Cikk oldal
2010-01-11

Puha vagy kemény?

A bojli megfelelő állaga
Az egyik olyan kérdés a pontyhorgászatban a csalink állaga, mely sokszor bizonytalanságot okozhat. A horog mellett lévő csalikat elsősorban két ok miatt cseréljük le: szeretnénk újabb csalikat bevetni a siker érdekében, vagy pedig nem vagyunk biztosak abban, hogy még a horog mellett várja-e a rutinos pontyokat.

A bojli szerkezete nagyban befolyásolja azt az időt, ameddig a horgunk mellett biztosan tart
A bojli szerkezete nagyban befolyásolja azt az időt, ameddig a horgunk mellett biztosan tart

Mindent a lehető legjobb időben

Előfordul néhány esetben, hogy teljesen mindegy, milyen hangzavart okozunk a vízen, illetve, hogy milyen gyakran cseréljük a csalit, kedvenc halaink, a pontyok nem törődve semmivel, azonnal szippantják fel a felkínált táplálékot. Csak egy pédát említenék: biztosan sokan találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy a csalit bejuttatva (bedobva, vagy behúzva) még a kapásjelzőt sem tudták a zsinórunkra csíptetni, máris kapásuk volt. Az ilyen időszakoktól eltekintve azonban, lényegesen több az olyan eset, amikor minden apró dolog lényeges, és a horgászat szempontjából sikeressé vagy sikertelenné teheti a vízparton eltöltött napjainkat.

A bojli állaga

Az egyik legnehezebb kérdés, hogy milyen legyen a hajszálelőkén elhelyezett bojlink állaga. Ha kellően körbejárjuk ezt a kérdést, arra a következtetésre juthatunk, hogy a kőkeményre szárított bojli a megfelelő. A vízmozgásnak, és a fehér halak támadásainak is ellenáll. Ebben az esetben a törpeharcsás vizeken másként alakulhatnak a dolgok (erről egy írás keretében hamarosan részletesen is beszámolok), de egy általánosnak mondható vízen, döntő többségében nem találkozunk velük. A kiszárított, csont keménységű csalik azonban sokszor nem veszik fel a versenyt a puhább, vagy hosszabb ideje vízben lévő csalikkal, ezért célszerű köztes állapotot választani a körülményekhez igazodóan. Biztosat kijelenteni felelőtlenség lenne, kizárólag a tapasztalatainkra tudunk hagyatkozni. Annál is inkább, mert lényeges szerkezetbeli eltérések vannak a különböző bojlik között. Egy könnyű szerkezetű, durvábbra őrölt lisztekből, magvakból álló bojli lényegesen előbb felpuhul, mint a kizárólag liszt finomságúra őrölt összetevőket tartalmazó csali. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a kötőanyagok is nagyban meghatározzák ezt az időt. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a rugalmas állagú bojlik, melyeket erősen összenyomva szét tudjuk törni, a legtöbb esetben tökéletesek számunkra. (A legtöbb készen kapható bojli ilyen.)

Óvatosan a tömény aromákkal

A pontyhorgászatban gyakran használunk mártogató aromákat, illetve különböző folyékony és por állagú összetevőket annak érdekében, hogy a horog mellett lévő csalit kihívóbbá, figyelemfelkeltőbbé tegyük. A gyors ízesítésen túl, amikor alig néhány órán keresztül áll a csalink a pontyok számára ingerlő hatású folyadékokban, vagy csak a bevetés előtt végzünk velük aromafürdőt, a hosszan tartó (akár több hétig, de akár évekig) ízesítés is kedvelt szokás. Azoknál a pontyhorgászoknál, akik saját maguk készítik el a bojlit, a legtöbb esetben a folyékony összetevőkből álló mártogató aroma megfelelő. A tömény aromákkal viszont nem árt óvatosan bánni, ha hosszabb ízesítést tervezünk. Egyszerűen azért, mert a bojli szerkezetét teljesen átjárva, felpuhítják azt, ami ezáltal használhatatlanná válik. Az alkohol alapú aromák a legveszélyesebbek, de egyes glicerin és glikol alapú aromák is  roncsoló hatásúak lehetnek a bojli szerkezetére nézve. Ezért önmagukban ne használjuk, a velük reakcióba (tökéletesen elkeverednek egymással) lépő anyagokkal hígítsuk. Az olaj alapú kivonatok, aromák viszont jól használhatóak.

Másként hatnak az alkoholos és glicerines aromák a bojlikra...
Másként hatnak az alkoholos és glicerines aromák a bojlikra...

