Pár éve itthon is kapható a pangasius vagy más néven cápaharcsa, melyet bármelyik áruházlánc mirelit pultjából megvásárolhatunk. Emlékszem, eleinte elég drága volt, de ma már ugyanannyiba kerül vagy még olcsóbb is, mint a heck-, hering- vagy tőkehalfilé. Emiatt sokan emellett a hal mellett döntenek, pedig ha tudnák, milyen utat jár be, mire a boltba kerül....
A WWF 2007-ben több nyugat-európai országban bojkottra szólította fel a halkedvelő lakosságot, hogy inkább más fajtát vásároljanak.
Hogy miért?
A hal eredetileg ázsiai folyókban él, jó méretesre képes megnőni: 130 cm és 40 kilós a felnőtt egyedek mérete. Amit a boltban találunk, azok viszont főként vietnámi haltelepeken tenyésztett halak, amiket olyan körülmények között nevelnek, hogy az állatot és a környezetet nem kíméli. Négyzetméterenként kb. nyolcvan darab másfél kilós példánnyal kell számolni, s a halak étvágya elég nagy, így ez az a a pont, ahol a tenyésztők kreativitásukat kiélik.
 

Minden ehetőt a vízbe dobálnak, legyen az hallisztből készült táp, szója vagy más szerves hulladék, ami alatt akár az állati és emberi ürüléket is lehet érteni. A német feelgreen.de cikkében egy WWF szakértő is megerősíti a világhálón olvasható elrettentő információkat, mint például azt, hogy a halak tenyésztésének körülményei nem érzékeny gyomrú embereknek való: a medencék telis-tele halakkal, akik saját ürülékükben és hulladékok között tömörülnek, s a terjengő szagok elviselhetetlenek. A tenyésztők célja, hogy minél több és méretesebb hal hagyja el a telepet, és kerüljenek szerte a világban a boltokba. A halakat emiatt antibiotikummal és hormonokkal is etetik, így a rossz körülményeket nagyobb eséllyel élik túl.
További aggasztó tény, hogy a halak filézése és csomagolása során az egészségügyi és higiéniai szabályokat nem tartják be kellőképpen. Laboratóriumi vizsgálat során 14 mintából ötben találtak lisztéria baktériumot, mely gyomor- és bélproblémák forrása, sőt akár halált is okozhat. Ez a baktérium volt azokban a sárgadinnyékben is, melyek legutóbb az USA-ban több mint húsz ember halálát okozták. A halfiléket ezen felül foszfáttal és általában citromsavval kezelik. A foszfát célja, hogy a hal tömegét felfújja (20 százalékkal növeli), ami nemcsak, hogy megtéveszti a vásárlókat, de a vesékre is káros nagy mennyiség elfogyasztásakor.
 
A Mekong-deltája telis-tele a pangasius tenyésztők medencéivel, mesterséges tavaival, melyek tartalma mind a folyóba ömlik. Haltetemek, táp és ürülék, gyógyszerek kerülnek az érzékeny ökoszisztémába. A Mekong több millió embert lát el ivóvízzel, így fokozottan óvni kellene ezt a területet. Ezen a vidéken 0,2 százalékban működnek olyan biofarmok, melyek a fenntarthatóság jegyében tenyésztik a halakat.
Arzén, nehézfém, a poliklórozott bifenilek (PCB-k), DDT és metabolitjai (DDTs), fémszennyeződések, klórvegyületek (CHLs), hexaklór-ciklohexán izomerek (HCHs), és hexaklórbenzol (HCB))ömlik a Mekong folyóba minden korlátozás nélkül. A Mekong folyó az egyik legszennyezettebb folyó a bolygón, és ezért az itt tenyésztett pangasius szennyezettsége nem kérdés.


Francia források szerint a laboratóriumi mérések eredményeit nem veszik figyelembe a piaci szereplők, a szupermarketek ugyanúgy eladják, pedig már a lakosság is tud a Pangasius szennyezettségéről. A Pangas tenyésztése környezetvédelmi szempontból nem nevezhető fenntarthatónak még annak ellenére sem, hogy végletesen olcsón: hulladékhasznosítással tenyésztik. A Pangasiust import perui táppal etetik, valamint Kínából származó női hormonokkal kezelik.

Nincs semmi természetes a Pangasiusban! Döglött halak maradványaival, dél-amerikai szárított csontliszt, manióka, és szójahulladékkal etetik. Ez a Pangasius hal természetes táplálékától teljességgel eltérő. A takarmányozáson túl teljesen természetellenes a Pangasius halak hormonkezelése is. A pangasius fénysebességgel növekszik a Mekong folyó tenyésztelepein: 4-szer gyorsabb, mint a természetben!!!
Pangasius halakat női vizeletből dehidratált hormonokkal oltják! Felfedezték, hogy ha a Pangasius nőivarú egyedeit terhes nők vizeletéből elkülönített hormonokkal kezelik, akkor a Pangasius növekedése és ivarérése felgyorsul! Több ikrát rak (egy Panga kb. 500.000 ikrát egyszerre.) Lényegében tehát kínai gyógyszeripari vállalatoktól vásárolt hormonokkal kezelik őket...
Figyelem: a Pangasius más élelmiszerek adalékanyagaként is hódító útra indult! Halpaszták, préselt halrudacskák rák ízesítéssel, hal terrinék, és valószínűleg néhány állateledelben szintén felhasználják már...