Cikk oldal
2012-01-28

Figyelmet kér a balatoni keszeg

Figyelmet kér a balatoni keszeg


Öregszik a Balaton keszegállománya. Ezt mutatják az elmúlt években a keszthelyi öbölben végzett vontatott hálós halászatok során szerzett tapasztalatok. A jelenség több problémát is felvet. Egyrészt az idősebb egyedeknek nemcsak a növekedése, de a reprodukciós képessége is alább hagy, másrészt a keszegek darabszám csökkenéssel járó öregedése a ragadozó állomány mennyiségét is negatívan befolyásolja.

Ez a balatoni hal sokat emlegetett, időnként elfelejtett, majd újra meg újra elővett horgász, halász kérdés. Mennyi van belőle a Balatonban?  Sok?  Kevés? Ezekre a kérdésekre természetesen sokféle választ lehet adni.

Horgászati szempontból bizonyára kevés, bár a tapasztalatok azért azt is jelzik, hogy a legtöbb horgász számára elsősorban a méretkorlátozással védett halak jelentik a zsákmányt, a keszeg csak amolyan kiegészítő hal. Éppen ezért szoktunk beszélni a horgászat állománytorzító hatásáról, ami alatt azt értjük, hogy a horgászat nem egyenletesen, a fajok természetes aránya szerint szelektálja a halállományt, hanem többet fog a méretkorlátozással védett halakból, mint a keszegből. Az elmúlt év adatai szerint a Balatonon csak pontyból többet fogtak a horgászok, mint keszegből.

Ökológiai szempontból vélhetően éppen akkora a keszegállomány, amennyit a Balatonban rendelkezésre álló táplálék-készlet eltart. Ezzel a kérdéskörrel azért is érdemes, illetve kell kiemelten foglalkozni, mert a Balaton halbiomasszájának legjelentősebb részét a busa mellett ez a halfaj adja. Ennél fogva meghatározó a szerepe a Balaton vízminőségére, a horgász és halászfogások alakulására, a ragadozóhalak táplálék-készletére.

Sok vagy kevés keszeg van a Balatonban? Ökológiai szempontból valószínűleg éppen annyi, amennyit a tó el tud tartani.
Sok vagy kevés keszeg van a Balatonban? Ökológiai szempontból valószínűleg éppen annyi, amennyit a tó el tud tartani.


Ezen kérdések vonatkozásában viszont elsősorban már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora a keszegállomány, hanem az, hogyan tudott alkalmazkodni az elmúlt időszak megváltozott körülményeihez, milyen hatással van a teljes halállományra, milyen ökológiai folyamatok indultak el, ezek milyen állapot felé tartanak, és mi lehet mindennek a következménye! Gyakorlatilag pedig, hogy mindez hogyan jelentkezik majd a fogásokban.

A keszegállomány változásait a következő öt kérdéskör – bizonyos szempontból öt életszakasz – befolyásolja:

1.     Ívás

A balatoni ívóhelyek (nádasok, part menti gyékényesek) mennyisége csökken, jobb esetben stagnál. A kövezésekre lerakott ikra sorsa bizonytalan. A befolyókon (jelenlegi állapotukban) az ívási időszakban a megfelelő vízborítás – ezáltal a jó ívóhelyek kialakulása – meglehetősen rapszodikus és bizonytalan.

2.     Lárvakor

A lárva kelésekor megfelelő méretű és mennyiségű tápláléknak kell lennie, valamint lényeges, hogy a lárva megerősödéséig hullámveréstől védett helyen tartózkodhasson.

3.     Fiatal kor

A megerősödött ivadék elfoglalja helyét, táplálkozik, növekszik, időszakonként vándorol, táplálékul szolgál a ragadozóknak, megjelenik a horgászfogásokban.

4.     Ivarérett kor

Az ivarérett korban részt vesz a faj fenntartásában, táplálkozik, lassabban növekszik, kevesebbet vándorol, megjelenik a halászfogásokban.

5.     Öreg kor

Már alig vesz részt a fajfenntartásban, táplálékhasznosítása romlik, növekedése lelassul.

A Keszthelyi öbölben végzett vontatott hálós halászatok során az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a halászfogásokban megjelenő keszegfélék átlagsúlya a korábbi 15-20 dkg-ról 25-27 dkg-ra emelkedett, amíg ezzel egy időben a Balatonban a halak számára hozzáférhető táplálék mennyisége csökkent. Ez a jelenség azt jelzi, hogy az állományban egyre nagyobb arányban van jelen az idős korosztály, amely a teljes állomány elöregedése felé mutat.

