Cikk oldal
2010-02-06

Téli álom a jég alatt?

Léki pontyozás
Talán mindenki egyetért velem abban, hogy régóta megdőlt az a feltételezés, hogy a pontyok a tél beálltával nem foghatók, kizárólag meleg vízű tavakon. A tél közeledtével a pontyok anyagcseréje jelentős mértékben visszaesik, a fenéken csoportosulva várják a melegebb időszakot. Természetesen ekkor is mozognak, ugyanúgy, ahogyan bármely más időszakban, csak lényegesen lassabban.

Néhány évvel ezelőtt még én sem gondoltam, hogy egyszer lékről próbálok majd pontyot fogni, de már a tavalyi évben is mozgatta fantáziámat ez a gondolat. A lassú mozgáshoz is energia szükséges, az energiához pedig táplálék. Tény, hogy egyes vizsgálatok szerint a pontyok akár 500-600 napig is képek elviselni a víz alatti életet, de ha rátalálunk az összegyűlt pontycsapatra, tulajdonképpen megkapjuk ugyanazt az esélyt a megfogásukra, mint jégmentes időszakban.

Gyönyörű időben érkeztem a hófehér vízpartra, számos megválaszolatlan kérdéssel, melyekre hamarosan választ kaptam
Gyönyörű időben érkeztem a hófehér vízpartra, számos megválaszolatlan kérdéssel, melyekre hamarosan választ kaptam

A 10-12 cm-es jég kivágása...
A 10-12 cm-es jég kivágása...
...nem volt egyszerű feladat,...
...nem volt egyszerű feladat,...
...de mintegy 15 perc után végeztem vele
...de mintegy 15 perc után végeztem vele

A Palotási-tavat jól ismerem, de sajnos sötétben tapogatóztam a kérdést illetően,  hogy vajon  melyik részen lehet egy halvány reményem a pontyok megfogására. Az arany középutat választottam, a tó középrészén jelöltem ki gondolatban a helyet, ahol horgászni fogok. A terepszemle során legfontosabbnak azt tartottam, hogy meggyőződjek a megfelelő jégvastagságról. A körülbelül 10-12 cm-es jégvastagság úgy gondoltam, hogy még éppen megfelelő, ezért fejszémmel elkezdtem az embert próbáló lékvágást. Miután fárasztó munkával végeztem a 60x40 cm-es lék kivágásával, a tó vizével bekevert sötét színű etetőanyaggal etettem a mágikus négyzetet. Ezt követően még 2 napon keresztül ismételtem meg az etetést, mindkét alkalommal egy-egy maréknyi, kis darabokban bejuttatott etetőanyaggal. Természetesen nem horgásztam meg a léket, feszülten készültem a következő nap reggelére.

A megérkezésemkor a már jelentősen olvadó hóréteg  még kásásabbá tette a jégtábla felületét, a kivágott lékből pedig a jég tetején talált új otthonra a víz. Ennek oka az volt, hogy a tavat tápláló patak mentén, a hó olvadása miatt megindult a vízutánpótlás. A fizika törvényei szerint, a jelentősen megnövekedett vízmennyiség egyre nagyobb erővel feszítette a tavat borító jégtáblát, és ahol szabad utat kapott, ott a felszínre emelkedett. Ez természetesen nem tántoríthatott el attól, hogy a több napja etetett léket próbára tegyem. A tábla vastagsága még ekkor is megfelelő volt, ezért biztonságosan kezdhettem neki a horgászathoz.

Sötét színű, magas minőségű etetőanyag...
Sötét színű, magas minőségű etetőanyag...
...nagy mennyiségű vízzel elkeverve...
...nagy mennyiségű vízzel elkeverve...
...gyorsan oldódó, laza szerkezettel
...gyorsan oldódó, laza szerkezettel

A jéghideg vízben ez a mennyiség bőven elegendő a víz alatti lakóknak
A jéghideg vízben ez a mennyiség bőven elegendő a víz alatti lakóknak

A horgászat megkezdése előtt egy újabb etetés következett, ismét a lékbe morzsoltam két kosárnyi etetőanyagot. A roppantott olajos magvakat is tartalmazó fekete anyag a tejles vízoszlopot átjárta, laza szerkezete pedig garancia volt arra, hogy gyors oldódása miatt figyelemfelkeltő hatása is lesz. A két gombóc még éppen a határ, túlzásokba ilyen hideg vízben nem szabad esnünk. Arra kell törekednünk, hogy erőteljes illatú, de mindenképpen kevés etetőanyagot juttassunk a vízbe. Itt teljes mértékben megállja a helyét, hogy kisebb mennyiségű, de magas minőségű csalit használjunk.

