Cikk oldal
2013-01-22

Felhízlalta a Balatont a sok hó

Felhízlalta a Balatont a sok hó


Három hét alatt tíz centit nőtt a Balaton vízszintje a sok csapadék miatt. 10-12 centivel még mindig kevesebb víz van benne, mint kellene.

A csapadékos időjárás hatására elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje - mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn. Csonki István tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg.

Csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el.

Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé - mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.

A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre "lett beszorítva", miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki - jegyezte meg Csonki István.

Forrás: BHNp Zrt. (www.balatonihalgazdalkodas.hu)
Fotó: www.idokep.hu / VargaNorbi
A fotó illusztráció
Szólj hozzá:
paleszati#1 2013. 01. 23., 15:01Szerintem meg ne örüljünk annyira mert ha fel kell hozni pár hajót a Sión,meg a déli parton az engedély nélkül épült nyaralókba befújja a szél a vizet majd megint leengedik.
chronos. Lehet h igazad van de szerintem kellő odafigyeléssel szakértelemmel lehetne anélkül is biztosítani az élő,ivó helyet,h bokáig érjen a víz sok helyen.
chronos#2 2013. 01. 22., 15:06Az iszapos homokos felületeken megjelennének bizonyos fű-és perjefélék,melyek kiváló ívóhelyet biztosítanának a pontynak,széles kárásznak,compónak, keszegféléknek,és táplálékaiknak.-de nekünk kell a stabil víz,na meg a drága telepítés.
chronos#3 2013. 01. 22., 14:51Üdv Uraim!
A nádnak kifejezetten jót tesz a vízszint ingadozás.Sokkal jobban regenerálódik,és szaporodik az időszakosan szárazra kerülő,vizes élőhelyeken,mint a folyamatosan víz alatt lévők.Ennek egyik oka ,hogy a nád nem vízi növény.
Sajnos, minden változásra -a Balaton életében-,emberi mércével,érdekkel tekintünk. A Balaton életében voltak ennél sokkal nagyobb szélsőségesebb ingadozások-még azokban az időkben-mikor az emberi behatás,tényező, jelentéktelen volt.
Nyilván abban igazat adok,hogy a sekély vizű tavak sérülékenyebbek a különböző emberi behatásokra,éghajlati változásokra. Korainak tartom a harang kongatást.-és nem azért mert mos emelkedik a vízszint.-
Hajlamosak vagyunk a saját kényelmünk,és halimádó szenvedélyünk szerint megítélni-jelen esetben-a víz hiányát.Ha nem beton medencében tengődne a víz,bizony más növény társulások is előre törhetnének a part menti régiókban,- alacsony vízállás esetén- ami évekre megalapozná az őshonos halállomány mennyiségét( pl: ponty)
jazon#4 2013. 01. 22., 14:13Nem beszélve arról,h ha a vizet indokolatlanul megengedik az csak a lehalászásnak kedvez. Kevesebb helyen találnak mélyebb búvóhelyeket a békés halak, a süllők esetenként, így könnyebb lerabolni is valamelyest. De lehet ez nem olyan számottevő különbség.
krisrob#5 2013. 01. 22., 13:31Szia!
Van, amiben igazad van, van, amiben nem teljesen. Szerintem:-)
Egyértelmű, hogy ennyire különböző földrajzi és éghajlati adottságú tavakat összehasonlítani nem mérvadó.
Az, hogy ha eltűnik a parti sávban a víz, értelemszerűen átformálja az élővilágot. Azonban ez még nem jelent teljes és visszafordíthatatlan folyamatot. Ez a zóna megmarad vizes élőhelyként, a felszín (iszap, meder) alatt kb. ott a vízszint, ahol a nyílt víztükör szintje, azaz 10-20 centire. Ez elég ahhoz, hogy a növényzet és az alacsonyabb rendű állatvilág egy része gond nélkül átvészelje ezt az időszakot (hány helyen látni csatornapartokon, nyílt vízfelület nélküli helyeken kisebb-nagyobb nádasokat?).
Megnéztem, utoljára 2003-ban volt hasonlóan alacsony a Balaton vízszintje, illetve nem ennyire alacsony, hanem kb. 20 cm-rel alacsonyabb! Akkor június hónaptól következő év áprilisig a mostaninál alacsonyabb volt a víz!
Rövidtávon ezek nyilván kedvezőtlen dolgok, de sajnos vagy szerencsére, de egy ilyen természetes víznél nem nagyon lehet rövidtávban gondolkodni, vizsgálódni.
A baj inkább abból adódik, hogy olyan mértékben lett az ember használója a víznek és környezetének (turizmus, horgászat, vízi sportok, stb.) hogy ezekből a szempontokból nehéz/lehetetlen tolerálni az ilyen időszakokat, de mint a természet része, nem gondolom, hogy tragikus következménye lenne a helyzetnek.
És még valami: azzal, ahogy és amilyen mértékben lett beépítve a tó közvetlen környéke, sikerült radikálisan csökkenteni a vízmennyiség-gazdálkodás lehetőségét. Azaz nem lehet a csapadékosabb időszakok vizét egy magasabb szinten tartással „betárazni” az aszályosabb időkre.
Aztán lehet, hogy én gondolkodom rosszul.
üdv
kr
steveolson#6 2013. 01. 22., 13:29Nem gondolod rosszul!

De a szakember megmondta! Ez a lényeg!
jazon#7 2013. 01. 22., 12:55Vegyük csak a Bodeni-tavat. Van ahol meghaladja a mélysége a 250 métert. Abból nem gáz ha hiányzik 1-2 méter. Szóval ezeket összehasonlítani hatalmas dilettantizmus. A Balaton egy sekély vizű tó!!! Ha sokat veszít a töltöttségéből, az átlagmélység sokat csökken, könnyebben átmelegszik, algaburjánzás és oxigénhiány léphet fel!!
A tv-ben nyilatkozott egy szakember" aki szerint a nagy vízszint csökkenés semmilyen hatással nincs az élővilágra. Ez szerintem baromság, mivel a tó sekély vizű, és lassan fokozatosan mélyül, ez által komolyabb szintcsökkenés teljesen átrajzolja a partvonalat, nagy területeket szárazon hagyva.
Ha a tó partvonala a vízszint csökkenés hatására sok helyen beljebb húzódik akár 100 métereket akkor a partszéli nádasok szárazra kerülnek, ami nem hiszem,h sokat használna nekik, nem beszélve a partszéli vizekben nádasokon élő ízeltlábúaknak, férgeknek egyebeknek. Nem beszélve arról,h esetlegesen veszélyezteti az ívóhelyeket, stb. Vagy én gondolkodom csak rosszul????
összes hozzászólás megtekintése »
A vicsege a kecsege és a viza keresztezéséből születő hibrid, melyet az 1970-es években tenyésztettek ki a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben.