Szerkesztőségünk megkapta a Magyar Országos Horgász Szövetség tájékoztatóját a szövetségtől, melyben reagálnak a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének nyilatkozataira, illetve a »„hivatalos tájékoztatásokkal”« kapcsolatosan.

A levélből kiderül, hogy a szövetségi álláspont alapja továbbra is a halászati törvény vonatkozó paragrafusa: „A pontos törvényi rendelkezés szerint: „A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.” [Hhtv. 14. § (3) bekezdés]. Példával élve, olyan ez, mint amikor valaki eladja a házát, ám az új tulajdonos csak akkor költözhet be, ha a vevő a vételárat kifizette!”

A Tisza-tavi kft. ügyvezetőjének Hegedűs Gábornak nyilatkozatait megtévesztőnek véli az országos szövetség, mivel a halászati hasznosítás magánjogi kérdés, a tájékoztatás csak magánvélemény lehet, semmiképpen sem hivatalos, mint azt az ügyvezető általában sugalmazza a MOHOSZ szerint.

A MOHOSZ leveléből kiolvasható, hogy a szervezet úgy véli, mivel a kártalanítás százmilliós összeg, a kft törzstőkéje pedig 3.100.000- forint, ennek következménye lehet az, hogy a kft 2003-ban pert indított az FVM és a MOHOSZ ellen, hogy az FVM fizesse meg a kártalanítási összeget a MOHOSZ részére, a MOHOSZ pedig ennek az összegnek a megállapítása céljából adja ki a bíróságnak az összeg megállapításához szükséges adatokat.
Egy érdekes számmisztikára is bukkanhatunk a levélben: a szövetség adatai alapján az igazságügyi könyvszakértői vélemény mintegy 700.000- forintos, az igazságügyi halászati szakértői vélemény pedig több mint 145 millió forintos kártalanítási összeget állapított meg a MOHOSZ javára. Ez a per azonban még folyamatban van.

A levél kitér még arra, hogy milyen feltételekkel működhetnek a halőrök a Tisza-tavon január elsejétől, illetve arra, hogy lesz munkájuk továbbra is a mostani halőröknek, mivel a MOHOSZ birtokban marad és folytatja a törvény által előírt kötelességeit.
A szövetség szerint Hegedűs úr a „horgászokat próbálja fenyegetni és rábírni arra, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft területi jegyeit vásárolják” és „ízléstelenül fenyegeti a jegyforgalmazókat is kártérítési és büntetőjogi szankciókkal”.
A szövetségi reakciók kitérnek a már említett telepítési számokra is, melyeket egy korábbi riportban az MOHOSZ elnöke is részletezett.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott MOHOSZ levél alább bemásolva is, valamint itt letölthető .doc formátumban is megtekinthető.


"TISZA-TÓ

A Magyar Országos Horgász Szövetség tájékoztatója
a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. nevében Hegedűs Gábor ügyvezető által megjelentetett és körlevélként küldözgetett „hivatalos tájékoztatással” kapcsolatban


Amint azt a MOHOSZ korábbi közleményében is kifejtette, megtévesztő és jogellenes minden olyan tájékoztatás, amelyet a Tisza-tavi Sporthorgász Kft, vagy e társaság nevében Hegedűs Gábor ügyvezető a Tisza-tó horgászati célú hasznosításával kapcsolatosan közzétesz. Amit azt írtuk, a Tisza-tó horgászati célú hasznosítója továbbra is a MOHOSZ, hiszen a haszonbérleti szerződést kötött Tisza-tavi Sporthorgász Kft csak akkor léphet birtokba, ha a halászati törvény értelmében a MOHOSZ-t illető kártalanítási összeget megfizették. A pontos törvényi rendelkezés szerint: „A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.” [Hhtv. 14. § (3) bekezdés]. Példával élve, olyan ez, mint amikor valaki eladja a házát, ám az új tulajdonos csak akkor költözhet be, ha a vevő a vételárat kifizette!

1.
Tévedésben van Hegedűs Gábor, amikor a saját véleményét úgy teszi közzé, hogy az „hivatalos tájékoztatás” és minden gyanútlan horgászt is meg akar ezzel téveszteni. A Tisza-tó halászati hasznosítása magánjogi kérdés, így minden érintett félnek – így a Tisza-tavi Sporthorgász Kft-nek és Hegedűs Gábornak is – csak magánvéleménye lehet a kérdésben. Ha a felek között nézeteltérés van, annak „hivatalos” tisztázására Magyarországon egyetlen fórum van: a bíróság.

