A bolgár hatóságok megerősítették, hogy a tokhalak halászatának tiltásáról szóló rendelet újabb 4 évvel meghosszabbodik. A Duna bolgár szakaszán idáig egy évre szólt a halászati tilalom, de ez a rendelet nem sokat ért addig, amíg a közös román-bolgár szakaszon jelentősen eltért egymástól a szabályozás.

"Rendkívül fontos, hogy Bulgária végre döntésre jutott ebben a kérdésben. A romániai tíz évre szóló moratórium 2006 áprilisában lépett érvénybe, azonban mivel Bulgária és Románia között a Duna természetes határvonalat képez mindeddig hatástalan volt az egyoldali tilalom." - fogalmazott Figeczky Gábor a WWF Magyarország igazgatója. Bulgáriában és Romániában egyaránt az értékes kaviár miatti túlhalászat jelenti a legnagyobb veszélyt a tokhalak számára. A kaviár az egyik legértékesebb élelmiszer, a Dunában honos legnagyobb tokféle, a viza kaviárja pedig ritkasága miatt még az átlagosnál is drágább kincs.

"A WWF azt szeretné látni, hogy Románia és Bulgária is hatékony intézkedéseket vezet be az illegális kaviár-kereskedelem ellen, és nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a kereskedelem ellenőrzött keretek között történjen." - tette hozzá az igazgató.A kaviár miatti túlhalászaton kívül élőhelyük megváltozása és a vízszennyezés járul hozzá a faj pusztulásához. A román-szerb határon lévő Vaskapu vízerőművek jelenleg leküzdhetetlen akadályt jelentenek a tokfélék számára.

A szaporodás feltételei emellett csak akkor biztosítottak, ha a Duna menti vizes élőhelyek ökológiai állapota megmarad, vagy javul. A tokhalak több mint 200 millió év óta élnek a Földön, de ez a faj, amely még a dinoszauruszokat is túlélte most komoly veszélybe került az emberi tevékenységek miatt. Az EU egész területén csak Románia és Bulgária vizeiben él az utolsó még életképes tokhal populáció, de a Dunában élő hat őshonos tokhal alfajból öt már az IUCN veszélyeztetett állatfajokról szóló vörös listájára került. A Duna Fekete-tengerbe ömlő hatalmas torkolatrendszere gazdag táplálékforrása miatt kiemelten fontos a tokhalak számára. Ezek a halak ugyanis általában folyótorkolatokban és a tengerpart közeli vizekben élnek, de szaporodáshoz felúsznak a folyón. Ezért fontos túlélésük érdekében, hogy biztosított legyen a folyó hosszanti átjárhatósága, és minden olyan élőhelyet megőrizzünk a Duna mellett, ami a tokfélék lehetséges szaporodó helye.