Cikk oldal
2018-10-08

Több ország is összefogott a Duna vándorló halaiért

<a href='./uploads/files/original_20181007.jpg' target='_blank'>Egy vésettajkú paduc (Fotó: Shutterstock)</a>
Egy vésettajkú paduc (Fotó: Shutterstock)

A projekt célja, hogy visszaállítsák és fenntartsák az ökológiai folyosókat a vándorló halak számára.


A Duna vándorló halfajainak érdekében fogott össze az Európai Unió tíz országa egy új projekt keretében.

A projekt központja a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyeteme (BOKU), célja a Dunában és mellékfolyóiban a vándorló halak számára alkalmas életterek azonosítása és a folyórendszerek átjárhatóságának ellenőrzése.

A tudósok azt akarják kideríteni, milyen mértékben veszítette el a folyórendszer a vándorhalak, például a kihalástól fenyegetett dunai tokhalfajok, a márna vagy a vésettajkú paduc (Chondrostoma nasus) számára fontos ökológiai folyosó funkcióját.

Korábban vándorlásuk során akár kétezer kilométert is megtettek a tokhalak a Fekete-tengertől Ausztriáig, manapság a kihalás veszélye fenyegeti több alfaját.

Az Európai Unióban csak Bulgáriában és Romániában élnek tokhalak természetes állományai. Számuk drámai csökkenése hátterében elsősorban életterük szétdarabolódása áll, amelyet vándorlásuk mesterséges akadályai, például a gátak és a vízerőművek okoznak. Ehhez társul még az emberi tevékenység, például a túlhalászat és a környezetszennyezés.

A MEASURES (Managing and restoring aquatic Ecological corridors for migratory fish species in the Danube River basin) nevű hároméves projekt célja, hogy a Dunai vízgyűjtő területén visszaállítsák és fenntartsák az ökológiai folyosókat a vándorló halak számára.

A tervek között szerepel például Magyarországon és Romániában az ott honos tokhalfajok tenyésztése és kihelyezése, valamint a jövőbeli haltenyésztési központok szükséges intézkedéseit összefoglaló kézikönyv megfogalmazása.

A projektben részt vevő országok Németország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária és Ukrajna.

Forrás: sonline.hu
Szólj hozzá:
A csuka szinte egész évben táplálkozik, kivétel ez alól az ívás illetve a fogváltás időszaka, mely a nyári hónapokban esedékes. Ez a fiziológiai folyamat egy hónapig tart és teljes böjtre kényszeríti ezt az egyébként falánk ragadozót. Ennek ellenére a csuka hazánk egyik leggyorsabban fejlődő hala, ideális esetben akár 200 nap alatt is elérheti a 45-50 cm-es hosszt.