Cikk oldal
2010-02-01

Harcsapergetés 6.

Team Esko és VMS...
Az előző részben két, nem szokványos kifejezéssel zártam mondandómat. Az egyik a „húzási ellenállás”, a másik a „megelevenített kishal-kép” volt. Úgy érzem, bár logikusak, mindkét szókreálmány némi magyarázatra szorul.

A megelevenített kishal-kép esetében egyszerűen arra a (ragadozó halak számára érzékelhető) hatásra gondoltam, amit a wobbler akciója (veretése) és annak leképezése ébreszt a ragadozó halban. Példaként: egy DT-10-et húzunk a mélyben, ami nem tenyérnyi méret, mégis lehet, hogy a harcsa számára épp ennek a wobblernek az összhatása áll a legközelebb egy húszdekás karikakeszeg által produkált mozgáshoz. Ugyanígy, elképzelhető, hogy egy F9 megfelelő áramlásnál, inkább egy 12-13 centis vezérküsz vibrációját közvetíti a ragadozó felé. És mint tudjuk, a harcsa igazi szeizmográf, mindenek előtt a tápláléktól érkező rezgésekből rakja össze a zsákmányszerzés agyi parancsait.

Vajon mekkorának érzi?
Vajon mekkorának érzi?
SR-5 és SSR-8: más nyelven
SR-5 és SSR-8: más nyelven

A húzási ellenállás alatt nem mást értek, mint a wobbler nyelvéből adódó, botra gyakorolt ellenerőt. Ez szinte egyáltalán nem a wobbler méretétől, hanem a hozzá kapcsolt nyelv felületéből és dőlésszögéből ered. Gyakorlatilag ez az az erő, amivel „kapaszkodik” a wobbler a vízközegbe. Kis mértékben és egyenesen arányosan befolyásolja ezt még a nyelv esetleges homorúsága, a wobbler alakja-felülete (hidrodinamikája), illetve kilengése (akciója) is.
Így például egy CD-7 nagyobb húzási ellenállással bír, mint egy 9-es Original, noha az előbbi két centivel kisebb. Hasonlóan egy SR-5 ellenállása is több, mint egy SSR-8-é, a három cm lemaradás ellenére. Ugyanakkor, a nagyobb húzási ellenállással bíró műcsali a vízben is nagyobb ellenállást és rezgéseket kelt, ha úgy tetszik, nagyobb hal képét kelti.

Hasonlók, más mozgással
Hasonlók, más mozgással
Küszt evett volna...
Küszt evett volna...

Talán furcsa elsőre, hogy más-más részben beszélek az 5 és a 7 centis SSR-ről, vagy a Countdown-ok 7-es és 9-es típusáról. Azonban azon túl, hogy nem szokványos külön lapon látni őket, ha jobban belegondolunk (az előbb említettek okán is), ez az a kritikus mérethatár, ahol a harcsázásra alkalmas wobblerek elkülönülnek. Nagyobb rezgést bocsátanak ki, ezért – megkockáztatom – épp itt válik el a „küsz-szerűség” az eggyel nagyobb táplálékhalak képétől.

Nagyon fontos részlet, hogy nehéz egyetlen felszereléssel harmonikusnak lenni az 5-9 centis wobberek esetén, különösen, ha harcsázásról van szó. Kicsit ez volt az alapgondolat, amikor csoportosítani kezdtem az egyes harcsázó, illetve harcsára alkalmas wobblereket (ahogy az előző részben is láthattuk, ez a két besorolás messze nem ugyanazt takarja). Ha megfelelő távolságra szeretnénk eljuttatni egy hétcentis Original-t, vékonyabb zsinórra és finomabb botra lesz szükség, mintha ugyanezt a távot egy CD-9-es vagy akár egy SSR-7-es wobblerrel szerettük volna meghorgászni. Megfordítva, ha egy, a harcsákhoz mind bot, mind zsinór tekintetében elég erős felszerelést választunk, bizonyos (főleg a kisebb) wobblerekkel a behorgászható táv annyira lecsökkenhet, hogy nem tudjuk eredménnyel alkalmazni őket.

Egyforma terelők (SSR-5 és TE-7)
Egyforma terelők (SSR-5 és TE-7)
A forma és a méret eltér
A forma és a méret eltér

Érzékletesebben, amíg egy SSR-5 vagy egy Team Esko jól dobható (ténylegesen) 0.15 mm-es fonottal, és parádésan húzható 10-30 vagy 14-40 grammos bottal, máris rengeteget romlik a helyzet, ha 0.20-as fonottra és 20-50 grammos botra cserélünk (ami partról leggyakrabban elegendő egy szebb harcsa megfogásához is). Az ilyen váltásnál kevés kivétellel szinte „megsüketül” a csali,”megbénul” a kezünkben az addig érzékeny bot, valahol húzunk a vízben – valamit. Oda az okos és precíz pergetés feelingje, kevesebb halat fogunk, viszont lényegesen több esélyünk van a nagyobb harcsákkal szemben. Érdekes kompromisszum ez, nem teljesen egyértelmű, inkább helyzetfüggő a választás.

De térjünk vissza a konkrét típusokhoz, mert két, érdekes küszimitátorral még adós vagyok!

Rövid horgok az Eskon
Rövid horgok az Eskon
Nyelveredet: F és TE
Nyelveredet: F és TE

Team Esko

Ez a modell egy nagyon kitalált, és legalább ennyire „alulbecsült” darab. A TE egyetlen méretben és merülési (pontosabban úszási) formában lelhető fel a Rapalák között. Bár semmi sincs elrontva ebben a típusban, nagyon könnyű vele halat akasztani, és veszteni…
Ugyanis a TE „nem a legjobb” horgokkal szerelt... Gyári drillingei egyrészt gyengék (valószínűleg magát a wobblert sem nagyobb ragadozókra tervezték), másrészt rövidszárúak. Több, szép halam ment el miattuk… A közel tett horogszemek miatt két darab, kellően nagy, hosszúszárú horog viszont fizikailag nem fér el rajta.
Másik gondja, hogy rendkívül kényes stabilitású, nagyobb horogra cserélve jelentősen változik a mozgása. Sajnos, kis méretéből adódóan alig terhelhető, ha viszont egyhorgosan szereljük, csökken a stabilitása és/vagy tompul a mozgása.

Kisméretű harcsahorgokkal
Kisméretű harcsahorgokkal
Már ezek is összeakadnak
Már ezek is összeakadnak

Viszont vannak a Team Esko-nak vitathatatlan érdemei. Vonzereje nem csak szépen kialakított, apró rezgésű akciójában (amit az F-7-nél nagyobb felhajtóerejű teste és tömzsibb feje mellett az SSR-szerű nyelv hoz létre), hanem vontatási mélységében is rejlik. Az SSR-5 zónájában (vagy még lentebb) elsuhanó kishal-utánzatot a legtöbb, felső vízrétegben tartózkodó ragadozó érzékelni tudja. A TE gyakorta fog akkor is halat, ha a felszín teljesen csendes, de „durrogós” estén is megfelelő magasságban tartható emelt botspiccel vagy lassú bevontatással.

A gyenge horog esete
A gyenge horog esete
Tízes, Eskoval
Tízes, Eskoval

Dobási jellemzői és akciója alapján az F-7 és a CD-7 között helyezhető el. Felülnézetből majdhogynem összekeverhető a hétcentis CD-vel, ám oldalról jól látszik a turpisság. Eleinte magam is a wobbler és a nyelv alakjában kerestem a TE speciális mozgásának titkát, ami valóban a fő ok, azonban van még egy nagyon fontos különbség az előbb említett wobblertípusok és a TE között; ez pedig a nyelv helyzete. Mind a CD, mind az Original esetében a nyelv az orrkarikától bő centivel hátrébb kezdődik, míg a Team Esko-nál éppen előre nyúlik.

