Kettévágott zsemle, benne vaj, szalámi és zöldség. Észrevétlenül jelen vannak a mindennapjainkban a szendvicsek. Ez hogyan kapcsolódik a horgászathoz? Csak egy, mindkét végén nyitott kosár kell, a többi a következő sorokból kiderül…

Ha a horgászatban a szendvics szó előkerül, akkor általában a csali variációkat nevezzük így. Legyen szó akár a két kukorica közötti apró pufiról, vagy gilisztával körülölelt rizspuffancsról, és a sort végtelenig folytathatnám. Most azonban nem a horog csalikról szeretnék írni, hanem a feederkosárba töltött csodákról.

Magányos partszakasz

A jobb oldalit már húzza

A keverék minden eleme összhangban

Nem véletlen, hogy ez az írás a Csodacsali rovatba került. Ugyanis valóban csodát tehet, ha egy kapástalan horgászat alkalmával, a kosárba egy szendvicset készítünk. Szendvicsnek nevezem, mert talán nincs jobb szó rá (esetleg a töltött kosár…). Két etetőanyag dugó közé valami pluszt (esetleg többfélét), valami különlegeset teszünk a halaknak.

A horgászban felmerülhet a kérdés, miért nem elegendő, ha a plusz csalikat egyszerűen az etetőanyagba elkeverve tesszük a kosárba. Ennek több oka is lehet. Elsőnek mindjárt az élő csalik használatát említem, ezeknek bejuttatására nincs más jó módszer. A csontkukacot lehet esetleg ragasztani, de sokan félnek tőle és ez miatt nem használják. A vágott vagy egész giliszta az etetőanyagba keverve előbb utóbb felszívódik. (A szúnyoglárvát ma Magyarországon szerintem nagyon kevesen használják feeder kosárba töltve.) Másodsorban pedig a variálhatóság lehetőségét sokan nem szívesen hagyják ki. Mert ha már a pelletet belekevertük, de később kukoricával akarunk próbálkozni, akkor nem kell válogatnunk...

Elsőnek ezzel próbálkoztam

De inkább másikat választottam

Magyar termék!

A záródugó

Dévérnek apró mag

Majd egy kevés etető

Szendvicset sokféle kosárba lehet tölteni, de legmegfelelőbbek a cső alakúak. Úgy gondolom a képek önmagukért beszélnek.
Nemrég egy kis magányra vágytam, hova máshova mehettem volna, mint a vízpartra. Jó alkalomnak tűnt, hogy elkészítsem ezt a rövid bemutatót. Egész napra derült eget ígértek az időjósok, de a közelgő hidegfront miatt erősödő széllel kellett számolnom. A partra érve elsőnek egy, apró vezetőszárnnyal ellátott kosarat készítettem a szerelékhez elő (a szél miatt). Nem kellett volna. A víz előttem temérdek akadót rejtett, valószínűleg egy régi nádfal torzsái voltak a víz alatt. Bár ezek (minden vízen) nagyszerű haltartó helyek, a felszereléseket is szívesen örökre magukba zárják. Így inkább egy valamivel egyszerűbb (és olcsóbb), de erősebb összeállítást vettem elő. Előkének is nem egy, hanem két mérettel vékonyabbat választottam. Így talán csak a horgom marad bent, ha leakad.

A keszegek is szeretik a gilisztát!

Főleg ha egy kicsit megvágjuk

Nem greenpeace akció volt

Ezt is le kell zárni

Az eredmény magáért beszél, a termetes dévérkeszeg messziről megérezte, itt valaki csalogatja

Szóval azon a bizonyos horgászaton végig próbáltam az itt bemutatott valamennyi variációt. A dévérkeszegeknek a vágott giliszta tetszett a legjobban. Bár a horogra izgő-mozgó csontkukacot tűztem, a pontyok nem mutattak érdeklődést iránta. Pedig bizonyosan azon a környéken mozogtak csapatokban, ezt egyértelműen mutatták az ugrásokkal. Ezt mindig érdemes figyelni. A tógazdaságból származó halak sokszor csapatokban vonulnak, ahol egyet fogtunk, ott jó eséllyel fogunk még.

Variáció egy témára, puha pelletet a kosárba

Két etető között…

… jól megáll a piros szemcse

Pontyoknak…

…kukoricát…

…tegyünk

Minden halfajnak megvan a favorit csalija, jelen esetben a szendvicse

A délutáni órákban aztán a (kagylóval ízesített) kukoricás kosár körül megjelentek a pontyok is. Az első olyan vehemenciával húzott - hogy azt hittem elviszi a botot -, de a horog nem akadt jól, mire megemeltem azt már nem volt rajta a potyesz, a hajszálelőke üres volt. Újratöltöttem, újracsaliztam és az eredmény negyed óra múlva egy közel két kilós ponty formájában jelentkezett. A nemrég még takarmányon élő bajuszos nem felejtette el, mivel etették. Az élénksárga kukoricaszemek felkeltették érdeklődését. Talán a kosár körüli szemek csemegézése után vette fel azt a két szemet, ami mellett ott volt a horog is.

A kosár két végéből kioldódik az etetőanyag, majd kiesik belőle a töltelék, jelen esetben a puha pellet

Ezzel a rövid írással nem más volt a célom, mint, hogy egy kicsit felhívjam a figyelmet arra, hogy ilyen apróságokkal - ami még pénzbe sem kerül - sokat lehet javítani a fogási esélyen.

Tipp:


A feederbotos horgászatban a spiccet, mint kapásjelzőt nem mindegy mennyire feszítjük elő. Olyan ez minta a kapásjelző karika, ha leengedjük a földig, akkor nem látszik az ejtős kapás. Azonban ha zsinór túl feszes, akkor a hal megérzi az ellenállást, és nem húzza tovább. A képeken a két szélső a rossz, míg a középső az ideális beállítást mutatja.
Jó horgászatot!

Szólj hozzá:

Mehet