Halaink
Süllő

Stizostedion lucioperca Linné, 1758

Jellemzői: viszonylag hosszú, orsós, érdes tapintású test, kemény, csontos száj, csúcsában a nagyméretű kapófogakkal, szűk átmérőjű torok, fénykerülő életmódra utaló nagy, fluoreszkáló szemek; a sügérfélékre jellemző kettős hátúszó, az első felén tűhegyes sugarakkal; jelentős méretű farokúszó. Apró, erősen beágyazott pikkelyek, omlós, fehér, alig szálkás  hús. Színe zöldesszürke hátból az ezüstös oldalra lehúzódó 10-11 harántsáv, elefántcsontszínű has, feketén pettyezett has-és farokúszók.


Folyó és állóvíz
Nagyobb tavak, holtágak, közepes és nagy folyók. Takarásban: akadók, bedőlt fák, vízi műtárgyak, mederesések mellett. Nappal mélyvízben fenékközelben, hajnali és esti szürkületben a felszín közelében, éjszaka sekélyben is.
március-április
március 1.- április 30. Legkisebb kifogható méret: 30 cm.
Ragadozó
0 cm - 120 cm
0 - 15 kg
hal
14,96 kg (2007)
A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.