Megtévesztő állítás Hegedűs Gábor részéről, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft „új kezelő”  és ezáltal azt állítja, hogy minden jogosultság gyakorlására a Kft lesz jogosult 2010. január 1-jétől.
Az átalakulással most már Kft (a pályázat idején még Közhasznú Társaság, azaz  Kht.) már 2002-ben megkötötte a Tisza-tóra vonatkozó haszonbérleti szerződést és azért nem lett a „víz kezelője” – helyesen halászati haszonbérlője – mert sem az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, sem a Kft nem fizette meg a MOHOSZ-nak a kártalanítási összeget. Az FVM azért nem fizetett, mert a 2002-es haszonbérleti szerződésben ezt tőle átvállalta a Kft, a Kft pedig azért nem, mert nem volt és nincs pénze. A kártalanítás ugyanis százmilliós összeg. A Kft törzstőkéje pedig 3.100.000- forint. Nyilvánvalóan ennek következménye, hogy a Kft 2003-ban pert indított az FVM és a MOHOSZ ellen, hogy az FVM fizesse meg a kártalanítási összeget a MOHOSZ részére, a MOHOSZ pedig ennek az összegnek a megállapítása céljából adja ki a bíróságnak az összeg megállapításához szükséges adatokat. A MOHOSZ ezt meg is tette és az ennek alapján elkészített igazságügyi könyvszakértői vélemény mintegy 700.000- forintos, az igazságügyi halászati szakértői vélemény pedig több mint 145 millió forintos kártalanítási összeget jelölt meg, amit a MOHOSZ javára kellene megfizetni. Ez a per azonban még folyamatban van.
Tehát a Tisza-tavi Sporthorgász Kft birtokba helyezkedésének az a törvényi akadálya, hogy a törvény rendelkezése szerint, a MOHOSZ addig folytathatja a korábbi tevékenységét a Tisza-tavon, ameddig a (most már bíróság által jogerős ítéletben megállapítandó) kártalanítási összeget részére meg nem fizetik.

Sajnálatos, hogy az FVM jogászai is tévedtek a törvényi rendelkezés értelmezésében és ennek alapján az FVM részéről is – állásfoglalásnak számító - téves tájékoztatás jelent meg 2009. november 17-én a minisztérium honlapján.

2.
Lehet tehát Hegedűs Gábor magánvéleménye, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft „a 2010. évre szóló területi engedélyek értékesítését megkezdi, továbbá semmilyen formában nem fogja érvényesnek tekinteni a MOHOSZ által esetlegesen 2010. évre kibocsátott területi engedélyeket”, e kijelentésnek azonban semmilyen jogi relevanciája, valóságtartalma és jogkövetkezménye nincs.
A Tisza-tavi halászati, horgászati hasznosításra mindaddig, amíg a kártalanítás meg nem történik, a jelenlegi hasznosító, azaz a MOHOSZ, mint a birtokban maradásra törvényileg felhatalmazott korábbi hasznosító [lásd: Hhtv. 14. § (3) bekezdés] a jogosult. A birtokban maradás joga pedig azt jelenti, hogy továbbra is jogosult pl. a jegyek kiadására, jogosult és kötelezett a víz őrzésére és a halgazdálkodási terv szerinti halasításra. A MOHOSZ tehát e jogosítványával él és eleget tesz az említett kötelezettségeinek.

3.
Ne hagyják a horgászok becsapni magukat Hegedűs Gábor fantazmagóriái és minden alapot nélkülöző fenyegetőzései által!

A Hegedűs Gábor által emlegetett minisztériumi megbeszélésen sok minden elhangzott, ám az államtitkár úrtól – Hegedűs Gábor által – várt „megerősítő hivatalos közlemény” még nem jelent meg. Vélelmezhetően nem is fog. Államtitkár úr ugyanis tartani fogja magát a törvényekhez.

