Cikk oldal
2007-11-21

Nádi horgászat 3.

Az örömpeca
Amennyiben elhatároztuk magunkat, hogy igenis nádban horgászunk és ehhez megvan a szükséges felszerelésünk is, akkor nem marad más hátra, indulhatunk halat fogni! Azért a szákolás előtti pillanatokig még van egy-két tisztázandó dolog, vegyük ezeket is sorra.

Csodálatos őszi tükörvíz
Csodálatos őszi tükörvíz

Első az elektromos motor felcsavarozása
Első az elektromos motor felcsavarozása
Indulásra készen, párommal
Indulásra készen, párommal

Mint már az első részben kitértem rá hogy, a nádi horgászat úszós horgászmódszer. Bármiféle fenekező kolonc csak nyűgöt jelentene. Egyetlen előnye mellett, - hogy az áramlás nem sodorja el-, szinte csak a hátrányaival szembesülünk. A víz alatt rengeteg, szabad szemmel nem látható torzsa, akadó van, ahová rögvest beszakítanánk a szerelékünket. Márpedig ez, a felszerelés erejéből adódóan nem is olyan könnyű feladat. Nem beszélve arról, hogy mellőznünk kell az úszón jól végigkövethető kapás folyamatát. Az úszós szereléket a következő képpen szoktam összeállítani. A gyűrűkön átfűzzük a zsinórt. A horgászboltokban kapható gumiütközőből kettő darabot felfűzünk a zsinórra. Következik a kis karabinerrel ellátott forgókapocs, amelybe az úszót fogjuk rögzíteni. Majd ismét felfűzünk két darab gumiütközőt. (A vastag zsinóron viszonylag stabilan rögzül ez az ütköző, de a biztonság kedvéért én mindig párosával teszem fel őket, így biztosítva, hogy ne állítódjon el az eresztékünk). A két pár ütköző között elhelyezett karabineres forgó adja meg a szerelék „csúszóúszós” jellegét. A következő a sorban egy egyszerű és olcsó műanyagbetétes cseppólom. A műanyagbetét az ólom rögzítése miatt fontos, ugyanis ezt nem gumiütközőkkel, vagy sörétólmokkal szoktuk fixálni a zsinóron. A cseppólmot miután felhúztuk a zsinórra, a nyakánál egy kisebb laposfogóval óvatosan összenyomjuk. A nyomás erősségét mindenki tapasztalja ki, erre nincs recept. A vastag zsinórban nem fog kárt tenni, viszont a rögzítés után megfigyelhető, hogy az ólmot tudjuk állítani a zsinóron. Tehát körül-belül akkor jó, ha nem könnyen csúszik el a damilon, de nem is nyomtuk annyira meg, hogy se előre, se hátra nem tudjuk taszajtgatni. Amennyiben mégis megsérül a damil, akkor az ólmot toljuk feljebb és a sérült részt, ami ugye maximum néhány centiméter, nyessük le. Nádi horgászatnál nem kell milliméter pontosan kisúlyozni az úszónkat, mint például matchbotos horgászatkor, sőt ajánlom, hogy egy kicsit mindenki súlyozza túl a szereléket. Mint már írtam, túlzásokba sem kell esni. Jómagam az egy-másfél grammos úszóm alá egy kétgrammos cseppólmot szoktam erősíteni, így stabilabban áll a helyén, nem sodorja el olyan könnyen az áramlás. Ha az ólommal is megvagyunk, akkor a damilunk legvégére köthetjük direktbe, tehát előke mellőzésével, a horgunkat. Lapkás végű, vagy füles, ez mindegy, lényeg, hogy kellően erős, és nagy öblű legyen, amelyen sok csali fér el, és bírja a terhelést. Egy kicsit visszatérnék, hogy miért is szükséges, úgynevezett csúszóúszós szerelék, hiszen sok esetben a vízmélység ezt nem indokolná.

Gumiütköző és cseppólom
Gumiütköző és cseppólom
A szerelék
A szerelék

A nádi horgászat egyik legfontosabb mozzanata, hogy horgunkat minél közelebb tudjuk juttatni a nád tövéhez. Csúszó úszóval ellátott szerelékünket úgy tudjuk odajuttatni, hogy az a legközelebb csobbanjon, és az úszó beállása után se távolodjon el a célhelytől. A másik ok, aminek előnyét a dobásnál tapasztalhatjuk. Vegyük számításba, hogy zsinórunk vastag, a botunk merev, a szerelékünk viszont mindössze két-három gramm, ezzel ugye messzire nem tudunk dobni. De nem is kell! Ha kiszemeltük a helyet, attól csónakos horgászat esetén igyekezzünk 5-10 méter távolságban, a lehető leghalkabban lekarózni. Ekkora távolságból, alsó ingadobással ejtsük a helyére a horgunkat. Ennél a dobásnál is hasznos, ha az ólom és az úszó súlya egy helyre koncentrálódik. Könnyebb a kilendítés, pontosabb is a dobás, kisebb a valószínűsége, hogy feldobjuk a nádra a szereléket, nem beszélve arról, hogy a felső dobással ellentétben sokkal halkabb. Ebben az esetben sem biztos, hogy szerelékünk a kellő helyen landol. Sok gyakorlást igénylő mutatvány, de megéri a fáradságot, ha jó helyre dobunk, biztos, hogy hal lesz a jutalma.

Lendítésre felkészülve
Lendítésre felkészülve
Lendítés alulról
Lendítés alulról

Szerelék a helyén
Szerelék a helyén

Az etetés. Nem szoktuk cifrázni, azzal etetünk, amivel horgászunk. Többnyire kukoricával. Ha van időnk, akkor a nagyobb halak meghálálják, ha otthon főzzük a nagy szemű kukoricát. Addig, amíg a szemek kezdenek kinyílni. Nem kell túl puhára, a nagyobb horgok könnyebben átszúrják és jobban is tartanak, mintha pépesre főznénk. Ha erre nincs időnk, akkor tökéletesen megfelel a dobozos, vagy zacskós mirelit kukorica is. Az etetés mennyiségét se vigyük túlzásba. Horgászat előtt két-három nagyobb marékkal szórjuk meg a helyet. Ne terítsük nagyon szét, az 1x1 méteres terület, pont elég. Ha messzebb álltunk meg, akkor egy kisebb szemeslövő csúzli nagy segítségünkre lehet. A folyamatos etetés nem szükséges, mert kisebb vízben ez inkább riasztólag hat a nádból kimerészkedő jószágokra. Kapás vagy halfogás után viszont ismét adhatunk enni nekik, de már nem kell akkora mennyiség sem, mint elsőre.

A nádas sűrűjében
A nádas sűrűjében

A csalik és az etetőcsúzlik
A csalik és az etetőcsúzlik

Ha megetettük a helyet, és a szerelékünk is jó helyen van, akkor nincs más teendőnk, mint várunk a kapásra. Jó jelnek tekinthetjük, ha az etetés környékén megmozdul egy nádtorzsa, nádszál, vagy úszónk mellett felbukkan egy-egy buborék. Ekkor már tegyük kezünket a botra, mert a kapások nem sűrűn vannak, ne mulasszunk el egyet sem. Ekkor az úszó többnyire elkezd lassan süllyedve oldalazni, majd eltűnik. Ekkor indítsuk a bevágást és kapaszkodjunk a botba, mert nem sejthetjük, hogy mekkora lesz az ellenfél. Az orsónk fékjét ne feszítsük be teljesen, de hagyhatjuk közel a maximumhoz.