A cukor a mi jótevőnk

A piacon lévő legtöbb mártogató aroma nagy része különböző sűrű cukorszármazékokból áll, ami nekünk, pontyhorgászoknak szinte tökéletes ahhoz, hogy kemény bojlit varázsoljunk a puha golyókból. Attól az egy dologtól eltekintve, hogy külső kérgük édessé válik, megkötő hatásuk révén rendkívül ellenállóak is lesznek. Mindössze néhány nap elegendő ahhoz, hogy a cukor alapú folyadékban úszó bojlink csontkemény legyen. Ez az egyik legjobb eszköz a hagyományos szárítás mellett.

A sűrű, nem alkohol alapú dipben ázó bojli kikeményedett, a kérge beszívta az aromát
A sűrű, nem alkohol alapú dipben ázó bojli kikeményedett, a kérge beszívta az aromát
Az alkoholos aroma teljesen átjárta a bojlit, rendkívül puha állagúvá és használhatatlanná tette
Az alkoholos aroma teljesen átjárta a bojlit, rendkívül puha állagúvá és használhatatlanná tette

Kemény vagy puha?

A feltett kérdésre a válasz: a halaktól függ, mikor-melyik csalit érdemes előtérbe helyeznünk. Biztosan sok horgásztársam megfigyelte már, hogy azzal a csalival, amivel pontyot fogtak, majd visszadobták a megfelelő helyre, lényegesen előbb volt kapásuk, mint a szűz, friss változattal. Feleslegesnek tartom a kapások után cserélni a csalit, ha még megfelelő állagú. Javaslom, hogy senki ne cserélje le ezt a csalit!

Puha vagy kemény?
Puha vagy kemény?


Fresh Fish eredeti állapotában, és 1 év aromafürdő után: a különbség egyértelműen látható
Fresh Fish eredeti állapotában, és 1 év aromafürdő után: a különbség egyértelműen látható
Ezt már nem tudjuk a hajszálelőkénkre fűzni, a tömény aroma itt is dolgozott
Ezt már nem tudjuk a hajszálelőkénkre fűzni, a tömény aroma itt is dolgozott

Szárítás

Ha bojlinkat keménnyé szeretnénk tenni, értelemszerűen szárítanunk kell. Persze a keménység egyben nem minden esetben garancia a hosszabb felpuhulási időre. A bojlinkból a nedvesség nagy részének eltávozása után, ugyan látszólag keménnyé válik, de a keszegfélék, rákok ezt is különösebb erőfeszítés nélkül lefaragják. Itt már nem 2-3 óráról beszélünk, hanem akár 1 nap is szükséges lehet nekik ahhoz, intenzitásuk függvényében, hogy eltüntessék a horog mellől a bojlinkat. Ennek ellenére ez problémát jelenthet, de az egyik botunkat egy kisebb súllyal szereljük, melyet még nagyobb távolságból is képes elmozdítani egy gyengébb keszegféle is. (akár csúszó változatot is használhatunk) A szárítás másik lényegi kérdése, a már említett átmérő csökkenés, ami ugyan vízben valamelyest visszaáll eredeti állapotára, de itt biztosak lehetünk abban, hogy nem fog a horoghoz túl közel kerülni a bojlink, mint a friss csaliknál. Míg egy puha csali a vízben akár 6-8 óra alatt is megdagad, (kb. 10%-ot ) ez ebben az esetben nem jelentős ilyen rövid idő alatt.

Jól látható, hogy a 10mm-es bojlinál még nincs jelentős átmérő különség szárítás után
Jól látható, hogy a 10mm-es bojlinál még nincs jelentős átmérő különség szárítás után

A 15 mm-es bojliknál már jobban megfigyelhető a méretbeli különbség
A 15 mm-es bojliknál már jobban megfigyelhető a méretbeli különbség
Egy frissen készített 20 mm-es bojli, 2-3 hét szárítás után 2-3mm-t zsugorodik
Egy frissen készített 20 mm-es bojli, 2-3 hét szárítás után 2-3mm-t zsugorodik
A 26 mm-es óriásoknál már lényeges a különbség: a veszteség itt 4mm
A 26 mm-es óriásoknál már lényeges a különbség: a veszteség itt 4mm

A felpuhulás ideje

A teljes felpuhulás idejét több alkalommal, hetekig figyeltem meg egy akváriumban, de ez csak hozzávetőleges időt adott, hiszen sem vízmozgás, sem egyéb, a csalira nézve fontos tényező nem játszott szerepet. Egy gyárból kikerülő bojli frissen kerül a csomagolásba, majd onnan kivéve, általában különösebb előkészítés nélkül horgászunk vele. A rugalmas bojlik a vízben, ha a keszegfélék nem támadják intenzíven, 48 órán keresztül biztos, hogy a horgunk mellett maradnak. Ha már ennyi ideje  a vízben van a csalink, és a lecserélésére szavazunk, a végszerelékünk kitekerésekor bizony a csalink elveszhet útközben. Ilyen esetekben sokan gondolkodás nélkül vágják rá, hogy így nehéz halat fogni. De, ahogyan mondani szokták, ne ítélj elsőre. Ez itt különösen igaz. Én is hasonlóképpen jártam, de a másik előkémen még ott volt a bojli. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, ha lehetőségünk van csónakba szállni, és laza zsinórral  a csalink fölé megyünk, majd óvatosan kiemeljük a vízből. Egészen pontosan ekkor 46 óra telt el a csali vízbe kerülése óta, és a hajszálelőkén ekkor már könnyen szétnyomható volt, de még néhány órát biztosan kihúzott volna. Ezt a Fresh Fish csalival végeztem el, de természetesen minden más összetételű bojlinál különböző lehet ez az idő.

Áztatott bojli

Az áztatás már nem új keletű dolog, de napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. A bojlit előzetesen a tó vizében kiáztatva, azt a hatást kelthetjük, hogy hosszabb ideje a vízben van, azaz a természetes víz alatti környezet részévé válik. Legalábbis ezt szeretnénk a pontyokkal elhitetni, még az óvatosabb példányok gyanúját is félretéve. Persze, sokan gondolják, hogy ekkor az aromák, illóanyagok és egyéb fontos összetevők távoznak a bojliból, de ez nem teljesen igaz. A bojlink külső rétege, egy néhány milliméteres kéreg felpuhul, de ettől függetlenül hasonlóan vonzó, mintha egy friss bojlival csaliznánk. A tiszta kézzel történő csalizást egyébként minden esetben érdemes fontolóra vennünk, a dohányfüstös kéz, illetve az olajos, benzines tenyerünkkel nem szerencsés a horog mellé helyezni a pontyoknak szánt csalit.

Egyre többbet hallunk a bojli áztatásáról. Tény, hogy bizonyos esetekben fogósabb
Egyre többbet hallunk a bojli áztatásáról. Tény, hogy bizonyos esetekben fogósabb
Az áztatott bojli 32 órát követően is megfelelő állagú volt, biztosan tartott a horog mellett
Az áztatott bojli 32 órát követően is megfelelő állagú volt, biztosan tartott a horog mellett
A 34. órában egy dévérkeszeg vette fel, az akkor már megfaragott bojlit
A 34. órában egy dévérkeszeg vette fel, az akkor már megfaragott bojlit

Kívánom, hogy mindenki találja meg az adott vízben élő halaknak megfelelő állagú bojlit. Azt pedig ne felejtsük el, hogy amelyik bojlival már sikeresen szákba tereltünk egy pontyot, azt ne vegyük le a hajszálelőkénkről, hanem mielőbb juttassuk vissza a kíváncsi pontyoknak!

Írta és fényképezte: Csákány Attila

Szólj hozzá:
CsakanyAttila#1 2010. 01. 17., 18:33Szia lasoro,

Egyértelmű, hogy ahol nem bántják a csalit az " ellenségek", ott az ázott, illetve friss bojli egyértelműen eredményesebb. Ellenpéldaként a Ráckevei Duna-ágat említeném, ahol eléggé intenzíven esznek a keszegfélék, és pillanatok alatt ledarálják a bojlit. Itt 2-3 óra, és nincs a horgon semmi.

Üdv,
Attila
lasoro#2 2010. 01. 17., 10:47Sziasztok!
Nagyon jó a cikk,meg a kemény bojli is,többnapos túrákra,főleg ha még törpeharcsa is jelen van.Viszont vannak kivételes esetek,tavak,horgászok,akik csak 1 napra ülnek le bojlizni,mert jól telepített tavon meg van az esély rövid időn belül is,ahol a kemény bojli sokszor csődöt mond,talán a halak óvatossága,vagy az összetevők lassúbb oldódása miatt.Ilyenkor egy puhább,könnyebben dolgozó bojli csodát művelhet a keménnyel szemben.Legalább is nálam,de kinek hogy.
Üdvözlettel:Lasoro
todak#3 2010. 01. 13., 17:10Szia Attila!Jó a cikk.Annyi féle kicsi megoldás van ami meghozhatja a sikert.Tőled olvastam megint párat!:)Üdv todak
CsakanyAttila#4 2010. 01. 13., 10:53Szia sebian,

A rugalmasság sok mindentől függ, fehérjék, keményítő anyagok mennyiségétől az alapmixben, illetve attól, hogy mennyi ideig szárítod. Ha leírod a mix összetevőit, akkor talán lehet pontosabbat mondani. Egyébként a rizsliszttel, vagy kukoricaliszttel kísérletezz. Olcsóak és keményítenek, ezekkel be lehet tulajdonképpen állítani a bojli rugalmasságát.

