Cikk oldal
2009-06-08

Hatékony pergetés 2.

Jigfejek
Önmagában a jigfejekről írni elég száraz és hálátlan téma. Remélem, az alábbiakban ennek ellenére sikerül néhány érdekességgel szolgálnom, rögtön a kötelező körök után.
Azt ígértem, hogy a hatékonyságra fektetem a hangsúlyt, így nem kifejezetten az alapokról indulnék. Szerencsés egybeesés, hogy a Rablóhalfogó Akadémia a 8-9. részében éppen a twistereket, gumihalakat és egyáltalán a plasztik csalis horgászatot ismerhetjük meg. Ott szintén van (és még lesz is) szó a jigfejekről, azonban sokkal inkább gyakorlati szempontból.

Ritka, védett példányok
Ritka, védett példányok

Most viszont térjünk be képzeletbeli boltunkba, ahol – tegyük fel a nem túl gyakori helyzetet – a bőség zavarával állunk szemben. Sokféle jigfejjel, sokféle árkategóriában. Hogyan válasszunk megfelelőt? Magától értetődő, hogy itt is éppoly fontos (vagy talán még fontosabb) a kitűnő hegy, a diszkrét szakáll és a minőségi horoganyag. E részletekről előző cikkemben, a hármashorgok jellemzőinél már részletesen beszéltem, így most főként az eltéréseket emelném ki.

A horog erőssége

Célzott halunk ennél a módszernél legnagyobb százalékban a süllő, kisebb részben a csuka és a harcsa. Szerencsére, az első két faj esetében nagyjából ugyanolyan jellegről beszélhetünk a fej kiválasztásának szemszögéből. Az igazi különbséget e halak kapitális példányai, illetve az utolsóként említett harcsa jelenti.

Régebben használt darabok
Régebben használt darabok

Mindkét halunk csontos szájberendezéséhez illenek a tűhegyes, viszonylag vékony húsú horoggal rendelkező fejek. Azonban itt kell nagyon körültekintőnek lennünk: nem a horog vastagságától függ annak ereje, hanem az anyagminőségtől és a horogvastagságtól egyszerre (hogy még bonyolítsam, egyéb tényezők is közrejátszanak, erről később).
Kicsit érzékletesebben, attól, hogy egy horog vastag húsú, még lehet, hogy sokkal hamarabb kihajlik (vagy törik), mint egy vékony, de minőségi társa. Kis gyakorlattal a már boltban elvégezhetjük ezt az erőpróbát, melyet célszerű még a maradandó alakváltozás előtt abbahagyni, máskülönben az eladó jó eséllyel kifizetteti velünk a hajlott, netán törött darabot.

Hát ez mi?
Hát ez mi?
Jig-cincér
Jig-cincér

Persze, a horogban erre a különös erőre csak speciális helyzetekben lesz szükség. Ilyen lehet a fás-akadós, vízinövénnyel erősen benőtt terep, de előállhat ez a szituáció akkor is, ha komolyabb harcsával hoz össze a sors. Kellemetlen élmény, amikor a hosszú fárasztás végén hirtelen megkönnyül a bot, vagy halunk eléri az akadót, csak mert nem mertük terhelni kellőképpen.

Színes vegyesvágott
Színes vegyesvágott

Tegyük fel, hogy két jighorog anyagában és annak edzettségében nem különbözik. Mégis erősebb lehet az egyik. Miért? Először is, nagyban függ ez a horog alakjától. A köríves alaknál sokkal nagyobb terhelést bír a Limerick-típusú, vagy egyéb módon szögesen hajtott modell (több ilyennel találkozhatunk a kereskedelemben).
Másodszor, az anyag oldalirányú lapítottsága (a horog öblében) további merevséget ad.
Harmadszor pedig, nagyon fontos a horog mérete. A fizika órán tanultak (erő-erőkar) itt besegítenek, hiszen minél nagyobb a horog nyílásszöge, annál kisebb a teherbírása (azonos anyagvastagság és –minőség mellett).