Egy kosárnyi figyelemfelkeltő finomság
Egy kosárnyi figyelemfelkeltő finomság
A csontkukac a téli időszakban az egyik legfogósabb csali
A csontkukac a téli időszakban az egyik legfogósabb csali
10-es méretű horog, három csontkukaccal csalizva
10-es méretű horog, három csontkukaccal csalizva

A végszerelékem végtelenül egyszerű volt, 10-es méretű lapkás horoggal, 0.12-es előkezsinórral, 20-25 cm-es hosszban. A horogra kerülő csali kérdése tulajdonképpen nem volt kérdés, de azért ott bújkált a fejemben a gondolat, hogy miniatürizált változatban elkészítsek egy hajszálelőkés szereléket. A nekem szokatlanul pici horgon lévő csontkukacok, úgy gondoltam előnyösek lehetnek a keszegfélék miatt is. Az előzetes, barátaimmal történő  beszélgetések alapján egyetértettünk abban, hogy a keszegek mellett maximum egy-egy kisebb ponty az, amire megvan az esély, hiszen a vízterület nagysága miatt rendkívül nehéz a nagyobb pontyokra rátalálni. Ez még a melegebb évszakokban is sokszor probléma lehet, nemhogy télen, ráadásul léki horgászattal.

Klasszikus lékhorgászbot, 80 cm-es hosszban
Klasszikus lékhorgászbot, 80 cm-es hosszban
Egy jó öreg Catana 4000 R orsóval szereltem fel
Egy jó öreg Catana 4000 R orsóval szereltem fel

Felszerelésem kizárólag azokból az eszközökből állt, melyeket ténylegesen használtam. Bevallom őszintén, valahol jól is esett, hogy nem az autóból történő ki-bepakolással töltöm az értékes időt. 80 cm-es lékhorgász botomon, egy régóta a táska mélyén lévő, több éve nem használt Catana 4000 R orsó volt. A hátsófékét leellenőriztem, majd a megtöltött kosarat leengedtem a fenékre. Egyes vélemények szerint fontos a halk mozgás a jégen is, mások szerint a nagy zaj előnyös lehet az összebandázott halak mozgásra késztetése miatt. Én az előbbit tartom ideálisnak, hiszen a jég alatt lévő víz rendkívüli módon közvetíti a zajokat. Némán ültem a 2 °C fokos hidegben, ami tulajdonképpen felüdülés volt az előző napok mínuszaihoz képest. A lassan felerősödő szél azért némileg kellemetlen volt a várakozás, de az érzés, hogy ismét víz közelében vagyok, mindent feledtetett velem.

A kosrába töltött etetőanyagot...
A kosrába töltött etetőanyagot...
...óvatosan leengedtem a fenékre
...óvatosan leengedtem a fenékre
Vajon lesz ennek eredménye?
Vajon lesz ennek eredménye?

A 2 °C fokos hőmérséklet kezdetben szinte melegnek éreztem, de a felerősödő szél mégis kissé kellemetlenné tette
A 2 °C fokos hőmérséklet kezdetben szinte melegnek éreztem, de a felerősödő szél mégis kissé kellemetlenné tette

Már terveztem a következő alkalmat, amikor az éppen feszülő zsinór láthatóan megmozdult. A bot spiccén egy enyhe rezdülés volt látható, majd lassú, bólintó mozgás. Nem hittem a szememnek, de azonnal megemeltem a a kezemnek szokatlan botot. A víz alatti ismeretlen egy hirtelen mozdulattal megszólaltatta kisméretű orsóm fékjét, majd néhány másodperc után éreztem, hogy baj van. A megkönnyebbült szerelékemről hiányzott az előkém egy része. Nyugtáztam magamban, hogy valószínűleg egy ragadozó vette fel a horgomat, ami szinte felvillanyozott, de egyben kérdésessé tette a következőket. Mivel kimondottan békés halra készültem, semmilyen ragadozó halakra alkalmas felszerelés, előke és horog sem volt nálam, azt pedig semmiképpen nem szerettem volna, hogy egy újabb elharapott előkét lássak.

A kérdés: ki van a horog végén?
A kérdés: ki van a horog végén?
Kezdetben a lék alatt mozgott...
Kezdetben a lék alatt mozgott...
..majd elindult a velem ellenkező irányba
..majd elindult a velem ellenkező irányba

Az utolsó, erőteljes mozdulatát sikerült a fékkel korrigálnom
Az utolsó, erőteljes mozdulatát sikerült a fékkel korrigálnom
Az év első meglepetése itt már szinte az enyém volt...
Az év első meglepetése itt már szinte az enyém volt...

