Nyilatkozatháború folyik a felek között a Tisza-tó hasznosításának jövőjéről. Csak a jogértelmezés dönthet majd?

Mint ismeretes, a hírek szerint a Tisza-tó 2010-től új halászati hasznosítót kap, ami egyúttal azt is jelentené, hogy a Mohosz (Magyar Országos Horgász Szövetség) regnálásából már csak két hónap van vissza. Az új bérlő (Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.) azt kommunikálja, hogy jövőre már ő árulja a jegyeket, miközben információink szerint a Mohosz is arra biztatja a jegybizományosait, hogy kezdjék árulni a következő évi jegyeket.
Sőt, egy szövetségi körlevél is birtokunkba került, melyen arról nyugtat meg mindenkit Szalay Ferenc ügyvezető, hogy minden marad a régiben. Igen ám, de egy másik sajtóközleményben viszont leendő gazda cáfol, és az új helyzet sérthetetlenségét, szilárdságát bizonyítja.

A mohosz szeptemberi körlevele

letölthető itt

A kft. ehavi körlevele

letölthető itt

Természetesen ahogy az lenni szokott, a horgászok tudnak a legkevesebbet az egészről, ezért a peca.hu megpróbálja a helyzetet vázolni.

Az egész helyzet azért állhatott elő, mert 2000-ben lejárt a Mohosz halászati joga, és 2002-ben a minisztérium szerződést kötött a kht-vel. Az új gazda azonban nem léphetett színre, mert a szövetség közel 400 milliós kárigényt támasztott. A Mohosz már az ellenfél pályázatát is vitatta, annak megkérdőjelezhető függelékei miatt, a döntés azonban megszületett, nyert a Tisza-tavi – akkor még – kht.
Nyert, de nem mégsem, hiszen nem fizette ki a kártérítést, ami miatt aztán perre is ment. Ez máig sem zárult le. Született azonban 2008-ban egy alkotmánybírósági állásfoglalás, és annak egy indoklása, ami elindított egy újabb folyamatot, melynek végén a szakhatáság 2010 január elsejei hatállyal bejegyezte a halászati jog jogosultjaként a kft-t.

A Mohosz érvei ésszerűnek tűnnek, mivel az Alkotmány Bíróság elvetette az idevonatkozó törvény adott pontjának alkotmányellenességére irányuló indítványt. Vagyis tovább él ez a mondat:
„A haszonbérlő mindaddig birtokban marad amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz”

De ez a „birtokban maradás” fogalom sem volt eddig egyértelmű. Mivel a Mohosz a halászati jogra is birtokként tekintett, azonban az AB határozata kimondja, hogy „a törvénynek a birtokban maradásra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik az érintett vízterületre és nem vonatkozik az abban lévő halállományra”, „a birtokban maradás csak a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített, el nem vihető halászati berendezésekre, létesítményekre vonatkozik”, ezért az nem akadálya annak, hogy a Magyar Állam, vagy a vele jogszerűen szerződést kötő haszonbérlő gyakorolhassa a halászati jogát – áll a kft körlevelében.

A Mohosz a körlevél továbbá még arra is hivatkozik, hogy az alkotmánybírósági indoklásnak egy félmondata nem lehet jogforrása a haszonbérleti szerződésnek. Az Etikai bizottság vezetője Dr. Kilényi Géza nyugalmazott alkotmányjogász megállapítja, hogy az AB nem törvényalkotó, és nem is törvénymódosító testület, így az FVM nem megalapozott jogforrásra hivatkozik.

Egyelőre úgy fest, hogy az alábbi idézet mond a legtöbbet:

„Az FVM. és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. között 2009. október 01.-én aláírt haszonbérleti szerződés módosítása szerint a 15 éves haszonbérleti szerződés 2010. január 01.-én lép hatályba, amely időponttól kezdődően a Tisza-tó vonatkozásában a Kft. lesz a halászati jog jogosultja. (A módosítás aláírására a MOHOSZ ügyvezető elnöke által hivatkozott beadványoknak az FVM illetékes államtitkárságai, osztályai és jogászai által történt tanulmányozása, és vizsgálata után került sor.)”

A kft ügyvezetőjével készült riportunk, mely a cég jövőbeni terveire is fényt derít, a jövőhéten lesz olvasható a peca.hu-n!