Üdv,
Attila
CsakanyAttila#5 2010. 01. 13., 10:50Szia Gyufak,

A párolásnál valóban nem roncsolódnak annyira a különböző aminosavak, fehérjék, vitaminok stb., de időigényesebb, és itt számomra kérdéses, hogy a gyors főzés, vagy a hosszabb ideig tartó párolás van-e rosszabb hatással a beltartalomra. Különbség én úgy gondolom, nem nagyon van (én nem vettem észre a fogási eredményekben), de az illatanyagok jobban megmaradnak, ahogyan írtad, nem mosódik át annyira. A hátulütője annyi, hogy hosszabb ideig kell szárítanod. (pl 1 hét helyett 2 hétig) A keménységet csak ez befolyásolja, ugyanúgy használható, mintha főzted volna.
A májkivonatokról annyit, hogy ha van rá mód, mindenképp használd. Én ezeket tartom a legjobb attraktoroknak egy bojliban, igaz, sokan azért nem használják, mert eléggé borsos az áruk. (májliszt) Mindenképp a por alapú a jobb, de a folyékony változatok is megfelelőek, igaz nagyobb mennyiség szükséges belőle.

A kagylóhús: én néhány éve szinte mindegyik bojlimhoz daráltam, turmixoltam le "tenger gyümölcseit", nálam nem volt probléma az eltarthatósággal. Azt soha nem értettem, hogy a bojlki valakinél penészedik. Ez nem az összetevőktől függ, hanem elsősorban attól, hogyan tárolod. Száraz, szellős helyen 100%, hogy nem lesz probléma, 5% sótartalommal. Ahogyan carpfishing is írta, egy rövidebb szárítás után helyezd légmentesen záródó zacskóba, majd öntsd le-rázd össze egy kevesebb mennyiségű aromával. Ezután vagy fagyasztás, vagy szimpla, száraz helyen történő szárítás következhet. Ha nem fagyasztod, akkor kb. 1 hét után tedd zacskóba a párolt bojlikat.

Üdv,
Attila
carpfishing#6 2010. 01. 11., 19:56A csalizásra szánt aromásított bojlikhoz pedig annyit szólnék hozzá,hogy én olyan (nem írom a márkát)dobozba teszem azt a pár szem mondjuk maréknyi bojlit aminek van egy kosara.Kiveszem a kosarat a dobzba öntöm az aromát,a bojlikat a kosárba a kosarat vissza a dobozba,s így a bojlik nem érnek a folyadékhoz,aromához így nem szívják azt fel teljesen csak részben s így nem puhulnak fel a golyók teljesen.Tökéletesen "túl" aromásított bojlit kapok ami már alkalmas a csalizásra.
carpfishing#7 2010. 01. 11., 19:48Sziasztok!
Én a bojlikat főzés után lb 12-24 óráig szárítos s azután légmentesen záródó "a vákuumfóliás megoldás a legjobb szerintem"zacskóba teszem s rögtön lefagyasztom.Csak előnyeit vettem észre a dolognak,fagyasztva kiviszem úgy is szórom az etetésre hisz a vízben hamar felolvad így garantáltan friss marad s az állagát és az aromáját szerintem így őrzi meg a legjobban,én csak így használom s mondhatom sikeresebb voltam vele mint a szárítottal amit eleinte használtam, lásd. képeim ezeket a békés halakat mind fagyasztottal fogtam.
sebian#8 2010. 01. 11., 15:29Szia Attila,

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan tudok a gyári bojlikoz hasonlóan rugalmas és a rugalmasságát hosszú ideig megőrző bojlit készíteni?

Előre is köszi!
Üdv.
sebi
gyufak#9 2010. 01. 11., 10:23Tisztelt Attila!
Igazán érdekesnek találom a cikkeidet és köszönöm, hogy megosztod a tapasztalataidat.
Lenne pár kérdésem a bojlik álagával kapcsolatban:
Szeretnék megpróbálkozni a bojlik párolásával, főzés helyett, csak elég ellentétes véleményekkel találkoztam. Szerintem így kevésbé mosódna át a bojli, nem veszítene annyit beltartalmából, viszont állítólag nem is lesz olyan kemény, mintha főzném és nem áll ellen a fehérhalak támadásainak. (Ami párolt bojlival én találkoztam mondjuk szép egyenletesen oldódott és nem is találtam túl porózusnak, de nem tudom, hogy ez mennyire múlik az alapmixen?)
A másik kérdésem: Nagyon jó attraktornak találom a különböző máj, hal, kagyló kivonatokat. Ezeket azonban meg lehet vásárolni folyékony és por alakban is. Mi a különbség köztük? Melyiket érdemes inkább a bojliba tenni?
Illetve, ha zúzott kagylóhúst tennék a bojliba, az végzetesen lerővidítené e az eltarthatóságát?
Válaszaidat előre is köszönöm!
Gulyás Balázs
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
A harcsázáshoz otthon tartott piócákat amennyiben rendszeresen csirkemáj darabokkal etetjük rövid időn belül jelentős testtömeg növekedést érhetünk el.