Nem volt egyszerű mutatvány a jéghideg vízben
Nem volt egyszerű mutatvány a jéghideg vízben

Gyors előkecsere után ismételten csonti került a horogra, a hidegben éppen mozgó kukacoktól vártam azt, hogy egy keszegfélét, vagy egy pontyot sikerüljön fognom. Mintegy órás várakozás következett, miközben a nyári emlékeket idéztem fel magamban. Az ilyen hideg időszak talán a legnehezebb nekünk, pontyhorgászoknak, hiszen a rügyező fák látványa, a tavaszi friss levegő, és az napsugarak mind-mind egy-egy felejthetetlen emlékkel köthetőek össze. Emlékeim felidézését a bot spiccének ismételt rezdülése szakította félbe. Kísértetiesen hasonló volt az elsőhöz, újabb bólintó, de ezúttal gyorsabb mozdulattal. Reménykedtem, hogy ne egy újabb ragadozóforma vegye fel a csalimat, hiszen ismét nem lenne esélyem. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan abba is maradt a jég alatti mozgás. Már éppen ellenőrizni akartam a csalimat, amikor egy lassú bólintás következett. Úgy éreztem, hogy szinte a másodperc töredék része alatt reagáltam, majd hirtelen erőt éreztem a kis botomon.  A Catanát finomra állítottam, mert az már végképp sok lett volna, ha a vékony előkém nem  bírja a terhelést. Ekkor még nem tudtam, milyen súlyú ponty van a horgomon, azt pedig nem sejthettem, hogy a kisméretű horog pontosan hová akadt. Az órákig tűnő játék, mint később kiderült percek alatt lejátszódott, majd a mélyen úszó ellenfelemet óvatos mozdulatokkal irányítottam a léki kapuhoz.  Bevallom őszintén, már azzal is elégedett lettem volna, ha látom kivel vívok a lék alatt, de amikor először megpillantottam a sárgás árnyalatú foltot a a vízben, gyermeki izgalommal szurkoltam, hogy sikerüljön kiemelnem  a lékből. Rövid idő elteltével sikerült felhúznom az éppen megfelelő nyílásba, amikor  ismét úgy döntött, hogy bizony jobb neki a víz alatti otthona. A 25-ös Technium főzsinórom néhány alkalommal súrolta a jég peremét,  de már éreztem, hogy nem sok választ el attól, hogy első léki pontyomat a matracomra helyezzem. A jéghideg vízben a hasa alá nyúlva, sikerült kiemelnem a csodaszép tükörpontyot. Azonnal a pontymatracra segítettem, majd a lehető leggyorsabban visszaengedtem a „kijáraton”. Egy pontos mérlegelést megért volna a dolog, de sajnos nem gondoltam, hogy szükség lehet rá. Körülbelül 7-9 kg közötti súlyúra tippeltem a rendkívül magas hátú,  rövid de széles tükörpontyot. Ezen a példányon is azonnal megfigyelhető volt, hogy fiatal, a testéhez viszonyítva rendkívül kicsi fejjel rendelkező, nagy súlyú ponty, ami a rengeteg vízben található tápláléknak köszönhető.

Gyönyörű, egészséges példány, leírhatatlanul boldog voltam, hogy a kezemben tarthattam az év első pontyát
Gyönyörű, egészséges példány, leírhatatlanul boldog voltam, hogy a kezemben tarthattam az év első pontyát

Tipikus palotási tükörponty, kis fejjel és magas háttal
Tipikus palotási tükörponty, kis fejjel és magas háttal
A legszebb pillanat a horgászataimon
A legszebb pillanat a horgászataimon

Óvatosan engedtem útjára a jégtábla kapuján...
Óvatosan engedtem útjára a jégtábla kapuján...
...majd lassú mozdulatokkal visszatért víz alatti otthonába
...majd lassú mozdulatokkal visszatért víz alatti otthonába

Hihetetlen élmény volt egy ilyen csodaszép pontyot kapásra bírni egy léki horgászbottal, de ami különössé tette ezt a napot, hogy egy olyan víz alatti lakó okozta a feledhetetlen perceket, amelyre nem számítottam. A délutáni órákban összepakoltam csekély felszerelésemet, majd egy nádszállal megjelöltem a pontyot adó lékemet.  Talán már nem várható erőteljesebb lehűlés, de biztonsági okokból mindenképpen fontos dolog. Még a hazaúton is úgy éreztem, hogy a vízparton vagyok, most pedig azt  remélem, hogy mielőbb hódolhatunk a „valódi” nagyponty horgászatnak. A szeszélyes idő talán másképp alakíthatja a dolgokat, de akkor sem kell csüggednünk, hiszen a jég hátáról is megvan az esély, hogy csodaszép pontyokat fogjunk...