Nőtt a keszegfélék átlagsúlya, ami az állomány elöregedését jelzi.
Nőtt a keszegfélék átlagsúlya, ami az állomány elöregedését jelzi.


Az elöregedő állomány a halaknál azért sem kívánatos, mert az idősebb egyedek növekedése csökken, így a rendelkezésre álló természetes táplálék nem hasznosul úgy, mintha ezt egy fiatalabb generáció fogyasztaná. (Ez más állat csoportokra is igaz!) Emellett az idős korosztály reprodukciós képessége is jóval kisebb, mint a fiatalabb korcsoportoké. Végül ez a folyamat azt eredményezi, hogy a fogásokban a halak mérete nagy lesz, viszont a darabszám kevés. Ezzel arányosan természetesen a ragadozó állomány mennyisége is csökken.

Ennek a folyamatnak a megállítása, vagy lassítása érdekében a következő feladatokat kell, vagy lehet végrehajtani:

-        elő kell segíteni a védett ívó helyek megőrzését,

-        újabb ívóhelyeket kell kialakítani, elsősorban a Balatonba érkező vízfolyásokon és környékükön (revitalizáció). Ezeken az ívóhelyeken biztosítani kell a halak számára, hogy megerősödjenek és az időjárási körülményekhez alkalmazkodni képes méretben kerüljenek a nyílt vízi élettérbe.

-        Horgászattal, szelektáló halászattal az idősebb, nagyobb méretű korosztályt ki kell venni a rendszerből, hogy az elöregedés folyamata lassuljon, valamint a fiatalabb korosztály számára a hozzáférhető megfelelő táplálék minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre.

Ebből a szakmai feladatkörből jelenleg csak a horgászat és halászat útján megvalósítható szelekció folyik, illetve igyekszünk védeni, óvni a meglévő ívóhelyeket. Igazi áttörést azonban csak az okozna, ha megfontolt döntésekkel a Balaton visszakaphatna valamennyit régi ívóhelyeiből, halbölcsőiből. Ehhez azonban szükség lenne az önkormányzatok, a vízügy, a horgászszervezetek, az idegenforgalmi szolgáltatók és Társaságunk rendkívül hatékony összefogásra, mert csak együtt tudjuk megoldani ezt a problémát.

A szakmai háttér nálunk rendelkezésre áll, és készen is állunk a feladatra!

Forrás: Héri János halászati ágazatvezető/Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Szólj hozzá:
emcse#1 2012. 01. 31., 15:35Az tényleg senkinek nem tűnik fel hogy ez a cikk csak ideológiai alapot gyárt arra hogy miért kell a balatoni keszeget halászni?
Pedig ez semmi másról nem szól. A halászoknak az jelenti az egyik legjövedelmezőbb munkát. A balatoni keszeg még mindig rendkívül keresett árucikk az egyesületek körében mivel keszeg szaporítással, forgalmazással nem igen foglalkozik senki (nem éri meg, a ponty jövedelmezőbb). Ha most egy egyesület venni akar keszeget a vizébe telepítési célból az felkötheti a gatyát mert a zöme nem talál ilyet. El ne képzelje már senki hogy a halászok a busa halászatából profitálnak. Hivatalosan süllőt meg harcsát sem igazán fognak és értékesítenek. Újabban páran megkérdőjelezték hogy miért kell a Balaton keszegállományát lehalászni és eladni, erre véletlenül születik egy ilyen cikk.
Ébresztő emberek! Itt nem a C&R kontra "hazaviszemmertmegfogtam" vitát kellett volna generálni (persze erről is lehet vitázni, talán érdemes is). Itt a szájába adták a hozzá nem értő horgászoknak (bocsánat ez nem lekicsinylés de tény) hogy mit gondoljon erről és nyugodjon meg, ezért KELL!!! halászni???? a Balatonban. Mert amúgy lássuk be, erre a világon semmi szükség nincs, kivéve a profit orientált gazdasági vállalkozást mert ugye ő ebben érdekelt.
Nem kell kivenni a nagy halakat sem. Az sem okoz ökológiai katasztrófát ha egy kiöregedett példány elpusztul a vízben, ezt a természet elrendezi ahogy eddig is elrendezte. Hagyni kéne a természetet működni. Nem kellenek ilyen "lehalászós" "lehorgászós" akciók. Vissza kell állítani a part menti környezetet eredeti állapotába és betartani a szabályokat, sőt önmérsékletet kell gyakorolni minden horgásznak és lesz hal.
Bandibacsi#2 2012. 01. 30., 16:16Az a gond, hogy sokkal több területit is el lehetne adni, ha lenne értelme kifejezetten horgászati céllal lemenni a Balatonra akár szezon után, olyan embereknek is akik amúgy tudnak horgászni de nincs helyismeretük.
Rengetegen próbálkoznak a nyaralásuk alatt, de hihetetlen gyengék az eredményeik. Lehet hogy a Balaton nem is alkalmas erre, amit sokan szeretnének? Én nem gondolom...
endru#3 2012. 01. 30., 16:12Sziasztok!