A VMC „Barbárjai”
A VMC „Barbárjai”

Ha már erőkről esett szó, itt tennék említést a rugalmas-rugalmatlan horog problémáról.
A vékony húsú horgok jellemzője, hogy még a legjobb minőség mellett is viszonylag nagy rugalmassággal bírnak. Igaz, hogy könnyebben hatolnak be vékonyságuk okán, de ha csontos szájú hallal találkoznak, könnyen „elmozdulnak” az erő irányába, ez pedig csökkentheti a beakadás hatékonyságát. Ezzel szemben a merevített horgok (pl. a tengeri típusok) bár valamivel vastagabbak, és a szakálluk is markánsabb, nagyobb erejű rávágáskor sem hajlanak vagy törnek el, így az erő leginkább egy helyre koncentrálódik, a hegy bejutását segíti elő.

Házi készítésű jigfejek

Bő tíz éve kezdtem komolyabban gumihalazni. Apám, látva kezdeti sikereimet (és nagyjából 40-50%-os hatékonyságomat), egy napon előállt néhány formabontó jigfejjel. Ezek az ezermester műhelyében, saját kezűleg készült, tűhegyesre kiképzett darabok voltak. Már önmagukban is hihetetlenül fogósnak bizonyultak, de később még fejlesztésre kerültek. Arról nem is beszélve, hogy tetszőleges méretű ólomfejet öntött hozzá, nekem csupán annyi feladatom volt, hogy leadjam a „rendelést”.

Házi kísérletek
Házi kísérletek

A debütálás 1998. szeptemberében történt, eredményességük pedig azonnal megmutatkozott: egy hónap alatt 34 rávágásból 33 süllőt segítettem partra. Barkácsoló típusú olvasóknak ezt a máig őrzött kis titkot megpróbálom felfedni, noha a készítő az édesapám volt. Gondolatban bocsánatot kérek tőle emiatt, bár tudom, mit mondana somolyogva: „Írd csak meg, úgyse ezen múlik!” – pedig, ezen nagyon is múlt…

Ez az igencsak átgondolt, szinte tervezett és folyamatosan finomított horogszéria puritán módon ipari rosta kiegyengetett drótjából készült. A rozsdamentes anyag esztergályos szemmel könnyen alakítható, általában a horgokhoz képest puha alap volt. A megmunkálási fázisok - emlékeim szerint - a következők voltak: kiegyengetés, köszörülés-vékonyítás, a horogszem kialakítása, a szakáll kiképzése (speciális bemetsző szerszámmal), formára hajtás, a horog öblének lapítása, hevítés-acélossá edzés.

A fogós jighead „lelke”
A fogós jighead „lelke”

A horog titka (szerintem) a következő dolgokban rejlik (kihagynám a hitet, most csak objektív dolgokról beszéljünk):
- Mérete relatíve nagyobb - a csali (gumihal) és a tisztább akadás miatt
- Az oldalról lapított horogöböl révén meglehetősen rugalmatlan és erős
- A hegyének hossza kb. duplája egy normál horogénak
- A horoghegy kiképzése speciális, késpengeszerűen kétélű

Áldozat nélkül nincs győzelem
Áldozat nélkül nincs győzelem

Persze, van hibája is a konstrukciónak. A hosszú horoghegy nagyon jól akad, ám kövezéseken vagy csontos részekbe jutva csorbulásra hajlamos (ami ugyanakkor tűreszelővel a puha anyag miatt pillanatok alatt korrigálható, így egyben előny is). Némelyik darabnál, ahol a szakáll-kiképzés során a bemetszés mélyebbre szaladt a kelleténél (tizedmilliméterről beszélek), az anyag elgyengült, és törés is előfordult.

Védett horgos változatok

Viszonylag kevés szó esik a jigfej védettségéről, pedig ezzel a hatékony halfogást (igaz, közvetett módon) jelentősen növelhetjük. Tudnivaló, hogy a süllők előszeretettel tartózkodnak fás-gallyas akadók vagy más tereptárgyak környékén. E helyeken könnyebben húzhatjuk el a védett fejet, hiszen a beakadás veszélye ezáltal a tört részére csökken.
A kereskedelemben tudtommal nem vagy alig kapható ilyen modell. Eddigi pályafutásom során (hazai viszonylatban) csak egyszer láttam ilyesmit; egyetlen méretben és színben…
A külföldi netes piacon is csak twisterhez illő méretekkel találkoztam. Biztosan létezik megfelelő, de azért ez a szűkös kínálat sok mindent elárul...

Innen indult
Innen indult
…és ezzé vált
…és ezzé vált

Anno épp ezért döntöttünk úgy, hogy a fentebb bemutatott jigfejbe házilag beépítjük a védettséget, az évtizedek óta ismert, főként mártogatásban használt védett horog mintájára. Kétféle megoldással próbálkoztunk: kevésbé akadós terephez, illetve jobb akadás érdekében vékony huzalt, míg „fél erdő” jellegű, műcsali-marasztalóhoz vastagabb, kemény drótból készítettünk védettséget.

Küldemények a mélybe
Küldemények a mélybe
Sodorva merevített védőszál
Sodorva merevített védőszál

A védett jigfejjel természetesen nőtt a rontott kapások száma, de jellemzően ezek kisebb méretű süllők voltak. A nagyobbak erőteljesebben ütöttek rá a gumira, de sokszor a műhalat teljesen ólomfejig beszívták, így az akadás nem jelentett gondot.
Védett horgos szerelékkel fogott legnagyobb süllőm kereken 7 kilós volt, a felső, csontos fejrészt ennek ellenére átütötte a horog (valószínű, ebben a rávágásnak is nagy szerepe volt).

Gyárilag védett jigfej
Gyárilag védett jigfej
Befejezetlen mű
Befejezetlen mű

A házilag történő jigfej készítésre ennek ellenére nem biztatok senkit, hiszen viszonylag macerás munka, és a fej öntése az egészségre igencsak ártalmas lehet, a rákkeltő ólomgőz miatt. A védettség elkészítése egy gyári jighorogra ettől azonban lényegesen biztonságosabb, és az eredmény meghálálja a fáradozást.

Méretek
Méretek
40 grammos házi fej
40 grammos házi fej

Végezetül dióhéjban a márkákról. Jómagam (a ritka fenti kivételektől eltekintve) az általános helyzeteket korábban Canelle fejjel horgásztam meg, jelenleg viszont VMC-t használok, még pontosabban a Barbarian típust. A többi márka nekem nem vált be, illetve bevallom, elég szórványosan kísérleteztem velük, hiszen megelégedéssel használtam az említetteket.
A jövőre nézve nagyon ígéretesnek tartom a Storm próbálkozását (Ball Point Jig Head) az élethű szemmel is rendelkező, színes ólomfej alkalmazása miatt. Illetve kíváncsian várom, melyik cég fog elsőként nagyot alkotni a védett horgos jigfejek területén…

Twisterekhez
Twisterekhez
Nagy gumicsalikhoz
Nagy gumicsalikhoz

Addig is jó barkácsolást, válogatást és hatékony pecát kívánok!

Szöveg és fotó: Gégény Viktor

Szólj hozzá:
charon24#1 2009. 06. 10., 19:01dobj egy mélt, hogy mi volt a halakkal múlt héten! én holnap megyek, gépet viszek.
üdv
vittorio#2 2009. 06. 10., 17:53Néhány írást a pontosabb, tematikus rendszerezés végett át kell mozgatni, viszont ennek kapcsán a fórumbejegyzések eltűnnének. Technikailag nem vagy csak nagyon nehezen lennének átemelhetőek a bejegyzések.

Erre annyit tudtunk kitalálni, hogy az adott cikknél lévő összes írást VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL átemeltem ide. Így sajnos nehezebben áttekinthető, hogy melyik hozzászólást ki írta, viszont a sorrend és a tagolás sem változott, és legalább a hozzászólások nem tűnnek el.

Mindenkitől elnézést kérünk a további anomáliák miatt, számszerűleg még négy cikket érint ez a változtatás.
charon24#3 2009. 06. 10., 17:41????
hát itt meg mi történt az oldallal?
vittorio#4 2009. 06. 10., 10:36zeusz 2009. 02. 11. 22:18:24
Szia Aki.Én tavaj nyáron ki öntöttem 500db jig horgot.Igaz ,hogy szabadban öntöttem,minden védő felszerelés nélkűl.Kb egy hétig tartott.Meg plussz egy hétig mire rendbe jöttem,volt minden bajom.Szédűltem,hányinger stb...Többet nem vállalom az biztos.


Aki 2009. 02. 11. 21:49:58
hello. fémöntő vagyok és szeretném néhány alapvető tanáccsal ellátni azokat akik ólmot akarnak házilag önteni! 1- csak SZABADBAN ,vagy megfelelő elszívó berendezéssel felszerelt helyen szabad olvasztani,és önteni! 2-a szerszámnak,ill. formának melegnek kell lennie! ha nem elég meleg komoly égés lessz a vége ,ha nincsen rajtunk védőszemüveg a szemünk is rámehet! ( hiába csak 300-fokos az anyag!) 3-a felszabaduló fémgőzöket nem érezni,ezért védőfelszerelésként KÖTELEZÖ a maszk!! rendkívül mérgező még szilárd állapotban is, ha bejut a szervezetbe, körültekintően tároljuk! a fémöntés nem játék , pedig sokan azt hiszik ... ha valaki házilag akar ólmot önteni ennek tudatában tegye.


campeca 2009. 02. 10. 16:12:40
Igen pont úgy ahogy a parton lévő, ágra, bokorra.


vittorio 2009. 02. 10. 14:52:09
hacsak nem úgy, Charon komám! :))


charon24 2009. 02. 10. 07:54:14
szia Viktor!

pedig rácsavarodik az, biza! mondjuk nekem az elvétett dobásoknál nem a vízben, hanem parton lévő ágakra... :D


vittorio 2009. 02. 09. 22:05:11
Üdv Campeca!
Alább írtad, hogy "a tapasztalatom az, hogy tavakon a twiszter rácsavarodik az ágakra ezért szakítom be"
Én ilyesmiről még nem is hallottam, vagy nem egészen értem, mire gondolsz...
Kifejtenéd?


campeca 2009. 02. 09. 13:27:37
Sziasztok!

Először is én még nem horgásztam a védett horgos változattal, de a tapasztalatom az, hogy tavakon a twiszter rácsavarodik az ágakra ezért szakítom be, míg a Dunán kövek közé szorul az ólomfej. A hegyével való akadások esetén a cuccot megmentem a pendítéssel („berugozással”) általában.

Az ólomöntéssel kapcsolatban. Sajnos van az ismerősi körünkben egy ezermester, aki nagyon rápacsált az ólomöntésre. Kezdetben konyhában gázsütőn csinálta, ami őrült büdös volt, majd onnan a családja kitiltotta. Később a pincébe amikor is felhívtuk a figyelmét, hogy valamiképpen szellőztessen, de ne csak ablaknyitással, hanem valami légelszívóval. Nem fogadta meg, az ablaknyitáson kívül semmit sem tett.
Sajnos nekünk is gyártott barátságból kanálólmot, pálcaólmot meg minden fajtát. Kb fél év elteltével tudtuk, meg, hogy folyamatos hasmenése van, rossz volt a közérzete éjszakai alvási problémai voltak. Lényeg, kivizsgálás és kiderült, hogy ólommérgezése van. Azt, hogy rákos lenne még nem állapították meg, de a májával nagyon nagy gondok vannak.

Ezért mindenki a jól felfogott érdekében nagyon körültekintő és tájékozott legyen az óvintézkedésekről, védőfelszerelésekről, ha ólomöntésre adja a fejét.


vittorio 2009. 02. 09. 09:34:30
Jogos a kérdés, Novi! Legalábbis szoktam figyelni rá, de mindig peca előtt állítom be, annak függvényében, hogy mennyit enged még a "húr", és mennyire akadós a terep (jellemzően mögé teszem, de nem szorítom be a szakáll vágatába).

Amit fontosabbnak tartok, az a védettség hurokrészének szélesre hajtásra, amennyire még engedi. Ezzel nem csak oldalirányból véd az akadók ellen, de sokkal jobb lesz a rávágáskor a lehajlás (és így a jó akadás) hatásfoka.

No, rohanok, vár a Tisza... :)i


Novi 2009. 02. 09. 08:26:14
Üdv Vittorio!
Mennyire tudatos /vagy véletlenszerű?/ a szakál elött vs mögött megtámasztott citerahúr?
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Az úszóhólyag számos halfajnál nagy szerepet kap a hallásban. A vízben terjedő hanghullámok rezgéseit a bőrön és izomzaton kívül az úszóhólyag is érzékeli és felerősítve továbbítja azokat a belső fülhöz (labirintszerv). A másik nagyon fontos funkciója, hogy a hal vízben történő lebegését, süllyedését, illetve emelkedését is ennek a szervnek a segítségével szabályozza.