Talán már erőteljesebb lehűlés nem várható, de biztonsági okokból természetesen pont(y)osan megjelöltem a lékemet
Talán már erőteljesebb lehűlés nem várható, de biztonsági okokból természetesen pont(y)osan megjelöltem a lékemet


Írta és fényképezte: Csákány Attila
Szólj hozzá:
szalaipeti#1 2010. 02. 14., 21:28Szia Attila!

Ma láttam a Maxonban a Gézán Dynamite Baits-es pulcsit. Olyat hol lehet kapni?
csecse#2 2010. 02. 08., 21:00Gratulálok, kitartó srác vagy, csak így tovább, szép halat fogtál!!!!
Tomi4#3 2010. 02. 08., 19:39Szia Attila!
Gratulálok a szép léki pontyodhoz! Én is voltam most hétvégén lékhorgászni! Nagy élmény volt maga a léki horgászat is, hiszen még idáig nem horgásztam így! Halat fogtam, igaz nem ilyen szép pontyot mint te!
CsakanyAttila#4 2010. 02. 08., 18:20Szia terdofi,

Köszi, nagy élményt jelentett egy ilyen ponty...!:)
A gáthoz közeli részek, a tanya előtti rész, és a "berek" környéke az, ahol érdemes pontyra próbálkozni. (szerintem:))

Üdv,
Attila
CsakanyAttila#5 2010. 02. 08., 18:18Szia,

Nincs mit, de úgy gondolom bármilyen etetőanyagot is használsz, a rendszerességen van a hangsúly, 2-3 nap után sokkal magabiztosabban ülhetsz le a lékhez.

Üdv,
Attila
terdofi#6 2010. 02. 08., 18:16Szia Attila gratula a léki pontyhoz . Közel lakom a tóhoz , én is ki fogom próbálni biztosan tök jó lehet.A többieknek : ilyen fazonokkal nem kell törődni , ne hagyjuk hogy tönkre tegye a mi szórakozásunkat, neki az a gondja hogy a kutyát sem érdekli, és ezt nehezen viseli .
maleee#7 2010. 02. 08., 18:04köszi aválaszt

maleee
CsakanyAttila#8 2010. 02. 08., 17:00Szia maleee,

A vízmélység kb.2 m volt, etetőanyag Dynamite Baits Silver X Super Black volt, 6mm-es XL darált és egész pellettel, kendermaggal, kevés kukoricával elkeverve.

Üdv,
Attila
faro#9 2010. 02. 08., 16:59Matador,
„Én igyekeztem személyeskedés nélkül, higgadt hangnemben véleményezni a cikket - sajnálom, ha ez benned rögtön védekezést és ellentámadást váltott ki.”
Olvasd el a legelső hozzászólásod…
„Hol vetted a pontyot? ;)) Barátom, mekkora kamu ez a cikk! Pár szem csontival öreg ponty, egyetlen darab, semmi apróhal... Muhahaaa! :)))”
Röviden összefoglalva hazugnak nevezted Attilát.
Ez neked a „személyeskedés nélkül”?:-)
Képpel sem mered vállalni magad!:-)Inkább még új néven regisztráltál…
DJrush is te vagy?:-)
CsakanyAttila#10 2010. 02. 08., 16:45Szia,

Ezek szerint még mindig nem olvastad el a cikket. Úgy gondolom nem egyszerű kritikát írtál, az több volt attól. Az utóbbi 4 napban nálunk hasonló idő volt, az írásban az is benne van, mikor vágtam a léket. Egy kicsit gondolkodnod kellene... Nem vagyok rutinos léki pecás, de nem is állítottam. Nem kemény fickó, nem önfényezés. Én leírtam egy történetet, ami neked nem tetszik, de ezzel nincs is semmi gond, csak annak a módja, ahogyan ezt előadod. A névtelenségről pedig ne beszéljünk, mindketten tudjuk, ki-kicsoda...

Tényleg lezártam a veled való vitát, jó horgászatot, és kívánom, hogy nyerj meg sok pontyfogó versenyt!

Üdv,
Attila
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.