A halállományokra jellemző egyik törvényszerűség, hogy az egyedszám csökkenése az egyedsúly növekedését szokta eredményezni, azaz minél nagyobb egy halfaj sűrűsége, annál kisebb méretre tudnak megnőni annak egyedei, hiszen mégiscsak a saját fajtársaik jelentik számukra a legnagyobb táplálék- és élőhely-konkurenciát. Az állomány össztömege ugyanakkor általában nem változik számottevően, mivel a víz haleltartó-képessége viszonylag állandónak mondható, a Balatoné főleg.
A cikkíró az átlagsúly növekedéséből következtet az állomány nagyobb életkorára, s bár igaz, hogy az életkor növekedésével az egyes halak mérete is nő, nem ez az egyetlen tényező, ami a testméretet befolyásolja, ott van pl. a rendelkezésre álló, elérhető táplálék mennyisége, az állomány sűrűsége, stb.
Az átlagsúly növekedése tehát következhet akár az egyedszám csökkenéséből is, már amennyiben a keszeghalászat módszerei nem változtak a vizsgált időszakban, mert ugye az sem egészen mindegy, hogy milyen módon, milyen lyukbőségű hálóval történik a halászat.

ÜDV E
chronos#4 2012. 01. 30., 16:02Köszi!
jazon#5 2012. 01. 30., 14:52Az a baj....
...szal' az a baj,j sajnos aki illetékes annak nem az az érdeke,h a horgászok jól érezzék magukat. Ez teljesen nyilvánvaló. Amíg a vezetőség és a pecások érdeke nem találkozik addig nem lesz az amit szeretnénk. Most mit kell ezen csodálkozni?? Egyeseknek jó ez az állapot, a zavarosban halásznak stb. Mindenféle szinten ez megy kis hazánkban.
Vegye meg mindegyik az engedélyét járjon ki pecázni, fogjon ne fogjon tök mindegy, hisztizzen jártassa a száját kit érdekel. Az a lényeg,h ne csökkenjen számottevően a jegyet és engedélyt vásárlók köre. Az,h elégedetlenkednek és jártatják a lepénylesőt? Kit érdekel amíg megveszik a területit???? Ugyan kit érdekel????
Jupiter#6 2012. 01. 30., 14:45horgaszfan81:
A paduc-jász-szilva tilalommal az a baj, hogy nem a tilalmi időben ívnak ezek a fajok.
horgaszfan81#7 2012. 01. 30., 13:56Előre leszögezem , én dunai pecás vagyok és csak ritkán jutok el a Balatonra horgászni ! Szerintem a halfajok nagyobb részét kéne méretkorlátozás alá vetni ,soha nem értettem ,hogy valakinek mért kel több kiló 10cm -es keszeget hazavinni ! Persze meg kel hagyni a rablózó horgászok számár a lehetőséget ! Nálunk a Dunán sokan felháborodtak azon ,hogy a Paducot, Jászkeszeget , Szilvaorrú keszeget fogási tilalom védi ! Én ezt nagyon jónak látom és helyeslem de ez mellé méretkorlátozást is bevezetnék ,és 10 kg napi elvihető mennyiséget 5kg csökkenteném a Dunán ! Ezek mellet védeni kel az ívó helyeket és hatékonyan fellépni az orvhalászok ellen , valamint az idegen fajok visszaszorítása pl: Busa !
