentén veszteséges közegben, de azt hiszem ez egyikünket sem igazán gyözné meg. Megpróbálom üsszegyüjteni ide a vonatkozó szakirodalmat, aztán aki akarja kipróbálja. Sokszor az okosságok véletlenül születnek, aztán ki tudja mi lessz belőle...
 
1 | 2 | 3 | 4 tovább »