Mindazonáltal a wobbler legnagyobb érdemének (és eredményessége titkának) azt tartom, hogy stabilan méter közeli mélységben vezethető, különösebb profizmus nélkül. Nem így a CD, amit nagy odafigyelés mellett is nehéz a dobás első métereitől szinten tartani. Így nagyjából a Team Esko marad a „legkisebb kishal”, ami mélyebben, a nagyobb ragadozók szintjén a leghosszabb ideig képes kelletni magát.

Hazai átlagharcsa
Hazai átlagharcsa
Team Esko szortiment
Team Esko szortiment

Saját pecáim során, célzottan harcsára ritkán húzom, épp a fenti hiányosságai miatt, ennek ellenére tíz kilón felüli bajuszost is fogtam már vele. Ha egyszer kérhetnék egyedi wobblereket a Rapala mérnökeitől, a 8 és 9 centis Team Esko biztosan közte lenne (és még mennyi minden!). Az már a harcsához való, erősebb horgokat is elbírná…

Vibrax Minnow Spin

Szervesen nem tartozik a wobblerek közé a Blue Fox által már nem gyártott, körforgóval szerelt VMS, ami egy balanszírozott Rapala testből és egy előtte pörgő kanálból áll.

A számunkra érdekes modellek leginkább az 5-7-9 centis testtel ellátottak, ebből a két utóbbit dupla horoggal szerelték. Mivel a testnek aktív mozgása nincs, harcsára bátran tehető fel rá erősített horog, akár túl nehéz is.

VMS-eim - nincs túl sok belőlük…
VMS-eim - nincs túl sok belőlük…

Ezt a „pörgős” műcsalit hosszú évekkel ezelőtt használtam, két kisebb harcsát fogtam vele, ám később elkövettem azt a hibát, hogy egy vendégem kezébe adtam, akinek második dobásra sikerült beszakítani. Sajnos, megfelelő méretben csak tavaly tudtam beszerezni, mivel viszonylag kevés került az országba, és utánpótlás sem nagyon érkezett. Kár érte, mert a süllőknek még a harcsáktól is jobban ízlett…

A körforgó is megfogná?
A körforgó is megfogná?
VMS-3 – túl kicsi
VMS-3 – túl kicsi

A Peca.hu Galériájában GLaca (a sokak által bizonyára ismert, ügyes harcsahorgász) nagyon szép példányokat mutatott be, melyek közül többet ezzel a csalival fogott, nem ritkán a 20-30 kilósakat. Ez megint egy újabb bizonyíték a még hezitálók számára, hogy a nagyméretű bajuszosok is táplálkoznak időnként kifejezetten apró halakkal.

Mindkettő kettes kanállal
Mindkettő kettes kanállal
Minnow Chaser – jó lehet
Minnow Chaser – jó lehet

Bízom benne, hogy ebben a részben is sikerült egy-egy jól használható pergetési információval szolgálnom, amit már tavasszal remélhetőleg minél többen tudnak majd kamatoztatni. A következő részben a nem kevésbé eredményes, közepes méretű wobblerekkel folytatjuk, többek között a szinte legendává vált SSR-rel…

Szöveg és kép: Gégény Viktor

Szólj hozzá:
hari18#1 2010. 02. 12., 19:05most olvastam ezt az írásodat ezis nagyon jól sikerült mint a többi
Vittorio szerinted a kromozott színek (SB,SG) jobban felkeltik a harcsák figyelmét? én tavaly tapasztaltam meg a piros szín is hatással volt rájuk az én tapasztalatom szerint
Szerinted ezek a színek befolyásolják a kapást?
kisdarazs#2 2010. 02. 06., 16:18J-13, S vagy Sfc, a haver tavaly márciusba 82est fogott kint. Keressétek a csefalókat a partmenti vizekbe... :)
carplove#3 2010. 02. 06., 10:37Sziasztok!1 hónap mulva megyünk a Pó-ra!Az a kérdésem hogy ti milyen woblert,rapalat,támolygot, vinnétek magatokkal???
solyi#4 2010. 02. 04., 15:01Nagyon egy húrra jár a fejünk Viktor.Telepatikus gondolatátvitel vagy mi a manó de 5 másodperccel később lépek ide akkor már pötyögöm is az ezzel kapcsolatos gondolatsorokat.Ha a fejem és a testem nincs kellő fizikai állapotban nem indulok pergetni.Oda csak egész emberként szabad lépni.Azért mondom ,hogy lépni,mert a pergető horgász szentélye ahova belépünk az csak a miénk.Ki milyet álmodik meg magának,olyanná válik.
Útkeresés,önmegvalósítás,a tökéletesség felé való törekvés a pergető útja.
Ki magányosan ki társsal jut az élmények semmihez nem hasonlítható érzéséhez.Azt azonban{ én legalábbis}elmondhatom ,hogy amikor kettesben maradunk a vízfelszín alatt lévő titokkal az az egyik ok ami horgásszá tett kicsi gyerekkorom óta.A sárga potrohájú szöcske ,gyertyaláng fölött hajlított gombostűre szúrva....mogyorópálcával, házicérnával a patak sodrására engedve,Istenem de szép is volt.Lehet,hogy mindig gyerek maradok?Vagy csak szeretnék?Bocs a kitérőért.
Maci1#5 2010. 02. 04., 13:23Javítás az egész csali elég apró méretű! Köszi!
Maci1#6 2010. 02. 04., 13:22Szia! A Zoombira mit ajánlanál, mert a gyári horgai elég gyengék ha meg mind a kettőt kicserélem erősebbre akkor meg elveszíti a veretését. Ha egy horgot teszek rá azt hová tegyem előre vagy hátra, mert az elég csali egyébként elég apró méretű. Előre is köszi.
vittorio#7 2010. 02. 04., 12:12Köszi Solyi! Csak egy példa az "élettelen" pergetésre:
Annak idején volt, hogy hullafáradtan is pergettem nem egyszer, szó szerint állva aludtam, közben tekertem a hajtókart. Soha (!) nem volt kapásom eközben...

Zukfrufuj, a Tadpolly-ról (is) lesz szó ebben a sorozatban a Rapalák után. Addig meg sajnos nem fenyeget minket, hogy lemaradunk a jó harcsaidőről... :(
zukfrufuj#8 2010. 02. 04., 11:58Hello

Légyszi aki tud infókat és tapasztalatokat a Heddon Tadpolly-val kapcsolatban az írjon. zukfrufuj@citromail.hu
köszi
solyi#9 2010. 02. 03., 18:19Nagyon tetszett amit a finom pergetésről írtál.Ha csak húzok valamit {mert volt ilyen} abba hagyom.A TE 13,15 fonottal max 15-40-es bottal az nagyon ott van.A pergetés lényegét fogod a kezedbe a fejedbe.Nagyon szép gondolatok.Örülök, hogy olvashattalak.A harcsapergatést mind elolvastam .nagyon ttrtszett.
vittorio#10 2010. 02. 03., 02:12Mgeri, az SP-9 jó harcsára, lesz is szó róla a későbbiekben.

Feri, hát merem én elárulni a titkaitokat... :)))
Egyébként a felvetés jogos, szinte mindig a hátsó horog (vagy az is) fogja meg Őkelmét. Bár szerintem egyes wobblerek úszási stabilitásához kell a középső horog. Vagy éppen nem, hogy változzon a mozgás...

Rici, az RT szín hibátlan lenne, de a 9 cm-t soknak érzem. A VMS-7 határeset, de legjobb balinra (mifelénk) az ötös, egyhorgos VMS.
Ha gondolod, elcserélhetjük, mivel nekem épp a 9-es hiányzik a kollekcióból. Írj privit, ha érdekel a csere!

üdv,

Viktor
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Minél keményebb a monofilzsinór anyaga annál kisebb a nyúlása, de nagyobb a szakítószilárdsága. Ellenben minél lágyabb annál nyúlékonyabb, gyengébb a zsinór.