Halaink
Bodorka

Rutilus rutilus Linné, 1758
A koncér nem képviselője. Szemben a vörösszárnyúval áramló vízben is megtalálhatjuk.

Jellemzők: A keszegfélékhez viszonyítva erősebben orsós alak, karcsú test. Középállású száj. Húsa közepesen szálkás. Piros szem, narancs vagy világospiros úszók, zöldes hát, ezüstös oldal.

Folyó és állóvíz
Általában fenéközelben, ritkábban vízközt. Állóvízen iszapmentes /homokos, kavicsos/ aljzat fölött; a vörösszárnyútól eltérően nem vízinövényzet között, inkább mellette vagy távolabb tőle; folyón a mélyebb, közepes és lassú szakaszokon, öblökben, torkolatokban.
-
-
Békés
0 cm - 40 cm
0 - 2 kg
apróállat evő
1,9 kg (2000)
A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.