Cikk oldal
2007-06-23

Force Master SFM-300MH –SHIMANO Technium 4000FA

Kombó teszt
Első gondolatom amint a „Mester” nevet megláttam a szép Shimano pergető boton az volt, hogy, majd a halfogáskor mesterkedjél te horgászbot. A mosolyom viszont hamar elsimult, mert alaposabban szemügyre véve a karmesteri pálcát látnom kellett, valóban rászolgál a nevére.
Ez a zsinór jó lesz
Ez a zsinór jó lesz

A Force Master-nek az anyaga, annak érdekes „szövése”, nagyon mutatós gyűrűzése, minden igényt kielégítő külsőt biztosít. A markolatrész működteti az orsórögzítést, így az orsó gyorsan és biztosan helyezhető fel a nyélre. Elégedetten gusztáltam egyik kedvencemet, a Shimano Technium 4000 FA pergetésre már eddig is bevált modelljét, mert vele próbálhattam össze éles helyzetben a három méteres botot. Mivel a klasszikus csukás idők, a lehűlő vizek lehetőségei még odébb vannak, balinra, süllőre gondoltam azonnal, így célba vettem a folyót.
A bot anyaga, gyűrűzése is imponáló
A bot anyaga, gyűrűzése is imponáló

A vékony fonott zsinórral jól harmonizált a 15-40 gramm dobósúly, messzire repíthettem vele a könnyű villantót. A vadregényes, rablóhalas pályán ritkán csattantak az őnök rablásai, éreztem nem lesz velük könnyű a dolgom. Elkezdtem keresni őket kissé mélyebben is. A gyors anyagú, érzékeny botspiccel nagyon finoman érzékeltem a műcsalim csábos táncát. Éppen a kőláb oldalában jártam, mikor ritmust vesztettem. Mire felfogtam, hogy súlytalan lett a villantó, máris hatalmas, olyan igazi balinos rántás a nyélen, a kezemen, itt az első hal. Bevágásszerű mozdulattal beletartottam a váratlan, megtolással induló kapásba, és máris kezdődhetett a tánc. Balinom hatalmasat kirohant, de hát ezért van jó cucc a kezemben. Kissé feltartom, elégedetten nézem az ívesen görbülő Force Master-t. Látom, komoly tartalékok vannak még benne. Pedig a kecses, könnyed műszerem, a Technium orsóm féke rendesen zenél ám, igen erőteljesen védekezik a szép halam. Persze ez az összeállítás éppen a kitűnő minőségéből adódóan, az egészen nagy halaknak is méltó ellenfele lenne. Nem is kényeskedem a fárasztással, hamar kéz, azaz fotó közelbe csábítom a ragadozót. A hal még egy ideig piheg előttem a folyó szélében, majd egy farok csapással ellibben.
Bevetésre várva
Bevetésre várva

Nagyon élvezem a pergetést, igazán finom, megbízható orsóhoz hozzáillő botot is kaptam. Az elegáns pálcán a spiccgyűrűtől a markolati rész rugalmas, csendes anyagú záró kupakjáig „minden a helyén van”. Dobom is segítségével immár a sokadikat, és fáraszthatom is vele a következő balint. Az összeállítás nem tud hibázni, a megfelelő méretű műcsalikkal hibátlanul teljesít. Olyan könnyed az orsó futása, hogy szinte nincs a kézre ellenállása, súlya. Az, hogy az orsó sokat tud régebb óta ismert előttem, inkább a botról, és együttes használatukról próbálom szerezni a benyomásokat. Olyannyira, hogy még a sötétedés is a folyóparton talál. Hátha wobblerezve sikerül egy bajuszossal is összeakadnom. A wobblerezéshez is kitűnő az összeállítás, a kisebb, közepesebb műcsalik veretését nagyszerűen érzem, de sajnos a harcsák nincsenek a közelemben. Így is elégedetten akarom abbahagyni a pergetést, amikor rablásgyanús búrványt sejtek a sötétben. Átpöccintem felette a wobblert, csendesen visszaváltom a felkapót, és lassan megindítom magam felé a fahalacskát. Most kéne, gondolom éppen, amikor kemény koppanással jelentkezik is a rablóhal.
Egy jobb balin a Force Master bot első áldozata
Egy jobb balin a Force Master bot első áldozata

A felszerelésemmel bátran merek keménykedni, a sötétben nem előnyös, ha messze szökhet a ragadozó. Így az akasztás után hamarosan a felszínen locsog a hal, mégpedig egy süllő. Bátran, ki-kiugrásokkal próbál védekezni, ám a rugalmas botnak szót fogadva hamar kezem ügyébe simul. A kövek mellett a parton kissé bepiszkolódik, de azért odasimul a Technium orsó mellé egy emlékfotóra. Nem csak a Shimano pergető szerelés, ö is megszépítette a dunai kirándulást.
 A jó boton a  megbízható Technium, az éjszakai halak méltó ellenfele
A jó boton a megbízható Technium, az éjszakai halak méltó ellenfele

Írta és fényképezte: Bokor Károly
Szólj hozzá:
Szakírónk
A compó pikkelyeinek zselatintartalma olyan magas, hogy akár pucolás nélkül is bedobható a halászlébe, a hő hatására azok feloldódnak és még karakteresebbé, kihűlés után pedig kocsonyássá teszik a levest (lsd. Halkocsonya).