Cikk oldal
2007-09-19

Hívogatnak a halak, ugyanoda mégegyszer…

Shimano Hyperloop Specimen és Baitrunner Aero RE 8000
Van, amikor az ember nem elégszik meg. Van, hogy a hely varázsa, és a fogott halak szépsége visszainvitálja az embert egy horgászhelyre. Így jártam én is, egy nagyszerű horgászat után ismét horgászni indultam egy bojlis tóra.
Hívogatnak a halak, ugyanoda mégegyszer…

A bevezetőben említettem, hogy van úgy az ember, hogy szívesen visszamenne egy korábbi horgászhelyre. Talán az ismételt jó fogás reményében, vagy csak egyszerűen, mert tetszett neki a hely, a környezet. Nekem a egyszerűen azt tetszett, hogy amit elterveztünk az megvalósult. Értem ez alatt, hogy két nap etetés után meghorgászva az etetést, hatalmas pontyokat fogtunk.
Így történt ez majd egy héttel később is. Az egész szombati napot a heti etetés meghorgászására és nagy pontyok és amurok becserkészésére szántam. Még sötét volt mikor leértem a tóra.
A kiszögellés előtt 4 méterre a bója, ide etettünk hét közben
A kiszögellés előtt 4 méterre a bója, ide etettünk hét közben

A felszerelés.
Ugyan arra a helyre pakoltunk le, mondhatnám ugyan azzal a csalival, DE már egy erősebb felszereléssel. Egy kimondottan nagyhalaknak összeállított kombóval. Kellett egy másik felszerelés, mert bár a halakat könnyen szákba tereltem múltkor is, de a dobáshosszon nem tudtam növelni. Most a SHIMANO HYPERLOOP AX SPECIMEN botját hoztam. Ez egy vékony testű bot, ami szinte törhetetlen!  A négy méteres, pillekönnyű bottal erőlködés nélkül meg tudtam dobni a 80 méteres távolságot. Az erejére szükség lehet még a nádfalba rohanó hal megfordításánál is. Rajta a kedvenc, minden helyzetre tökéletesen megfelelő BAITRUNNER AERO RE 8000-es, melyre 200 méter monot csévéltem fel még otthon. Persze párban, szépen egymás mellett. Végszereléknek egyhorgos gubancgátlós cucc ment fel.
A felszerelés, más mint múltkor. Erősebb, könnyebb, gyorsabb
A felszerelés, más mint múltkor. Erősebb, könnyebb, gyorsabb

A csali.
Reggel miután a partra hordtam a felszerelésem, egyből a csónakba ültem és beeveztem a bójákhoz.  Majd másfél vödör szemes kukoricát, pellet és pár szem apró bojlit szórtam szét öt négyzetméter területen. Közvetlenül a bója környékén. Majd halkan kieveztem, már ekkor láttam a halak mozgását a majd másfeles vízben.
A horogra a jól bevált módszerrel (a csomó nélküli hajszálelőke) került fel a bojli, hol egy, hol két szem. A bojlisok fegyvere a sokszínűség és a hatalmas csalik tömkelege. Nem használok mindenféle csipogó zümmögő ébresztőórákat. Én figyelem a felcsíptetett kapásjelzőt…
Szóval a csalit variálni megéri. Előbb utóbb megtaláljuk a helyi halak kedvenc csaliját. Vannak alapelvek, nagy melegben én a büdös csalikat hidegben vagy felmelegedőben a gyümölcsöst, minden más helyzetben az édeskés - melankolikus aromákat részesítem előnyben.
Első dobásom még a sötétben repült a helyére. S lám csodát, az első hal is még sötétben meglett. Ritka, hogy ilyen mohón egyen a hal. Gondoltam jó napnak nézek elé, pedig még nem is sejthettem mi vár rám.
Két bojli egymás alatt, ez még a nagyokat is szelektálja
Két bojli egymás alatt, ez még a nagyokat is szelektálja

Amint felkelt a nap igen hideg lett, ahogy azt az öregek mindig is emlegették. A reggel hideg volt, annyira hogy a víz szinte füstölve gőzölgött. Amikor visszaengedtem a halat a vizes kezem majd lefagyott. Már talán ősz van. De ez jó, ez a pontyhorgászat évszaka.
Dupla-bojli a horogra és már dobtam is vissza a könnyű kétrészes Hyperloop-al. Éppen a reggelim készítettem elő, amikor az egyik boton a kapásjelző odatapadt a bothoz. Az ölem tele volt, amire a bothoz értem a Baitrunner nyeletőféke is megszólalt.
A dobás előtti pillanat, cél a bója
A dobás előtti pillanat, cél a bója

Erőátadás a botnak
Erőátadás a botnak
A bot adja tovább
A bot adja tovább

Pont az etetés szélére esett a szerelék
Pont az etetés szélére esett a szerelék

Bevágás után megiramodott a tó kellős közepe fele. A botot maga elé tartottam és benyúltam a víz fölé amennyire csak lehetett. A bot karikában, a kezem remeg, ez az igazi adrenalin növelő helyzet. Most is borsódzik a hátam, mikor visszaemlékszem. Aztán egyszer szépen megfordult, a szerelék és én győztem. Sok pumpálás után sikerült a merítőbe terelni. Mint utólag kiderült ez volt a nap legnagyobb hala, dekák híján tíz kiló.  
Újra csalizás után már dobtam is az előző helyére. Majd komótosan befejeztem a reggelim. Csend lett az etetésen, az apróbbak sem csipegették a „nagycsalit”. Nem baj gondoltam magamban, majd csak jön, előbb utóbb. Most utóbb, de megérte kivárni, hatalmas élmény nyújtott az etetésre beálló egyen pontyok fárasztása. Legjobban a dupla bojli ízlett nekik, egy kagylós, egy epres ízben. A horog kivétel nélkül jól akadt, a Hayabusa K1-es horga tökéletesen tartott a fárasztás alatt. Nem is számoltam mennyi jött összesen, nem ez a lényeg hanem az, hogy ismét jót horgásztam.
A tanulság levonható, ugyan azon a helyen, hasonló időjárási viszonyok között jó eséllyel megismételhetjük egy előző horgászatunk.
Hajnali fárasztás, fázósaknak nem való
Hajnali fárasztás, fázósaknak nem való

Délutáni teríték, fergeteges nap volt. Kezemben az egyen ponty…
Délutáni teríték, fergeteges nap volt. Kezemben az egyen ponty…

Tipp: a nagyhal végelme érdekében ne emeljük meg, fektessük a lábunkra míg fényképezzük. Így mikor elkezd mozogni stabilan tudjuk tartani. Bár a fényképen így nem fog nagyobbnak tűnni mint amekkora valójában…
Írta és fényképezte: Kocsis László
Szólj hozzá:
Szakírónk
A süllő ívása márciusban, áprilisban történik. Ikráit a fák vízbe nyúló gyökérzetére rakja le, és a hím kikelésig őrzi őket. Gyakran előfordul, hogy ívása a kedvezőtlen víz- és hőmérsékleti viszonyok miatt elhúzódik. Ez jelentős kárt okozhat a leendő állományban, hiszen az akkor már leívott keszegek ivadékai „kinőnek” a süllő szájából, vagyis nincs mivel táplálkoznia.