Cikk oldal
2007-10-17

Nádi horgászat 1.

Ahol érdemes a halakat keresnünk
A nádi horgászat igazi ínyenceknek való módszer, amely rendkívül sok izgalmat és szépséget tartogat azok számára, akik belekóstolnak. Feltárulnak előttünk soha nem zargatott zegzugos helyek, és ha kiérdemeljük, harcolhatunk akkora halakkal, amekkorát mások csak lódítanak. Egy sorozat keretében szeretnék végighaladni a témán, melynek során remélem, hogy sokan kedvet kapnak majd ehhez a műfajhoz is.
Bedôlt nádtorzsák
Bedôlt nádtorzsák

Az ötlet a sorozathoz onnan származik, hogy jó tizenegynéhány évvel ezelőtt, mikor kezdtem ismerkedni a nádi horgászattal sajnos nagyon kevés információt és segítséget találtam. Az Internet akkoriban még nem hódított ekkora teret, az epedve várt havi horgászújságok pedig csak egy-egy részletesnek korántsem mondható cikkel karistolták a témát. Nem volt egy egységes fórum, ahonnan kezdőként lépésről lépésre sajátíthattam volna el a fogásokat, ezért remélem ez a cikksorozat sokaknak hasznos lesz.
Ígéretes
Ígéretes
helyek
helyek

Közel
Közel
a nád tövéhez
a nád tövéhez

Bevezetésnek a helyszín bemutatását szánom, elemezve hol is érdemes a nádi horgászatot űznünk, keresnünk a halakat és hogyan is közelíthetjük meg a kiválasztott helyet. Banális válasz lenne, ha egyszerűen kijelentenénk, hát a nádban érdemes, hol máshol?! Először is szögezzük le, hogy nem minden hely, ahol van 3 szál nád alkalmas erre a módszerre. A nádas a halaknak egyszerre jelent menedéket, a táplálék kifogyhatatlan forrását, ívó helyet, egyszóval egy olyan bázist, ahol ők az urak és nagyon nehéz őket kiimádkozni onnan. Lássuk be, ehhez három szál nád korántsem elég. Ha part menti nádast szemeltünk ki, akkor az legyen több méter vastagságú, amelyben már megvannak azok a közlekedő utcák, nádcsomók, amelyek a fentieket jelentik a halaknak. Szintén hasonló helyeket keressünk a víz közepén is. Összefüggő nádszigeteket, melyekben fellelhetőek olyan nádnyiladékok, ahol sejthetjük, hogy halaink közlekednek.
Csónakkal a sűrűben
Csónakkal a sűrűben

Gyönyörű kis öböl
Gyönyörű kis öböl

Vízmélység. Többféle teóriát hallottam, ezért maradnék a saját tapasztalatomnál. Állítólag kell a minimum egy méteres mélység, hogy jó halat foghassunk. Nos, én azt mondom, ahol nem ér le az úszónk a fenékre és nem futnak zátonyra a halak, ott már jó eséllyel lesz kapásunk. Én nem tekintem klasszikus értelemben az egyenes nádfal melletti horgászatot nádi horgászatnak. Szerintem a legfontosabb, hogy megpróbáljuk a nádasból kicsalni az őslakosokat, és nem az éppen nádfal előtt kóborlókat elcsípni. Ehhez kell, hogy ráleljünk olyan helyre, ahol gyanítjuk, hogy olykor kijönnek az óvatosabbak is. Erről egy alkalommal nem lehet meggyőződni, ezért figyelni kell minden esetben a nádszálak rezdüléseit, és azokat a jellegzetes cuppogó hangokat, amelyeket a nagyobb halak adnak ki, mikor leeszegetik a nád tövéről a táplálékukat. Még ha nem is horgászunk, órákat el lehet tölteni a természet csodálatával, miközben észrevétlenül eggyé válunk vele. Figyelni a kacsákat, ahogy költéshez készülődnek, majd a bukdácsoló, és pimaszul kíváncsi fiókáikat, a táplálékra vadászó siklókat, a nádtöveknél kibukkanó hatalmas pontyhátakat és a friss nádhajtásért fél testig kiemelkedő amurokat. Ha valakit nem is ejt rabul a nádi horgászat, de egyszer-egyszer átéli az ilyen csodákat, felejthetetlen élménnyel gazdagodik, az biztos.
Legalább ilyen vastag nádfal, út a paradicsomba
Legalább ilyen vastag nádfal, út a paradicsomba

Nádi horgászathoz a helyszínt kétféleképpen közelíthetjük meg. Az első, hogy találunk egy olyan stéget, amelyik egy, a fent leírt nádfalon keresztül vezet a vízhez. A stégről nem a hagyományos módon, hanem visszafelé, a part, nádfal felé horgászunk. Sajnos kevés ilyen ideális hellyel találkoztam eddig, de biztos sok általam nem ismert tavon van ilyen. Előnye, hogy nem kell csónakkal rendelkeznünk a megközelítéshez, és ha szoktató etetést folytatunk, így jóval egyszerűbben megtehetjük. Hátránya viszont több is akad. Nem kell tartanunk tőle, hogy ezt nem figyeli ki más, elképzelhető, hogy osztoznunk kell a helyszínen. A fárasztásnál egy helybe vagyunk kényszerítve. Ha nádirigóra pecázunk, azaz feldobjuk szerelékünket a nádra, ami bizony gyakran előfordul, akkor vagy beszakítjuk, vagy beúszunk érte. A másik megközelítési mód a csónak. Sokkal rugalmasabb, több helyszínt is felderíthetünk, nem kell osztoznunk stégtulajjal, más horgásszal idilli helyünkön. Tetszőleges távolságból horgászhatunk, és ha fel is dobjuk szerelékünket rigózni, akkor a peca végén be tudjuk gyűjteni. Mikre kell itt figyelni. A csónakban mindig nagy halkan kell mozognunk. A lemez, vagy műanyag csónakkal rendelkezőknek ez kiemelten igaz, egy kisebb tárgy leejtése, vagy bármi, ami a csónak falának ütődik, dobszóként terjed a vízben. Ezen segít, ha fa trepnikkel van a csónak alja kibélelve.
Lélekvesztô romantika
Lélekvesztô romantika
Ilyenekbôl soha
Ilyenekbôl soha

A stabil facsónak
A stabil facsónak
és mûanyag társa
és mûanyag társa

A facsónak zaj szempontjából előnyösebb. Ami minden típusnál fontos, az a stabilitás és a praktikum. Legyen könnyen rögzíthető és oldható és ne egy kis billegős fürdőkád legyen, amiben egy keményebb fárasztás közben nem csak a halat, hanem az életünket is féltjük. Ha találtunk a fent leírtakhoz hasonló helyet, amit meg is tudunk közelíteni, akkor jöhet a megfigyelés, az etetés, és persze a peca.
A zöld dzsungelben fogtam
A zöld dzsungelben fogtam

Írta és fényképezte: Németh Dániel
Szólj hozzá:
Szakírónk
A süllő (Sander lucioperca) világrekordját Friedrich Kraus tartja 1990-ben fogott 116 cm hosszú, 18,70 kilogrammos zsákmányával. A fogás a Duna ausztriai szakaszán történt.