Fárasztás keményen
Fárasztás keményen

Közeledik a csónakhoz
Közeledik a csónakhoz

Szákolás előtt
Szákolás előtt

A szájszélbe akadt
A szájszélbe akadt
Gyönyörű pikkelyes
Gyönyörű pikkelyes

Ha a leírtaknak megfelelően állítottuk össze a szereléket, akkor bízhatunk annak erősségében. Az elmúlt rövid hétvégének köszönhetően mindössze egy délelőttünk akadt cimborámmal, hogy pecázhassunk egyet. Két hete nem igazán fogtak pontyokat a tavunkon, ezért javasoltam, hogy irány a nád, ha a nyílt vízen ennyire nem megy, akkor csak ott lehetnek. Gyuri csónakja jó nagy és stabil, ketten kényelmesen elférünk az összes motyónkkal. Villanymotorja lévén megcéloztuk a tó leghátsó, legsekélyebb részét, ahol a nádasban legfeljebb fél méter mély vizet találunk, de van ahol még sekélyebb. Itt még fokozottabban halkan kell lenni, de bizony, innen is lehet halat fogni. Ő most a rablózást választotta, míg én, hogy igazoljam a fent leírtakat, egy igen szimpatikus kis nádzugot néztem ki magamnak, hogy lépre csaljam a pontyokat. A távolság miatt csúzlival etettem. A kosárba ilyenkor nem kerül sok szem, nem szeretem szétszórni nagyobb területen a kukoricát. Mivel főzni nem volt érkezésünk, reggel a boltban szereztem be egy nagyobb zacskó mirelit puha kukoricát, illetve találtam etetnivaló repcét is. A pontyok nagyon szeretik és etetéskor nagyon halk, és csalogató hangja van a beeső repce szemeknek. Az etetés után tőlem szokatlan módon, elsőre sikerült belibbenteni a jó helyre a horgomat, Gyuri is bevetette élőhalas szerelékeit és vártunk csöndben. Negyed órát sem vártunk, mikor úszom, ahogy a nagy könyvben írva van, elkezdett oldalazni, majd lassan eltűnt a bóbitája is. Bevágtam a ForceMaster-el egy embereset és konstatáltam, hogy ez bizony jól akadt. Aztán kezdődött a huzavona, hol egy kicsit a hal húzott vissza az odújába, hol nekem sikerült kintebb erőltetnem. Nem sokkal később a hal meggondolta magát és a torzsa mellől megcélozta a nyílt vizet, majd többször próbált a csónak alá is betörni. Gyönyörű pikkelyes nyurga volt, bár nem érte el a három kilót, igazi nádi pontyhoz méltóan küzdött. A 35-ös RTM zsinórra kötött 1-es horgot, és a rajta lévő 6 szem kukoricát úgy szippantotta fel, ahogy kell. A horog tökéletesen akadt a szája szélébe, még a nádi huzavona sem tudta kifordítani. Lehet idegenkedni a nagy horgoktól, de ilyen terepre ezek kellenek. Lassan elcsitult a fárasztás okozta zűrzavar, ismét szórtam egy kis szemest. Szinte percre pontosan egy óra telt el, mikor megismétlődött az előző jelenet. Úszóm lassan el jobbra, merülés, bevágás. A tettes egy kisebb és tükrös potyka volt, nem is küzdött annyira vehemensen, mint előző társa. Gondoltuk is, hogy ez amolyan nagyvízről betévedt hal lehetett, nem igazi őslakó, de minden kapás élményt jelent, nem voltunk elégedetlenek.

Treíték
Treíték

Magányos tükörkép
Magányos tükörkép

Az évek alatt kitapasztalt szerelék és módszer ismét bizonyított, csodák nincsenek. Sokszor bizony ebben az egyszerűségben, a jó helyben, a jó felszerelésben van a siker és a halfogás kulcsa. Remélem, hogy aki vette a fáradságot és végigolvasta ezt a nádihorgászatos kis sorozatot, kedvet kapott és amint teheti, ki is próbálja majd a módszert. Higgyék el, megéri!
Írta és fényképezte: Németh Dániel
Szólj hozzá:
Szakírónk
A csukaivadék, amikor eléri a 20 mm-es hosszt az addig kerekesférgekből és planktonszervezetekből álló étrendje jelentősen megváltozik. Átvált ragadozó életmódra. Amennyiben nem elég sikeres az erre az időszakra eső pontyfélék ívása, a csukák közti kannibalizmus jelentős méreteket ölthet.