Cikk oldal
2017-09-13

Megnehezíti a klímaváltozás a pontytenyésztők életét

<a href='./uploads/files/original_20170913.jpg' target='_blank'>Fotó: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség</a>
Fotó: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség

Az évszázad végére a tengerek és óceánok hőmérséklete 2-4 Celsius fokkal emelkedik a Nemzetközi Klímaváltozási Panel legborúlátóbb előrejelzése szerint. Hogyan hat ez a magas kereskedelmi értékű kagylókra, rákokra, halakra?


A Ceres nevű uniós kutatási projekt azt vizsgálja, hogyan hat majd a klímaváltozás az európai akvakultúrára, a hal-, kagyló- és ráktenyésztésre, illetve hogyan tud alkalmazkodni az iparág a változásokhoz.

- Meg tudjuk jósolni, milyen gyorsan fognak nőni a halak, mi fog történni egyes fajok állományával, de készítünk gazdasági modelleket is, amelyekből kiolvasható, hogyan hatnak ezek a folyamatok a halászok és a haltenyésztők életére – mondta Myron Peck, a projekt koordinátora.

A kutatók egy fűthető vizű lengyelországi halastóban azt vizsgálják, hogyan alkalmazkodnak a pontyok a meleg vízhez. Az eredmények azt mutatják, hogy lesznek leküzdendő akadályok.

- MINÉL MELEGEBB A VÍZ, ANNÁL JOBBAN MEGTERHELI PONTY SZERVEZETÉT, ÍGY SOKKAL KÖNNYEBBEN MEGFERTŐZŐDNEK AKÁR VÍRUSSAL, AKÁR BAKTÉRIUMMAL – MONDTA A HALAK TAKARMÁNYOZÁSÁNAK SZAKÉRTŐJE, JACEK SADOWSKI.

A tóból évente huszonöt tonna pontyot, sügért, compót és csukát értékesítenek. A működtetők szerint a kutatások segítségével csökkenthetik a termelési kockázatokat, és kiaknázhatják a klímaváltozásban rejlő esetleges előnyöket.

- Tudjuk, hogy a melegebb vízben másként növekszik a hal - mondta Mateusz Gzyl, a Rybactwa Centrum halbiológusa. – Csakhogy az ügyfeleink nagy, két-két és fél kilós pontyokat kérnek. A klímaváltozás mintázatainak megértése segíthet abban hogy megfelelő takarmányozási stratégiát alakíthassunk ki a pontyaink számára.

A Ceres projekt keretében a tengerbiológusok azt is kutatják, hogy a tenger hőmérsékletének, sótartalmának és PH-értékének változása hogyan hat a benne élő osztrigák testfelépítésére. Az első eredmények meglehetősen aggasztóak az osztriga-tenyésztők számára.

- Meleg vízben az osztriga drámaian felgyorsítja az anyagcseréjét, egyre több vizet szűr át, hogy lehűtse magát – magyarázta Domitila Matias tengerbiológus. – Ez rengeteg energiáját leköti, ami kihat a növekedésére. A mészváza rövidebb lesz, a testtömege pedig kisebb.

A mintákat a laborba viszik további vizsgálatok céljából. A kutatók azt is megnézik, hogyan hat a víz melegedése hosszú távon az osztriga szaporodási ciklusára.

- A növekvő vízhőmérséklet hatását tanulmányozzuk a faj reprodukciós folyamataira – folytatta a tengerbiológus. – Később azt is megnézzük, hogy a meleg vízben lerakott peték mennyiben lesznek később életképesek.

Szólj hozzá:
A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.