Téved és a MOHOSZ által foglalkoztatott halőröket kívánja megfélemlíteni Hegedűs Gábor, amikor azt híreszteli, hogy „a halőri tevékenység végzésére a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. által foglalkoztatott, a halászati hatósághoz bejelentett, és nyilvántartásba vett halőrök lesznek kizárólag jogosultak. Más szervezet foglalkoztatásában lévő halőrök a Tisza-tó területén 2010. január 01.-ét követően ellenőrzési joggal nem rendelkeznek”. Tévedésének alapja, hogy minden rendelkezést megelőz a halászatról és horgászatról szóló törvény 14. § (3) bekezdésében írt rendelkezés, amelynek értelmében az új hasznosító csak akkor léphet birtokba, ha a korábbi hasznosító (a MOHOSZ) megkapta a neki járó kártalanítást. A birtokban maradás joga pedig azt jelenti, hogy a birtokos „jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni” (Polgári Törvénykönyv 99. §). Így tehát a dolog haszna a jegyértékesítésből befolyt bevétel, de a dologgal járó teher a halasítási kötelezettség, a környezetvédelmi kötelezettség, a halőrzési kötelezettség és a dologban beállott kár a halpusztulás. Sem a Tisza-tavi Sporthorgász Kft, sem senki más nem akadályozhatja meg, hogy a birtokos e törvényi jogait gyakorolja, illetve, hogy törvényi kötelezettségének eleget téve pl. gondoskodjon a halőrzésről. Amennyiben ezt a MOHOSZ által gyakorolt jogot, illetve kötelezettség teljesítését bárki meg akarja akadályozni, annak ezt a jogát bíróság előtt kell érvényesítenie. Addig azonban amíg ebben a tárgyban a jelenlegi helyzettől eltérő jogerős ítélet nem születik, a MOHOSZ javára szóló törvényi rendelkezések szerint kell eljárni. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft-nek és a halászati hatóságnak is. Ugyanis „a birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg” [Polgári Törvénykönyv 188. § (2) bekezdés].  Azt pedig még Hegedűs Gábor sem állíthatja, hogy évtizedekkel ezelőtt a MOHOSZ erőszakkal lépett a Tisza-tó birtokába.
Mivel pedig a birtokláshoz hozzátartozik a birtok védelmének joga és kötelesége, azaz a halőrzés, mindaddig amíg a MOHOSZ van birtokban (ismét hangsúlyozzuk: a kártalanítási összeg megfizetéséig), joga és kötelességem halőröket foglalkoztatni.
Nem kell tehát a halőröknek sem aggódni, hogy a Hegedűs Gábor által híresztelt valótlanságok bekövetkezhetnek. Nem maradnak munka nélkül 2010-ben sem.

4.
Egyenesen az ízléstelenség kategóriájába esik az a próbálkozása a Tisza-tavi Sporthorgász Kft ügyvezetőjének (Hegedűs Gábornak), ahogyan a horgászokat próbálja fenyegetni és rábírni arra, hogy a Tisza-tavi Sporthorgász Kft területi jegyeit vásárolják! Ugyanilyen ízléstelenül fenyegeti a jegyforgalmazókat is kártérítési és büntetőjogi szankciókkal. Mint fentebb már írtuk, a jegyárusításra a MOHOSZ jogosult mindaddig, amíg joga van birtokban maradni, azaz addig, amíg részére a kártalanítási összeget meg nem fizetik.
Egyszerűen és józan ésszel is belátható, hogy a törvény a korábbi hasznosító (MOHOSZ) birtokban maradását azért biztosítja állaggaranciaként, hogy a jogutód halászati hasznosító (Tisza-tavi Sporthorgász Kft) fizetésképtelensége esetén ne kelljen attól tartania a korábbi hasznosítónak, hogy nagy értékű beruházásainak, korábbi halasításainak meg nem térült része fedezet nélkül marad. Mint látszik, bölcs előrelátással bírt a jogalkotó. Amennyiben ugyanis – feltéve, de meg nem engedve – a MOHOSZ birtokon kívülre kerülne, esélye sem lenne arra, hogy a tőkével egyáltalán nem rendelkező Tisza-tavi Sporthorgász Kft-től a százmilliós nagyságrendű kártalanítási összeget megkapja. A Kft-nek pedig ölébe hullana a milliárdos vagyon.

5.
Szintén tájékoztatásul, de figyelmen kívül nem hagyhatóan, az igazi szándékok és érdekek megvilágítására közlünk néhány nyilvános adatot, amelyeket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának nyilvántartásából nyertünk, amelyek egyébként nyilvánosak, de ezekről mind a Tisza-tavi Sporthorgász Kft, mind annak ügyvezetője (Hegedűs Gábor) mindeddig nem tájékoztatta a horgászokat.

Az 1993-ban létrehozott Tisza-tavon működő Tiszai-Kormorán Kulturális Sport és Vendéglátó Kft. kizárólagos tulajdonosai: Hegedűs Gábor és felesége. Magánvállalkozásuk társasági szerződését 2009. február 27-én bejegyzett változtatással (Cg.01-09-262953 cégjegyzékszám) módosították. Így a magánvállalkozás tevékenységi körébe tartozik a szálláshely-szolgáltatás, italszolgáltatás, egyéb szabadidős tevékenység, kempingszolgáltatás, vízi szállítóeszköz kölcsönzése, természetvédelmi terület működtetése (sic!), szabadidő-, sporthajó gyártása, éttermi, mozgó vendéglátás, vízi szállítást segítő tevékenység. Ezek egy saját tulajdonú, horgásztatást folytató magánvállalkozás tevékenységi körei. Úgy tűnik, a Tiszai-Kormorán Kft-t mindenben felkészítették arra, hogy a Tisza-tavi horgász turistákat kiszolgálja és természetesen nyereséget hozzon a tulajdonosoknak.
Mindehhez talán már csak a saját víz és hal kellene.
Ennek biztosítására azonban ott van a Tisza-tavi Sporthorgász Kft (Cg.16-09-011159), amely az önkormányzatok bevonásával (megtévesztésével?) hozatott létre, s melynek ügyvezetője Hegedűs Gábor. Ennek a Kft-nek a tevékenységi körében az édesvízi hal-gazdálkodás, nem veszélyes hulladék gyűjtése, szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés, egyéb kiadói tevékenység, mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés, reklámügynöki tevékenység, édesvízi halászat szerepel. A Kft tevékenységi köreit pedig 2009. június 18-án jegyezte be a cégbíróság!

A lapok tehát le vannak osztva. A Tisza-tó halasítását, a havaria helyzetek kezelését, a hulladék gyűjtést, a Tisza-tó reklámozását, a horgászturizmus finanszírozását, a horgász jegyek árából elvégzi a Tisza-tavi Sporthorgász Kft, a profitot termelő elszállásolást, horgásztatást, vendéglátást elvégzi a Hegedűs Gábor tulajdonában lévő Tiszai-Kormorán Kft.! A költség tehát a Tisza-tavi Sporthorgász Kft-nél, a haszon a Tiszai-Kormorán Kft-nél fog jelentkezni. Nem nehéz kitalálni, hogy ez a fajta Tisza-tavi gazdálkodás és halászati, horgászati hasznosítás kinek az érdeke.

6.
Mivel is „kecsegteti” a Tisza-tavi Sporthorgász Kft és annak ügyvezetője (Hegedűs Gábor) a Tisza-tón horgászni kívánókat. Azzal, hogy minden jobb lesz (lenne), mint volt.

De. miért lenne az jobb a horgásznak, ha az eddig kifogható halnál kevesebbet foghatna a Kft. által tervezett horgászati rend szerint? Hiszen nyilvánvaló, ha a kifogható halak méretkorlátozását emelik (csuka, süllő, harcsa, kősüllő), akkor a jelenleg kifogott és elvihető 5-10 centivel kisebb halat már nem lehetne elvinni. Az is korlátozás, ha az eddig három kilóban maximált és elvihető kősüllő mennyiségét napi három darabra korlátozzák, hiszen gyakoribb az egy kilónál kisebb kősüllő, mint az egy kilós. Eddig elvihető volt (és lesz) hat darab fél kilós kősüllő, Hegedűs Gábor ebből is csak három darabot engedne elvinni. Miért lenne jobb, ha a horgászok által igen kedvelt zsilipek közeli horgászatot is betiltanák? Megtévesztés az is, hogy több és nagyobb méretű halat tenne a Kft a vízbe. A pályázati anyagban vállalt  halgazdálkodási terv szerint a Kft és a MOHOSZ összevetésben a következők olvashatók a 2010 . év. halasítását  illetően:
Kft.                MOHOSZ
Tiszai nyurga ponty,zsenge        ---                2,0 millió db.
Ponty,(egy nyaras            12.000 kg            9.000 kg
Ponty,kétnyaras              6.000 kg            9.000 kg
Ponty,háromnyaras, fogható            ---                      30.000 kg   
Süllő,előnevelt            500.000 db            150.000 db
Harcsa,előnevelt            150.000 db            ---
Csuka,előnevelt            150.000 db            150.000 db
Mint látható, csak a háromnyaras ponty jelenti azt a halat, ami a horgászok által már fogható. Ilyet pedig a Kft nem is tervez kihelyezni!  Arról nem is szólva, hogy a Kft. pályázati vállalásában szerepel a kisszerszámos halászat visszaállítása is.

Ez lenne a Tisza-tavon horgászó egyszerű horgászok érdeke is? Nehezen hihető.

A MOHOSZ mindent megtett eddig is, hogy javuljanak a horgászati feltételek a Tisza-tavon, s a jövőben is így fog eljárni mindaddig, amíg törvény szerint birtokban marad, amíg részére a kártalanítási összeget meg nem fizetik.
S, hogy azután mi lesz? Útjára indul a magántőke, s keveseknek jó lesz, a horgászoknak rosszabb.


Magyar Országos Horgász Szövetség"