Bár a sorozat elvileg a végéhez ért, úgy gondoltam, mégis tovább vinném ezt a fejezetcímet, hiszen újra és újra lehetnek (és lesznek is) olyan témák, amelyek a pergetés témakör e részéhez kapcsolódnak. A mostani írásomban néhány rendhagyó előkeváltozatot mutatnék be.

Tapasztalatom szerint kevesen használnak előkét a pergetéshez, pedig nagyon hasznos segítségül szolgálnak, és sok helyzetet nehéz vagy nem is lehet megoldani nélkülük. Ez utóbbi csoportba tartoznak a csukázáshoz használt drótelőkék, melyeket majdnem minden horgász ismer és használ. De mi a helyzet a balinnal, a sügérrel vagy akár a harcsával? Vajon ezekhez a halakhoz nem érdemes előkét használni?

Harcsaelőke

A kérdés megválaszolását rögtön a legnagyobb ragadozónkkal, a harcsával kezdeném. A probléma itt abból adódik, hogy a harcsa kefefogazata is tudja „bántani” a zsinórt vagy a damilt. Mielőtt még felhördülnek a tapasztaltabb pergetők, leszögezném, hogy nem azt állítom, hogy a harcsa fogazata elvágná a zsinórt. Ez így nem igaz, viszont vannak helyzetek, amikor mégis valami hasonló áll elő.

„Pó előke”

…és rögzítési módja

Ha kifejezetten nagy harcsára pergetünk, nincs ilyen veszély; általában 0,30 mm-nél vastagabb fonottal dobálunk, sokszor 30-50 cm hosszan varrott előkével. Ilyen előtéttel nem lehet gond egy kapitális harcsa hosszú fárasztása sem. De mi van akkor, ha pl. 0,15-ös fonottal pergetünk kedvenc süllős kövezésünkön, ahol tudjuk, hogy időnként nagyobb harcsák is előszeretettel bóklásznak?

Nem egy történetet hallottam már nagyon szép bajuszossal történő küzdelemről, ami kudarccal ért véget. A végül műcsalival távozó hal a hosszú, több mint félórás harc során annyira elkoptatta a zsinórt, hogy az végül elszakadt. Ahogy ők fogalmaztak, a hal „elreszelte” a vékony fonottat. Ez, ha logikusan végig gondoljuk, nagyon könnyen lehetséges. A harcsa sűrű fogazatán ide-oda járó, csúszó zsinór egy idő után elkopik, legyen az fonott szerkezetű vagy akár monofil. Arról nem is beszélve, hogy egy 40-60 kilós harcsa fárasztása komoly és folyamatos terhelést igényel, így a zsinór (ha a harcsa mélyre szívta a műcsalit) mindvégig a kefefogazatra feszül. Egy ekkora példánnyal való találkozás – szerencsére – még a hazai vizekben is bárkivel előfordulhat.

Harcsaelőke rögzítő elemei

Nagy találmány a not-a-knot

Ezek a halak nem mentek volna el, ha a szóban forgó horgászok valamiféle kopásálló előkével szereli a pergető készséget.  Az általam használt megoldás meglehetősen egyszerű, és jobbára a süllőzésben sem zavar.
Szép harcsákkal szoktam találkozni e pecák alkalmával, amikor is rendszerint partról, viszonylag kisméretű wobblerekkel vallatom a Tiszát. Ehhez a stílushoz nem használhattam semmiféle drótot, de nem is indokolt, hiszen egy vastagabb fonott erre a célra tökéletesen megfelel. Többektől hallottam azt a megoldást, hogy vastag fonott zsinórdarab belsejében tűvel végig vezetik a vékony és szintén fonott főzsinórt, azonban ezt macerásnak tartom, és tökéletesnek sem érzem a probléma kivédése szempontjából (ugyanis a vastag zsinórrész nem feszül…).

Saját változat harcsára

Tárolás létrán

Ettől valamivel egyszerűbb megoldás egy 40-50 centis, 0,35 - 0,45 mm vastag fonott zsinórdarabból álló előke. Ezt iktatjuk műcsalink elé, a végén kapoccsal vagy egyéb, általunk kedvelt rögzítési megoldással. Mondhatnánk, hogy a sok kötés elgyengíti a szereléket, itt azonban erről szó sincs; az erős fonott szakítószilárdsága jóval a vékony főzsinór felett van, így mindkét végén lévő kötés többszöröse erővel bír, mint amennyit a fárasztás során a főzsinórral ki tudunk fejteni. Az egyetlen kérdés a főzsinór és az előke csatlakozása, azonban erre egy not-a-knot kapocs (amivel eredetileg is csatlakoztattuk volna a gyorskapcsot vagy közvetlenül a wobblert) kellő megnyugvást ad.

Harcsaelőke súlyozott wobblerezéshez

Én így használom

Az előzőhöz nagyjából hasonló végszerelékről van szó. A gondot itt az jelenti, hogy a dobáskor az ólomnak (még ha nagy, 80-100 gramm körüli is) nem szabad megcsúsznia, ugyanakkor könnyen cserélhetőnek is illik maradnia. Mivel az itt használt ólmok zöme hosszúkás, furatos ólom, egyszerűen a fonott előke egyik végére dupla vagy tripla hurkot teszünk, úgy méretezve, hogy a hurok hossza 1-2 centivel meghaladja a leghosszabb használt szivarólom hosszát. A hurok görcse megakadályozza az ólom megcsúszását, amit egy nagy szilárdságú, apró furatos gyönggyel még biztosabbá tehetünk. Az ólmok cseréjéhez általában nincs szükség semmiféle segédeszközre, a kézzel kisimított hurok könnyen átcsúszik az ólom furatán. A művelet után kilógó hurokvég egy not-a-knottal könnyedén rögzíthető a főzsinórhoz.

Tárolhatjuk ólommal is

Nyári megoldás süllőkhöz

Másik megoldás, hogy a hurkot egy dupla szálból, biztosított Clinch-csomóval egy erős forgóba kötjük, ami tulajdonképpen ólom-stopperként funkcionál az előkében. Az ólom alatti kötésre műanyag csövecskét húzhatunk, ezzel is védve a dobáskor fellépő erőktől.
Az előke elkészítéséhez (a kopásállóság miatt) legalább 0,30-as fonottat javaslok. A wobbler rögzítéséhez not-a-knot vagy extra pergető kapocs (a képen) használata ajánlott.

Light szerelék súlyozott wobblerhez

Hozzá való súlyok

Csuka-sügér dilemma

Akik előszeretettel dobálnak sügérre, tudják, nincs is attól bosszantóbb, mint amikor egy csuka szalad rá kedvenc műcsalinkra, és egy villanással el is viszi azt. Erre találták ki a drótelőkét, viszont az meg túlságosan bénítja a kicsi műcsalik mozgását, és optikailag is rosszul hat az összeállításban.

Fentről: Fibra Flex 15 kg, Fibra Flex 9 kg, Supra Flex 9 kg

Bár időnként használom, nem tartom tökéletes megoldásnak a monofil csukaharapásbiztos előkét (Pike Mono, Hard Mono) sem, hiszen amellett, hogy nem száz százalékos az éles fogakkal szemben, vastag monofil létére közel sem láthatatlan.
A wolfram előkék rendkívül vékonyak, jól használhatók, de szintén van velük gond. Én kerülöm a használatukat (kapocsról lefűződés, gyűrődés, elpattanás), de sügérezéshez (az időnként beugró egy-egy csuka kivédésére) elképzelhető megoldásnak tartom.

Kedvenceim a Canelle előkék

Az általam leggyakrabban használt előke a Canelle Supra Flex-je, ami azonos teherbírás mellett sokkal vékonyabb kivitelben jelenik meg. Bár tisztán fém előke, színhatása kevésbé nikkeles, ez talán a halaknak is kevésbé zavaró.
(Csukázáshoz továbbra is a 9 és 15 kg-os teherbírású, kevlárbevonatos Fibra Flex-et javaslom, hozzátéve, hogy 40 cm-nél rövidebb drótelőkét semmiképp ne kössünk, az már veszélyes játék ehhez a vehemensen védekező halhoz.)

Balinos előke

A legtöbben itt (joggal) az ólmos-legyes balinozó szerelékre gondolhatnak, de nem, illetve nem csak erre gondolok. Igaz, időnként – bár egyre ritkábban – magam is használok ólmos-legyes előkét. A dobhatóság érdekében ezeket jobbára egy léggyel, monofil 0,40-es vezérszálra kötöm, ahol a légy előkéje 0,25-0,30-as fluorokarbon.

Rég használtam

Balinhoz mindig fluoro-t!

Balinólmos előkék

A „kettes számú” balinos előkém 70-100 cm fluorokarbon damilból áll, egyik végén kisméretű not-a-knot-ba kötve, másik végén szintén kisméretű gyorskapoccsal ellátva. Ez közvetlenül a fonott főzsinór végéhez kapcsolódik. Előnye, hogy így megmarad a fonottból adódó közvetlen kapcsolat a műcsalival, és a minimális nyúlás miatt a hirtelen, koppintós kapásból is több megakad. A balin kitűnő látásához pedig igencsak jól jön a fluorokarbon előke…

Zárszóként

Ezeknek az előkéknek az elkészítéséhez mindig legyen nálunk horgászfogó (ami a drótot is vágja), csipesz, és nem árt, ha van nálunk egy tubus pillanatragasztó is, amivel a fonott zsinór kötéseit biztosíthatjuk be. Legegyszerűbb, persze, ha ezeket jó előre, már otthon elkészítjük, hiszen épp a gyors cserélhetőség az egyik legnagyobb előnyük.

Erősítsük pillanatragasztóval!

Hasznos segítség

Az előkéket tetszés szerint tárolhatjuk albumszerű, lapozható előketárolóban, vagy létrán egy befőttes gumi segítségével, a lényeg az, hogy mindig kéznél vannak, és a legkülönfélébb helyzetekhez alkalmazkodva, bármikor használhatjuk őket.

Tárolási mód

Ennyivel nehezebb a táska

A fentebb tárgyalt előkék természetesen tetszőlegesen kombinálhatók, többféle méretben, hosszban elkészíthetők, még tovább variálhatók, de akár mellőzhetők is, kinek-kinek egyéni szájíze szerint. Nekem hasznos segítségemre voltak, sok szép élményhez és halhoz juttattak az évek során, nem is beszélve a pergető versenyeken való szerepükről, előnyükről.

Bár nem a teljesség igényével merültem bele a pergetéshez használt előkék felsorakoztatásába, inkább csak a saját berkemből hoztam gyakorlati példákat, de így is remélem, sikerült egy-két jó ötletet adnom a pergetés kedvelőinek.

Szólj hozzá:

Mehet