Aktuális
avagy hogyan fogjunk műlégyezve pontyot
Pontyozás, egy kicsit másképp -Legyezel?
-Pisztrángra? Hát az nem igazán él Magyarországon.
Szinte mindig ez a kérdés ha valakivel beszélgetek a szenvedélyemről. És ilyenkor a válasz ugyanaz esetről-esetre.
-Itthon nem pisztrángra legyezek, hanem pontyra, keszeg félékre, és minden másra ami megtalálható a hazai vizekben.
Ezt a kijelentést kételkedve szokták fogadni.
-Pontyra?! De hát azt nem lehet léggyel megfogni...
Látás és láthatóság a víz alatt és felett
A polarizáló napszemüvegek működése A tiszta víz a mi éltető közegünkhöz – a levegőhöz – képes nem csak halmazállapotában, de egyéb tulajdonságaiban is eltér. Látásunk nem úgy működik a víz alatt, mint a felszínen, hiszen az emberi látószerv fejlődését tekintve alapvetően a levegőben történő érzékeséhez alakult ki. Mivel a legyező horgászatnál használatos műlegyek elsősorban, mint vizuális információ hatnak a halakra (nem rezegnek, nem veretnek, mint a pergetésnél használatos műcsalik), alapigazság, hogy a legyező horgászat eredményes gyakorlásához általában 50-60 cm-nél jobb átláthatóságú víz szükséges.
Az alapok
Műlegyek kötése A műlégykötés nem ördöngös dolog. Mindamellett a szép legyek megkötése némi készséget és gyakorlatot igényel. A legyező horgászok zöme saját maga köti a legyeit, de nyilván vannak kivételek, hiszen akkor a boltokban nem fogyna annyi légy.
Bevezetés a műlegyezés 'misztikumába'
Miért pont a műlegyezés?
Minden műlegyezésről szóló könyv általában úgy kezdődik, hogy a horgászat e válfaja egyidős magával a horgászattal. Ez így is van, de úgy fest, ez a középkori eredet valami misztikus homályt is vont a műlegyek köré, pedig egyáltalán nem nehezebb egy legyet a megfelelő helyre juttatni, mint pontosan az etetésre horgászni ...
 
A halak nem csak a kopoltyúkon keresztül beáramló vízből jutnak oxigénhez. A testüket fedő bőrön keresztül is jelentős mennyiségű oxigént választanak ki a vízből.