Cikk oldal
2009-10-22

Felszíni kalandozások 5.

Egyéb felszínborzolók
Kissé in medias res a kezdés, hiszen számos felszíni műcsali maradt, amiből érdemes szemezgetni, a terjedelem viszont véges. A repertoár különlegességeiből kicsit a tömör tényszerűség okán, kicsit a technikai-gyakorlati folytatás mihamarabbi volta miatt, megpróbáltam egy csokorba gyűjteni a maradék, de annál sokszínűbb-sokoldalúbb lehetőséget.

A legnépesebb, soron következő felszíni csoport a propelleres csaliké. Meglehetősen nagy egyedszámú társaság ez, és kellően idős, hiszen már az 1800-as évek közepe-vége felé találkozhatunk propelleres műcsalival. Mára mintegy kötelező gyakorlatként szinte az összes márka előrukkolt egy prop modellel, amiből egyes darabok valóban figyelemre méltók.

Békaszínben
Békaszínben

Rapala Skitter Prop

A finn cég feltett mindent egy lapra, és egyetlen méretben alkotta meg áramvonalas, halszerű propperét. Az eredmény nem maradt el, az egyik legjobb csukacsali kerekedett belőle, legalábbis nálunk, mert eredetileg a feketesügér „piaca” mozgathatta ezt az innovációt. Személy szerint két színben (S és F) használom megelégedéssel, nagyon sok csukát és jó néhány feketesügért köszönhetek neki.
Többféle technika létezik a bevontatására, bár az anyahonlapon található videós ajánlástól én kicsit eltérő módon, talán kevésbé agresszíven húzom. Főleg igaz ez sekély és hínárfoltos részen, ahol illik időt adni a lesből támadó csukáknak. Az „eredeti”, amerikai, felszínt szétfröcskölős behúzásnak nyíltabb és mélyebb részeken látom létjogosultságát. Ugyanakkor igaz, egyben a propper csalik általános tulajdonsága, hogy a propeller mögötti hármashorog számára – intenzív bevontatás mellett – utat nyitnak a hínárban. Ezt a forgásból adódó vízáramlás teszi meg, így a hasi horog levételével máris közel növényzetállóvá tehetjük a Skittert.

Frog (F) szín
Frog (F) szín
A klasszikus S
A klasszikus S

A csali propellere egyébként finom mozdulatokra is azonnal beindul, sokszor épp ennyi kell a csuka vagy a feketesügér támadásának kiváltásához. Az ilyen finom mozdításra felrobbanó felszín igencsak adrenalin-keltő, izgalmas látvány.
A műcsali egyetlen hibájának azt tudom felróni, hogy csupán egyféle méretben készül, pedig egy nagyobb (még jobban dobható, kifejezetten csukás) és egy kisebb (balinosabb és csapó sügérre is ütős) verzióra is nagy szükség lenne. Mindennek ellenére az egyik legfogósabb proppernek tartom.

Speed Master és Skitter Prop
Speed Master és Skitter Prop
Erősebb bot kell hozzá
Erősebb bot kell hozzá

Heddon Wounded Zara Spook

Ha igazán nagy zajt szeretnénk csapni a felszínen, a dupla propelleres Wounded Zara tökéletesen alkalmas rá. Kérdés, hogy a méretéhez mérten milyen hal az, ami rá mer kapni. Régóta használom, de bevallom, még kapásig sem jutottam el, pedig óvatos bevontatástól a durva locsogásig mindent előadtam már vele. Hazai viszonylatban talán eredményesebb csali lenne eggyel kisebb (junior) kivitelben.

Wounded Zara Spook
Wounded Zara Spook
Heddon Dying Flutter
Heddon Dying Flutter

Heddon Dying Flutter

Ez a szerényebbik dupla prop már annál inkább fogós itthon is, csukára különösen hatékony (nyilván ez a színválasztástól is függ). Sokkal diszkrétebben kavarja a vizet, propellere is lényegesen kisebb. A teste szivar alakú, két végén kihegyesedő, áramvonalas, így könnyen, kis ellenállással húzható. Csuka és feketesügér csali.

Kulcskarika nélkül
Kulcskarika nélkül
Baby és Tiny
Baby és Tiny

Heddon Torpedo

Széles mérettartományban mozog a Heddon relatíve nagy felhajtóerejű, Torpedo nevet viselő proppere. Az egészen pici háromcentistől (Teeny) a nyolc centinél is nagyobb (Magnum) verzióig szinte minden halfajra találunk alkalmasat. E két szélsőérték között a Tiny és a Baby méret foglal helyet, melyből az utóbbi a nagyobb, hazai csukázásra is megfelelő méret. A Magnum nagy csukákhoz és harcsára lehet jó, bár eddig nekem még nem hoztak halat. A legkisebb, Teeny tartomány ideális balincsali, emellett sügérre és feketesügérre is eredményes, de különösen finom bot kell hozzá (akár egy kellően gerinces UL is elegendő). A Tiny feketesügérre fogós, noha ennél a halnál az összes méret szóba jöhet, a „nagyszájú” kapókedvétől függően.

Fogós csukaszín
Fogós csukaszín
Magnum Torpedo
Magnum Torpedo

Heddon Moss Boss

Szintén a Heddon terméke a Moss Boss nevű speciálé, amit elsőre egy műanyag testű támolygó kanálnak nézhetünk. A valóban spoon-os megjelenéssel bíró, egyetlen, nagyméretű és fixen beépített egyágú horgot viselő műcsali azonban ne tévesszen meg senkit; nem a víz alatt nyújt legszebb akciót (noha ott is húzható). Kis csuklómozdulatokkal vezetve a felszínből ki-kiugorva a legsűrűbb hínáron is átvezethető. A végére applikált polipszerű szalagok plusz csáberőt adnak ennek az ötletes műcsalinak.

Yo-Zuri Arms Swisher

Az első olyan felszíni csalim volt, ami nagyon sok kapást kicsikart. Fogtam vele több balint, illetve egy süllőcskét, még anno, a Dunán. Ez a viszonylag kicsi és míves műhal a korábban említett kis walker csalihoz, a Zara Puppy-hoz való, érzékeny pálcát (10-30 g) igényel. Kis teste miatt a drótelőkét is nehezen bírja, így – bár csukára jónak sejtem – nem sok alkalmam volt erre a halra kipróbálni (igazából amiatt sem erőltettem, mert a kicsi csalival könnyen retúrcsukás pecává fajult volna a kísérlet).

Arms Swisher
Arms Swisher
Mighty Minnow
Mighty Minnow

Bagley Mighty Minnow

Ez a műcsali is a kisebb propperek közé tartozik, jellemzőit tekintve hajaz az előbb említett Yo-Zuri-ra, botigénye is hasonló. Felhajtóereje kisebb (a teste balsafa), így jobban beül a felszínbe, kisméretű propellere révén diszkrét hangot ad behúzáskor. Masszívan épített csali, mint a Bagley-k általában, de egy horogcserét megér, úgy esélyes igazán a csukák és feketesügérek ellen. Élénk színben (BS, TS) balinra is jónak tartom.

Torpedók és a Skitter Prop
Torpedók és a Skitter Prop
Nagy Slider, kis csuka
Nagy Slider, kis csuka

A Slider és a Fatso

Különleges kategóriát képeznek a Salmo pár éve kitalált újdonságai. Szervesen nem topwater szekció, mégsem lehet kihagyni a felszíni csalik közül őket. Pontos besorolását tekintve a Sliderek jerkbait csalik, ám egyenletes húzásban is mutatnak némi akciót. Amiért itt beszélnünk kell róluk, az az úszó verziók lassú bevontatási lehetőségében mutatkozik meg. Ekkor a Slider szinte el sem hagyja a víztetőt, tulajdonképpen egy walk-the-dog-hoz hasonlóan viselkedik, nem is a felszínen, hanem a „felszínben” jön. Alig valamivel a nagyobb felhajtóerejű, kifejezetten topwater csalik szintje alatt úszik, ez a jelentéktelennek látszó különbség azonban a csukánál nagyon is észrevehetően mutatkozik meg. Minél inkább kiemelkedik egy műcsali a vízből, legtöbbször annál erősebb rávágással ront rá. A Slider eggyel óvatosabb, ráfordulós kapást eredményez, nagyon ritkán „durran szét” a felszín, még akkor is, ha teljesen fent húzzuk.

Csúnyán is tud akadni
Csúnyán is tud akadni
Hidegben fogós
Hidegben fogós
Tízes, de nem a csuka
Tízes, de nem a csuka

A másik, felszíniként húzható jerkbait, a sokkal testesebb – így kissé lomhább Fatso is érdemel egy gondolatot. 10 és 14 centisben gyártják, ahol a nagyobb mintegy 95 gramm tömegű még úszó változatban is, így erősebb bot dukál hozzá. Tízcentis, úszó változata a Slider ugyancsak tízes méretéhez képest valamivel még súlyosabb, 36 helyett 45 grammos, messze dobható.

Crawlerek

Ez a speciális műcsali csoport is leginkább a walkerekkel áll rokonságban. Íves terelőnyelvük vagy „szárnyaik” segítségével szintén side to side mozgást produkálnak. Bár a monoton bevontatás során is intenzív akciót mutatnak, mégis érdemes őket walk módjára vezetni. Előnyük, hogy nagyon kis előre mozdulás mellett is erőteljesen kifordulnak, 90 foknál is többet képesek jobbra-balra tekintgetni.

Jitterbug-ok
Jitterbug-ok
Róluk is lesz szó...
Róluk is lesz szó...

Fred Arbogast Jitterbug-ja talán a legismertebb közülük, melyet ma már több méretben és változatban (weedless, jointed) gyártanak. Míg a kéttestűnek a mozgása nagyon eltalált, a weedless egyetlen felfelé álló, fixen rögzített ketteshorgával válik igazi „hínármászóvá”.
A Jitterbug fém nyelvével szemben a cég másik találmányának, a kabócatestű Hocus Locust-nak már átlátszó műanyagból készült terelője van.
A csoport névadója, a Heddon Crazy Crawler igazán mókás megjelenésével, és hasonló mozgásával hívja fel magára a ragadozók, főként a feketesügér figyelmét. Erről a csaliról állítják, hogy vízbe esett madárfiókát utánoz (ami szerintem erős túlzás), valószínűleg a szárnyak analógiája alapján. 6 és 4.5 centis méretben létezik.

Bagley Super Stinger

Ez a balsa testű modell mérete ellenére nem ijesztő a csukák számára. Sőt, éppen kiszélesedő, halszerű alakja az egyik vonzereje. Propellere meglehetősen nagy, ennek ellenére nem riasztó működés közben. Sajnos, mivel nem műanyagból készült, dobástávja csak közepes, ebben a propeller is hátráltatja. Amitől érdekessé és fogóssá lesz, az a prop tevékenység melletti, walker-szerű, side to side mozgása. Leginkább csukára ajánlom.

Super Stingerek
Super Stingerek
Arbogast Jitter Mouse
Arbogast Jitter Mouse

Buzz Bait csalik

Már a „hőskorban” is horgásztunk ilyenekkel, csak akkor még a nevüket nem tudtuk. Legalábbis másként hívtuk a propeller-villantókat, amik szinte teljesen megegyeztek a mai buzz-bait-ek forgórészével. Ezek a csalik teljesen a felszínen húzhatók, egy forgástengelyen pörgő kanál kelti fel folyamatos csobogással a halak figyelmét, míg az alattuk lévő, polipszerű csaliban nagyméretű egyes horog várja a ragadozót. Ez a tulajdonképpen tandemcsali egy közös, V-alakban meghajlított acél vezérszálban találkozik, illetve ez által rögzíthető a főzsinórra.
Régi, még Apám által gyártott buzz-bait-szerű felszínborzolóimmal sok balint és csukát fogtam, a klasszikusnak mondható buzz-okkal viszont még csak szórványosan próbálkoztam, eddig eredmény nélkül.

