Talán felmerül a kérdés, hogy télen minek feszegetni a zömében nyáron termelődő természetes táplálékok kérdését. Ám a tógazdák ilyenkor már nagy valószínűséggel meg tudják jósolni, hogy mennyire lehetett sikeres a tóelőkészítés, és hogy ez mennyire fog megmutatkozni az idei természetes hozamokban.



A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halastavai rendkívül változatos adottságúak. Egyes tavakat jól le lehet halászni, megoldható a vadhal mentesítésük, de sajnos vannak olyan tavak is, ahol 20 hektár iszapot kell a tógazdának végigböngésznie, hogy felmérje: vajon mennyi hal maradhatott el a gyakorlatilag elérhetetlen gödrökben.

A tavakban maradt halak nagy károkat tudnak okozni a természetes hozamok tekintetében. Tavasszal, a felmelegedés kezdetével, a jól előkészített tavakban tömegesen elszaporodnak a tógazdaságok legjelentősebb természetes táplálék bázisát biztosító evezőlábú rákok. A kihelyezések előtt ezért érdemes megvárni, míg lezajlik ez a folyamat, hogy így a halak ezt az ingyen tatár beefsteaket folyamatosan lakmározhassák. Ahol azonban nagy mennyiségű hal maradt a tavakban, vagy még rosszabb esetben, ha a halak már ősszel ki lettek helyezve, ott a rákok elszaporodásának folyamata jelentősen sérül.  A felszaporodási folyamat során a planktonok száma hatványozódik, ugyanakkor ha hal van a tóban, azok mindjárt a folyamat elején kieszik az induló plankton mennyiséget. (Meg kell említeni, hogy a nagy mennyiségben felszaporodó vízibolha, meleg nyári napokon óriási oxigénfogyasztásával veszélybe sodorhatja egy egész tó halállományát. Ez azonban olyan ritkán fordul elő, hogy a kockázatot mindig megéri vállalni. )

Az aszályos év miatt a kihelyező anyagok telelőben való tartását a legtöbb tógazdaságban kockázatosnak találták, ezért még ősszel kihelyezték a halakat a tavakba. Ezekben a tavakban is alig találni planktonokat, amik a hal nélküli tavakban a meleg ősz miatt szépen mutatkoznak.

A halak lárvái számára a megfelelő méretű plankton óriási jelentőségű. Az önálló emésztéssel még nem rendelkező ivadékok veséje és mája csak három hetes korukra fejlődik ki. Ebben az időszakban a folyamatosan rendelkezésre álló élő eleség olyan, mint a csecsemőnek az anyatej.



Habár a Balaton plankton állománya bizonyára jobban érdekli a horgászokat, bizony erről elkeserítőek a tapasztalatok. Az év során havonta egy alkalommal három ponton került vizsgálatra a lebegő plankton rákok mennyisége és összetétele, de sajnos nem volt mit. A Halgazdálkodási Zrt. tógazdaságaiban is alkalmazott vizsgálati módszereinkkel, amik azért nem teljesen amatőrök, a Balatonban nem találtak semmilyen lebegő plankton rákocskát.  Sajnos a kristálytiszta vízben a halaknak egyéb természetes táplálékokkal kell beérnie, mint például az árvaszúnyog lárvái, vagy a vándorkagyló. Algás, planktonos, tápanyagban gazdag víznek azonban a Balatonhoz érkező turisták nem nagyon örülnének, így azoknak a horgászoknak, akik hobbijuk mellett valójában a turizmusból élnek, igazán meg kell érteniük, hogy miért nincs még több hal a Balatonban.

A halas szakemberek már évek óta próbálkoznak olyan technológiák kifejlesztésével, amelyekkel félintenzív, intenzív körülmények között lehetne a horgászok számára is nagy becsben tartott pontyokat kizárólag tápon, gazdaságosan nevelni. Sajnos a jelen gazdasági helyzetben ez a lehetőség valószínűleg még várat magára.