Cikk oldal
2019-07-11

85 éve indult meg a Balatoni Viharjelzés

Illusztráció (Fotó: Somogy TV)
Illusztráció (Fotó: Somogy TV)

A nyaralók, horgászok és hajósok biztonságát szolgálják a meteorológiai előrejelzések.


László Tibor Zoltán, környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Balatoni Viharjelzés kezdetének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balatoni Viharjelzés színvonalas kiszolgálása speciális meteorológiai infrastruktúrát igényel. László Tibor Zoltán elmondta, a nyári időszakban három speciális szélműszer is végez méréseket a Balaton közepén: a Keszthelyi-öbölben, Szigliget és Balatonmáriafürdő között, valamint a keleti medence közepén, Siófok és Alsóörs között. Hozzátette: a viharjelzésben kulcsszerepet játszanak az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) egész országot lefedő, és több mint 270 automata állomásból álló felszíni mérőhálózatának adatai. A korszerű informatikának köszönhetően ezek az adatok 10 perces gyakorisággal állnak rendelkezésre – emelte ki a helyettes államtitkár.

Kifejtette: a nyári balatoni viharok leginkább a zivatarokhoz köthetők, melyek fejlődése és áthelyeződése az időjárási radarok segítségével követhető. László Tibor Zoltán arról is beszélt, hogy a természeti erők közül Magyarországon a légköri folyamatok által keltett hatásokkal kell számolni: pusztító szélviharokkal, jégesőkkel, árvizekkel vagy forrósággal, aszállyal. A meteorológiai előrejelzések, veszélyjelzések, az agráriumot támogató beavatkozások alapját jelentő megfigyelő hálózat működtetése, fejlesztése kiemelt gazdasági és társadalmi érdek – húzta alá a helyettes államtitkár.

A Balatoni Viharjelzés Dr. Hille Alfréd repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján, 1934. július 8-án indult meg. A kezdetben 15 riasztó állomásból álló rendszer ágyúkkal és árbócra felhúzható piros színű jelző kosarakkal jelezte a vihar közeledtét.

(AM Sajtóiroda)

Forrás: kormany.hu
Szólj hozzá:
A süllő ívása márciusban, áprilisban történik. Ikráit a fák vízbe nyúló gyökérzetére rakja le, és a hím kikelésig őrzi őket. Gyakran előfordul, hogy ívása a kedvezőtlen víz- és hőmérsékleti viszonyok miatt elhúzódik. Ez jelentős kárt okozhat a leendő állományban, hiszen az akkor már leívott keszegek ivadékai „kinőnek” a süllő szájából, vagyis nincs mivel táplálkoznia.