Rebel#8 2012. 01. 30., 12:40Az idő múlásával természetesen változik a Balaton is. De azért a helyzet nem olyan rossz, mint sokan gondolják. Aki sokat volt vízen, és kellő tapasztalattal rendelkezik, az azért fog is. De ehhez idő kell, sok idő, sok tapasztalat. Pár évtizedes horgászmúlt meghozza gyümölcsét. Türelem, és hit. Hiszem, hogy enélkül nem megy.. Abban teljesen igaza van chronos-nak, hogy nem lehet a Balatonból egy csak nagy halakból álló horgásztavat csinálni. Egy ekkora vízterületen többször is megfogni ugyan azt a halat, ami élményt nyújt nekem, meg még száz másik horgásznak, ez egyenlő az álommal. A Balaton viszont mindenképpen segítségre szorul, legyen az vízvédelem, vagy halvédelem. Példa erre, az őshonos compó állomány, amiből nagyon kevés van a Balatonban. Ezzel szemben, egyetlen egy hozzászólás sem íródott, hogy emberek, baj van a compóval... Pedig a halvédelmet komplexen kéne kezelni. És itt meg kell említeni azt a tényt, hogy a BHN-Zrt-nél több éve folyik egy jelentős program annak érdekében, hogy sikerüljön talpra állítani a balatoni compó állományt. Tudomásom szerint, a nyugati országokban nagyra becsülik e halfaj horgászatát. Tehát nemcsak a süllő, nem csak a harcsa, és a ponty szorul védelemre....
jazon#9 2012. 01. 30., 11:24Aurel kimondta az egyik sarkalatos dolgot: "horgászokra vonatkozó szabályok - ha segíthetnek is - önmagukban nem fogják megoldani a Balaton problémáit, ebben teljesen egyetértünk."
Én is egyetértek. Ez ennél sokkal bonyolultabb probléma....
De azért azt hozzáfűzném tuti az is segítene de azon kívül még sok minden segítene.
Anyám nagyon rossz jósnő lenne.... hányszor a fülembe cseng az a sokak által hallott mondat: "fiam mire te felnőtt leszel neked már sokkal jobb lesz, megváltoznak a dolgok, kinyílik a világ stb"
Ugye a rendszerváltáskor még nem erre számítottunk....
Hát igen, megváltozott, még szarabb lett :(
Már a betyárbecsület is kiveszett a betyárokból....
aurel#10 2012. 01. 30., 10:08kedves rebel! kis hal vagyok én ahhoz, hogy megmondjam, kire milyen szabály vonatkozzon... :) arra próbáltam csak rávilágítani, hogy az idősebb példányoknak is helye lehet a vízben, nemcsak horgász, hanem tudományos szempontból is. a horgászokra vonatkozó szabályok - ha segíthetnek is - önmagukban nem fogják megoldani a Balaton problémáit, ebben teljesen egyetértünk.
összes hozzászólás megtekintése »
Kiemelt termékek
Energo Team lékfúró
Energo Team lékfúró
Eredeti ár: 20500Ft
Akciós ár: 10500Ft

Átmérő: 10 cm
Rapala J Jointed wobbler
Rapala J Jointed wobbler
Kétrészes változata az Original wobblernek, mely szintén balsafából készül. Csuklós kialakításának köszönhetően igen élénk, intenzív mozgású úszó műcsali. Az elsősorban felszíni horgászatra kifejlesztett wobbler tekergő mozgása rendkívül figyelemfelkeltő, nagy eséllyel zsákmányolunk...
Shimano Catana BX Trout GT horgászbot
Shimano Catana BX Trout GT horgászbot
A gyakorlati teszteknél bebizonyosodott, hogy ezt a bottípust kiválóan használhatjuk match horgászat során is. A bottest speciális kúpossága és a békazáras orsótartó ezeket a botokat kiegyensúlyozottabbá teszi a parafanyeles matchbotoknál. A burkolat nélküli nyelet használva...
A halak színét a bőrükben termelődő különféle színsejtek aránya határozza meg. Ha egy faj irharétegében nagy mennyiségű guanin termelődik, akkor a hal színe ezüst lesz. Ha melanin sejtekből van több, fekete vagy barna lesz a bőrszín. Sárga szín akkor fordul elő, ha a xantofill színsejt dominál, míg piros akkor, ha az eritrofill van nagyobb számban jelen.