Cikk oldal
2014-10-22

A balatoni horgászrend tervezett módosításai

Várják az észrevételeket
Alább olvashatják a tihanyi konferencián elhangzott, az ott megbeszéltek szerint kialakított, 2015. évtől hatályba lépő balatoni horgászrend tervezett módosításait.

Illusztráció
Illusztráció

Az új Balatoni Horgászrendet 2012-ben vezettük be. Több módosítás után jelenleg 35 pontból áll. Az újabb módosítási tervek okai:

  • 2013. CII. Törvény és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet
  • Új szemlélet a cég vezetésében
  • Halőrzés tapasztalatai
  • Egyes halfajok csökkenő állománya
  • Új horgászmódszerek térhódítása

TÖRