Cikk oldal
2008-03-22

Jókor, jó helyen?

Agostyán, Római-tó
Biztosan sokan jártak már úgy, hogy napokon keresztül fantasztikus fogásokat könyvelhettek el, de egyik pillanatról a másikra ez megváltozott, és szinte lehetetlenné vált a pontyfogás, pedig szemel láthatóan szinte semmi nem változott. Egy Komárom-Esztergom megyei az Agostyáni Római-tavon is ez játszódott le velünk, nézzük át részletesebben miként találtunk megoldást, felismerést a problémákra.

Nagy méretű stégek találhatóak a vízen
Nagy méretű stégek találhatóak a vízen

A szokásos forgatókönyv szerint kezdtük meg a horgászatot, mely a különböző helyek kijelöléséből, és etetéséből állt. A horgászhelyünktől 120-130 méterre lévő helyet találtuk ideálisnak, mert ezen a részen egy kisebb törés volt található iszapmentes területen. A döntően bojliból álló etetésre került némi aprómag-keverék is, mert úgy állapítottuk meg, hogy a lehűlt vízben ez fontos szerepet játszhat. Elegendőnek ítéltük meg az egy helyen kialakított etetést, mert rendkívül nagy terület állt rendelkezésünkre, így megfelelően körbe tudtuk horgászni az etetés széleit.

A stéges kialakítás rendkívül praktikussá tette a horgászatunkat
A stéges kialakítás rendkívül praktikussá tette a horgászatunkat

Ezt követően azonban a horgászatunk nem az elképzelésünk szerint alakult. A horgon felkínált különböző ízesítésű bojlikkal nem tudtunk kapást elérni, ezért folyamatosan cseréltük a csalikat, a pelletektől kezdődően egészen a tigrismogyoróig, melyek ismételten nem vezettek sikerre. Néhány óra leforgása elegendő volt arra, hogy gondolkozóba essünk, és megpróbáljuk megtalálni a hiba forrását. Miközben próbáltuk megfejteni sikertelenségünk okát, egy apró csippanás jelezte, hogy kapásra számíthatok.

A kapásjelzők sokáig mozdulatlanok maradtak
A kapásjelzők sokáig mozdulatlanok maradtak

A botokhoz érve azonban nem volt folytatása, így a szóban forgó szerelékemet újracsaliztam. Meglepődve tapasztaltam, hogy a fehérhalak szabályos kockává faragták a 24mm-es bojlit, ami azonnal egyértelművé tette a dolgokat. Két lehetőség volt: vagy nem érkeztek még a pontyok az etetésre, vagy pedig egy nagyobb méretű harcsa tartózkodik a bójánk körül. Az újracsalizást követően megismétlődött az előbbi folyamat, de ezúttal sikerült egy dévérkeszeget fognom. Az ezt követő néhány perc volt az, amely aztán később döntőnek bizonyult.

A szinte szabályos kockára  faragott bojli, a fehérhalak jelenlétére utalt
A szinte szabályos kockára faragott bojli, a fehérhalak jelenlétére utalt

A bójánk körüli területet figyelve egy vízfelszín tetején látható mozgásra lettem figyelmes. A bójánktól 50-60 méterre lévő területről egy hatalmas test tolta maga előtt a vizet, amely aztán a bójánk vonalában folytatódott. Miután szem elől tévesztettem, nem hagytam fel a víz kémlelésével, amit nagyon jól tettem. Néhány perc múlva ugyanis a másik oldalról érkezett ismeretlen látogatónk, majd a bójánk körüli területen eltűnt. Ez egyértelművé tette számunkra, hogy harcsával van dolgunk, aki valószínűleg az általunk meghorgászott kisebb méretű, a törés mentén található mélyedés lakója. A dévérkeszegek aktivitása is erre utalt, hiszen a fehérhalak zöme nem „fél” a nagyobb ragadozóktól, nem úgy mint a pontyok. A kifinomultabb érzékkel rendelkező pontycsapat ezúttal elkerülte a kérdéses területet, így alapjaiban kellett új taktikát kidolgoznunk. A kérdés az volt, hogy a ragadozó ráült-e az etetésre, vagy pedig tovább állt. Erről mindenképpen meg szerettünk volna győződni, ezért két botot a bójánk mellett hagytunk, míg a másik kettőt egy teljesen új területre dobtuk. Az újabb etetést a késő délutáni-esti órákban alakítottuk ki, mely jelentős távolságra helyezkedett el a harcsa által „őrzött” területtől, és bíztunk benne, hogy ezen a részen már sikerül pontyot fognunk.

Az éjszaka folyamán egészen -8 C-ig süllyedt a hőmérséklet
Az éjszaka folyamán egészen -8 C-ig süllyedt a hőmérséklet

A kisebb mennyiségű etetés, amely mindössze néhány szem bojliból, és körülbelül fél kiló pelletből-aprómagból állt, szinte azonnal sikert hozott. A tó halállományának köszönhetően az új etetésről már negyed óra elteltével sikerült egy gyönyörű tőpontyot fognunk, melyet újabb társai követtek.

Egészséges, gyönyörű példány volt
Egészséges, gyönyörű példány volt

Minden egyes kapást követőn néhány szem bojlit juttattunk a horgászhelyre dobócső segítségébel, illetve a horog mellett lévő pva-háló segítségével koncentráltuk a táplálékot. A reggeli fotózásig megfelelő vízmélységbe helyeztük a halakat, majd vendéglátómmal beszélgettünk a harcsákról, hogy vajon miért is szeretik annyira a táplálékdús csalikat. Kézenfekvő volt a kérdés, hiszen az utóbbi években jelentős mennyiségű kapitális harcsát fognak a bojlihorgászok. A most lejátszódott eset többször is előfordult már velem más vizeken is, ahol azonban sokszor sikerült horogra keríteni néhány nagyobb méretű harcsát. Ilyen esetekben a pontyokat kiszorítják az etetésről, és ösztönösen elmenekülnek arról a területről, ahol a nagyméretű ragadozó tartózkodik.

A napfelkelte előtt néhány perccel jelentkezett…
A napfelkelte előtt néhány perccel jelentkezett…


Szabadság, szeretem...
Szabadság, szeretem...

Mivel szinte majd mindegyik bojli tartalmaz hallisztet, illetve más állati eredetű liszteket, fehérjéket (májliszt, vérliszt, húsliszt stb.) ami a harcsák számára is vonzó, így elkerülhetetlen ez a folyamat. Néhány esetben az etetésre érkező, vagy ott tartozó nagybajuszúak szinte azonnal felszippantják a csalit, de jellemzőbb az az eset, amikor sokan napokig ülnek a botok mellett, és nem tudják mire vélni a kapásjelzők némaságát.
 
Idilli hangulat, gyönyörű tájjal és fantasztikus fogásokkal
Idilli hangulat, gyönyörű tájjal és fantasztikus fogásokkal

Ekkor a harcsa őrzi a területet, amely számára könnyedén megszerezhető táplálékforrást jelent. Sokan bele sem gondolnak ebbe, éz azon az állásponton vannak, hogy az etetés 2-3 nap alatt beérik, majd utáni indulhat a halfogás. Én azt gondolom, hogy ha lehetőségünk van rá, 1 üres nap után próbáljuk meg felismerni a kapástalanság okát, és ha szükséges váltsunk horgászhelyet, illetve alakítsunk ki más területeken újabb etetéseket. Sok esetben ugyanis, főként kisebb tavakon, illetve víztározókon a tudtunk nélkül, szemmel nem láthatóan borítja fel elképzeléseinket ez a nemes ragadozó. Megéri hosszú, üres órákat-napokat a botok mellett tölteni és reménykedni, vagy inkább venni a „fáradtságot” a probléma megoldására, és pontyot fogni? Én az utóbbit javaslom…

Jól látható a harcsa által védett terület, és a mozgási tere
Jól látható a harcsa által védett terület, és a mozgási tere


Szöveg, fotó: Csákány Attila

Szólj hozzá:
trainmaniac#1 2009. 10. 18., 16:32Hello!
A következő hétvégén megyek a tóra 3 napra, mit ajánlasz?
Bojlival és Carp Zoom etetőpelletekkel szoktunk csalizni is , milyen bojlit használjunk?
csukas72#2 2009. 01. 28., 17:03Adathalász megtaláltam !
összes hozzászólás megtekintése »
A vicsege a kecsege és a viza keresztezéséből születő hibrid, melyet az 1970-es években tenyésztettek ki a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben.