Aktuális
Egy vasárnap Tiszaalpáron
Alpári helyzetjelentés Éppen a Kis-Balatonon fotóztam a Kányavári sziget csodálatos természeti értékeit miközben egy oda nem illő, a jelen kor nagy találmányának is nevezhető, mobiltelefonok világában ismert és „nagyra becsült” SMS érkezett. Az a bolond, aki ide is magával viszi a telefonját – gondoltam.
Csukalesen Bugyiban
Álmodtam egy világot magamnak Balinvadászatom alkalmával igéretett tettem, hogy a közeljövőben ismét meglátogatom
azt a Bugyi határában fekvő bányatavat, ahol korábban olyan szép élményekkel gazdagodtam. Erre az alkalomra az elmúlt hét végéig kellett várnom.
Balinvadászat Bugyiban
Feloldott tilalom Május. A természet kibontakozásának, a termékenységnek a hónapja. Végre felszabadultak horgászvizeink a tilalom alól, ismét eljött az idő, hogy megkíséreljem horogra csalni hazánk egyik legvérmesebb ragadozó halát, az őnt.
Áprilisi harcsák Laci bácsival
Keleti kalandozások
Hajnal háromkor csörgött a telefonom. Nem hívtak, csak masinám ébresztett. Már korábban elterveztem, hogy ma a Keleti-főcsatornán pergetünk édesapámmal. Pocsékul aludtam, de tudtam előre a másnapom szép lesz. Sajnos nem volt időm este összekészíteni a felszerelést, így ezt hajnalban kellett megtennem. Mondanom sem kell, mindenkit felzörögtem…
 
Egy igazi sikertörténet
Rapala fabula
Egyszer volt, hol nem volt... Ez a történet az 1930-as évek folyamán kezdődött Finnországban, Lauri Rapalával. Ekkortájt gazdasági válságban volt az ország, a szűkös anyagiak, a nélkülözés megkövetelte Lauritól a helytállást, a család megélhetésének biztosítását. Egy fakitermelő cégnél, favágóként kereste mindennapi kenyerét.
Őnsztori
Balatoni élmények I.
Már az év első napjaiban megpróbáltam olcsó, de mégis hangulatos szállást keresni a Balaton partján. Január végén derült ki, hogy tudnak ugyan szabad helyet biztosítani Balatonkenesén, de csak február végére. Elsősorban pihenni készültünk, lezárni a tavalyi évet és erőt meríteni az újhoz.
Különös szemlélet
A pergetés
Maga a pergetés, mint horgászmódszer már az 1800-as évek második felétől kezdődően kialakult az amerikai kontinensen. Európában az angol-szász vidéken kezdték alkalmazni a 20. század elejétől. Mára már jelentős mértékben teret hódított, igaz kishazánkban ez nem annyira kézenfogható. 
Az egyeduralkodó
A peremfutó
Ha azt mondom, hogy orsó akkor egy közel kétszáz éves mehanizmusra gondolok. Az első orsók tároló orsók voltak, fék és áttétel nélküli, forgódobos működési elv volt a jellemző rájuk. A legyezők orsója a mai napig is ezt az egyszerű elvet követi, igaz azóta anyagban, technológiában, innovációban hatalmas az előrelépés.
Amerikai mechanika
A multiplikátor
Az első multiplikátoros orsót egy Kentucky állambeli órásmester, George Snyder készítette még az 1800-as évek elején. Ezeket a szerkezeteket sokáig Kentucky-orsónak is nevezték, melyek forgó dobja a hajtókar egyszeri körbefordítására többször fordult, így több zsinórt csévélt fel.
Plasztik kütyük
Twisterek és gumihalak
Korukat tekintve a legfiatalabb műcsalik. Szerkezetük két elemből áll, egy ólomfejbe applikált horogból és a horogra húzható gumitestből. Mindkét alkotóelem változatos méretben, súlyban és színben is elérhető.
Excenter ólomfej házilag
Alkoss !
Minél messzebb dobom műcsalim annál nagyobb az esélyem a halfogásra! Bármennyire régi is ez a megállapítás még mindig IGAZ ! Ez a feltevés adta az ötletet ahhoz, hogy viszonylag kisebb 3-4 g tömegű forgókanalakat is képes legyek nagy távolságokra eljuttatni.
Az egyszerűség, nagyszerűség!
A támolygók
Az egyik legöregebb műcsali. Az első darabok az 1800-as évek közepén jelentek meg az USA-ban egy kisebb manufaktúra termékeként. Julio T. Buel volt aki az elsők között  készített támolygót és körforgót amerikában. Szerkezete végtelen egyszerű, egyetlen hajlított, domborított fémből készül. 
A süllő ívása márciusban, áprilisban történik. Ikráit a fák vízbe nyúló gyökérzetére rakja le, és a hím kikelésig őrzi őket. Gyakran előfordul, hogy ívása a kedvezőtlen víz- és hőmérsékleti viszonyok miatt elhúzódik. Ez jelentős kárt okozhat a leendő állományban, hiszen az akkor már leívott keszegek ivadékai „kinőnek” a süllő szájából, vagyis nincs mivel táplálkoznia.