Cikk oldal
2018-10-11

Melyik faj legyen az év hala 2019-ben?

Melyik faj legyen az év hala 2019-ben?

A Magyar Haltani Társaság folytatva a hagyományokat, a 2019-es évre is meghirdeti AZ ÉV HALA választást. A kitüntető címre ezúttal is három halfajt javasoltak, közülük a nyertes természetesen az lesz, amelyik a társaság tagjaitól, és minden, határainkon innen és túl lakó, halakat ismerő, halakat szerető érdeklődőtől a legtöbb szavazatot kapja 2018. december 31-ig. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük védett és fogható faj is. A fajok jellegzetességeiről, természeti értékéről, élőhelyi igényeiről és elterjedéséről a képaláírásra kattintva tájékozódhatunk, ill. rövid bemutatásukat a képek alatt olvashatjuk. A Magyar Haltani Társaság honlapján a szavazógombok segítségével a következő 3 faj közül lehet választani:

Melyik faj legyen az év hala 2019-ben?
1. Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus)

Melyik faj legyen az év hala 2019-ben?
2. Szivárványos ökle (Rhodeus amarus)

Melyik faj legyen az év hala 2019-ben?
3. Sebes pisztráng (Salmo trutta)


A jelölés indokai:

VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG (Scardinius erythrophthalmus): Egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Bátran kijelenthetjük, hogy vegetáriánus életmódjával egyedülálló a hazai halfajok között. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik. Pedig a hátúszó helyzete alapján biztosan megkülönböztethető a két faj. A bodorka hát- és hasúszója ugyanis szinte egy függőleges vonalban ered, a vörösszárnyú keszeg hátúszója ellenben jóval hátrébb kezdődik a hasúszóknál.

SZIVÁRVÁNYOS ÖKLE (Rhodeus amarus): Legkisebb és legszínesebb halaink egyike. Az utóbbi megállapítás főként a hímekre érvényes, amelyek szaporodás idején - a magyar fajnévnek megfelelően - szivárványszínekben pompáznak. Az ikrások színe ilyenkor sem változik, legföljebb a testoldalon húzódó, a hímekre és nőstényekre egyaránt jellemző acélkék sáv válik rajtuk élénkebbé, viszont egy néhány centiméter hosszú tojócsövük nő. Ennek segítségével helyezik ikrájukat egy-egy nagyobb méretű kagyló kopoltyúüregébe, ahol a tejes hal vízárammal bejutó spermiumai termékenyítik meg. A védett helyen fejlődő utódok mindaddig itt fejlődnek, míg nem képesek önálló mozgásra és táplálkozásra. Ekkor a kagylót elhagyva planktonfogyasztóként folytatják önálló életüket. Kedvelt élőhelyei a lassú vízfolyások és az állóvizek. Az ökle védett halunk, természetvédelmi értéke egyedenként 5000 Ft, emellett az Európai Unió közösségi jelentőségű faja.

SEBES PISZTRÁNG (Salmo trutta). Teste megnyúlt, áramvonalas, oldalról enyhén lapított. A szem hátsó vonaláig érő nagy szájában erős ragadozófogak sorakoznak. Színezete és mintázata nagyon változatos, ezért a halak kaméleonjaként is emlegetik. Olajzöld hátát és világosabb oldalát rendszerint világos udvarral körülvett fekete és piros pettyek díszítik, de olyan formái is akadnak, amelyekről hiányoznak a piros pettyek. A fiatalok oldalát nagyobb szürke foltok mintázzák. Leginkább a hűs, gyors folyású, tiszta hegyi patakokat kedveli, melyek vize oxigénben dús. Félénk, rejtőzködő faj, zsákmányára lesből támad. Ivadékkorban kisebb rákokat, tegzeslárvákat, vízicsigákat fogyaszt, a nagyobb példányok ragadozók. Az ivadékok néhány fős csapatokban, az idősebbek magányosan élnek. Húsa ízletes, szálkamentes. Kiváló sporthal, horgászata kifinomult, különösen elegáns a legyezőhorgászat módszere. A hazai horgászrekord 5,5 kg (1977). Őshonos halunk, de telepíteni csak nagyon óvatosan szabad, mert túlnépesítve képes teljesen kipusztítani az ott élő, nagyrészt védett fajokból álló halközösséget.

Forrás & fotók: Magyar Haltani Társaság
(haltanitarsasag.hu)
Szólj hozzá:
Az ezüstkárász 1954-ben került be hazánkba Bulgáriából tógazdasági tenyésztés céljából. Rövid időn belül megjelent a vad vizekben is, ezzel kiszorítva az őshonos aranykárászt.