Cikk oldal
2009-11-23

Megcsalva jobb

Lehet, hogy az evolúció nem is olyan egyszerű?
A tudósok szerint az adriai ajakoshal számára evolúciós szempontból megéri felszarvazottnak lenni.

Megcsalva jobb

Az evolúcióbiológiai elméletek szerint a hímek nem fordítanak túl sok időt az utódgondozásra, ha jó esély van rá, hogy nem ők a nemzőapák. A Yale egyetem kutatói figyelemre méltó kivételt találtak erre a tételre. A Földközi-tenger egyik halának, az adriai ajakoshalnak (Symphodus ocellatus) a hímje annál inkább bizonyul gondoskodónak, minél kétségesebb, hogy ő az ivadékok biológiai apja.
Az is elfogadott nézet, hogy a nőstények a hímek kiválasztásakor azokat részesítik előnyben, akik feltehetően jó apák lesznek. Azonban ez a kutatás azt is kimutatta, hogy a nőstény adriai ajakoshalak sokkal több ikrát raknak azokba a fészkekbe, ahol az utódokat felnevelő, gondoskodó, „szülő-típusú” hímek körül fészket nem készítő, „settenkedő” hímek is vannak, akik szintén szívesen vállalkoznak az ikrák megtermékenyítésére, de nem vesződnek az utódgondozással.

Megcsalva jobb

A szülő-típusú hímek sokkal inkább hajlamosak az utódokról gondoskodni egy ilyen spermával teli környezetben, mint azokban a fészkekben, ahol kevesebb a szexuális versengés – mondta Suzanne H. Alonzo. Az ökológus-evolúcióbiológus Kellie L. Heckman PhD hallgatóval közösen készített cikket a kutatásról. Alonzo szerint bár ezek a megfigyelések meglepnek néhány evolúcióbiológust, a fészket készítő hím adriai ajakoshal szempontjából nézve mégis van értelmük. Igaz, hogy a fészket készítő hím nagyobb valószínűséggel lesz felszarvazott, ha settenkedő hímek is ólálkodnak a közelben, de arra is nagyobb esélye van, hogy többet neveljen fel saját utódaiból, mert ilyen közegben a nőstények hajlamosak több ikrát rakni.
„Korábbi egyszerűbb elméleteink nem mindig tudták megmagyarázni a természetben megfigyelhető különbségeket, pedig ezekre a jelenségekre is van magyarázat. Lehet, hogy eddig túlságosan egyszerűnek gondoltuk, hogy mi is a mozgatórugója az evolúciós folyamatoknak” – mondta Alonzo.
Szólj hozzá:
A világ halfajokban leggazdagabb családja a pontyféléké, 1500-nál is több alfajt számlál. Megtalálhatók a trópusi- és mediterrán égövben éppúgy mint a sarkvidéken túli édesvizekben. Eredetileg Afrikában, Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában voltak őshonosak, mára azonban a mesterséges telepítéseknek köszönhetően az összes kontinensen fellelhetők.