Bagley-turbinák
Bagley-turbinák
Buzz’n Frog
Buzz’n Frog

Rebel Buzz’n Frog

Az egyetlen, általam használt, nem tandem jellegű buzz csali a Rebel műanyag békája. Felfelé álló ketteshoroggal szerelt, így a növényzeten is képes „átmászni”. Bár többször próbáltam, sikerekről azonban ezzel a műcsalival egyelőre nem tudok beszámolni.

Sok műcsalival egyébként talán épp azért nem érünk el sikereket, mert megvannak a kedvencek, melyeket „éles” szituációban felteszünk. A kísérletezésre, újabb csalik kipróbálására nem ritkán akkor kerül sor, amikor nem eszik a hal, így bizony nem csoda, ha a kapás is elmarad. Sok pecástól hallottam már, hogy ez vagy az a csali neki „nem jött be”, eredménytelen maradt. Erre szoktam mondani, hogy bizonyára keveset próbálkoztak vele, vagy nem a leghalasabb helyen húzták, mint ahogy az saját kollekcióm egynémely darabjára is igaz. Fontos, hogy higgyünk a műcsaliban, ne legyünk restek feltenni az újat, ha eszik a hal, hiszen egy műcsali megítélése egy dologtól függ igazán, nevezetesen, hogy mennyi halat fogtunk vele.

A felszínizés kapcsán felmerülhet még legalább két fontos terület, melyet célszerű lenne érintenem. Az egyik a felszínen vagy annak közvetlen közelében húzható wobblerek, a másik a könnyített plasztikcsalik, férgek és műbékák köre. Az első témát inkább a wobblerezés egy speciális esetének tartom, így azzal majd egy külön témakörben foglalkoznék. A férgek és egyéb felszíni plasztikok annyiban valóban ide kapcsolódnak, hogy a felszínen (is) tudunk velük horgászni, azonban a hardbait-ekhez képest olyannyira másféle technikát, felszerelést és felkínálási módot igényelnek (mindamellett, hogy célhaluk 95%-ban a feketesügér), hogy a velük történő pergetést különálló egységként, egy másik sorozat keretében taglalnám.

Szöveg és fotó: Gégény Viktor

Szólj hozzá:
Zoltan1978#1 2009. 10. 30., 11:48Szia Viktor!
Gratulálok a felszíni pergetésről írt cikkeidhez!
Van néhány felszíni műcsalim több gyártótól és emiatt kicsit hiányérzetem van, hogya a salmo rover és spittin rover csalikat (vagy hozzájuk hasonlóakat) nem említetted. Véleményem szerint ezek is nagyin fogós csukacsalik.
Szia
Zoltan1978
Sanyo#2 2009. 10. 30., 11:17Szia Viktor!
Nekem ezek közül van pár darabom, és nagyon fogósnak tartom a Heddon Baby Torpedóját. Nálunk éjszaka ez a "balinos méret". A másik éjszaka fogós csali az Arbogast Jitterbug kétrészes csörgős változata már nem egy harcsát is becsapott.
Grat a cikkhez!
Üdv,
Sany0
pike007#3 2009. 10. 26., 15:46Ez a sorozat az egyik kedvencem! Így tovább!
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Halak esetében alapvetően kétféle pikkelyt különböztetünk meg. Az egyik a reszelős felületű fésűs (ctenoid) pikkely, mely a hazai halfauna tekintetében többek között a sügérnél tapasztalható. Míg a másik, a kerekded geometriájú, sima felületű úgynevezett kerek (cycloid) pikkely, mely például a pontyra jellemző.