Cikk oldal
2020-01-12

Újabb élőlény halt ki

<a href='./uploads/files/original_20200112.jpg' target='_blank'>Forrás: Pinterest</a>
Forrás: Pinterest

A kínai Wuhani Kínai Halászati Tudományos Akadémia kutatócsoportja a napokban jelentette be, hogy a kardorrú tok mára a kihalt fajok sorát gyarapítja. Az egyik legnagyobb édesvízi hal kipusztulását a túlhalászás és az élőhelyek elvesztése okozta.


Az elmúlt két évben egyetlen példányt sem láttak. Így a kínai kutatók kihaltnak nyilvánították a kardorrú tokot a Science of the Total Environment tudományos kiadványban publikált tanulmányukban.

Az egyik legnagyobb édesvízi hal a Kína területén található Jangce és a Sárga-folyó, illetve azok mellékfolyóinak lakója volt, amelynek hossza elérte akár a hat métert is. A kardorrú tok nevét a nagy, kiálló orráról kapta. Az állat egykor a zavaros víz fenekén és annak iszapjában keresgélt apró, élő rákokat, valamint egyéb plankton méretű szervezeteket.
Az állatokat gyakran a „Jangce pandájának” is nevezték.

A szakemberek szerint az 1970-es évektől kezdve előszeretettel halászták le őket, ezért kipusztulásuk elsődleges okaként a túlhalászást és az élőhelyek elvesztését nevezhetjük meg. A tudósok vizsgálataik során felülvizsgálták az elmúlt évek fogási nyilvántartásait, de helyszíni vizsgálatokat is végeztek a 2017-es és 2018-es évben, amelyek során kitértek a halászhálók jelenlétére és az eladott példányok nyomon követésére is. Sajnos ebben a két évben nem találtak egyetlen bizonyítékot sem a kardorrú tok jelenlétére.

A faj utolsó ismert, élő példányát még 2003-ban látták a folyóban, míg az utolsó elhullott halra 2007-ben bukkantak a környéken.
Ráadásul fogságban sem tartották őket, illetve a szöveti mintáikat sem tárolták, így klónozással sincs esély a faj újjáélesztésére.
A Jangce, mint Ázsia legnagyobb folyója a tibeti fennsík keleti részén ered és 6 300 kilométer múlva nyugatra kanyarodik, majd végül Sanghajban ömlik bele a Kelet-kínai-tengerbe.A kardorrú tokot évszázadokon át megtalálhattuk a folyórendszer számos részén, amit rendszeresen halásztak.A dolgok akkor változtak meg drasztikusan, amikor 1981-ben elkezdték építeni a Gezhouba gátat, ami kettéosztotta a halak populációit és megakadályozta a faj ívását. Emiatt 1995-re már egyre kevesebb példányt láttak a folyóban.

A kutatók szerint a kardorrú tok elvesztése igen tanúságos, hiszen a faj megmentésére irányuló erőfeszítések csak akkor kezdődtek meg, amikor a hal már kihalt.

Forrás: estiujsag.hu
Szólj hozzá:
Halak esetében alapvetően kétféle pikkelyt különböztetünk meg. Az egyik a reszelős felületű fésűs (ctenoid) pikkely, mely a hazai halfauna tekintetében többek között a sügérnél tapasztalható. Míg a másik, a kerekded geometriájú, sima felületű úgynevezett kerek (cycloid) pikkely, mely például a pontyra jellemző.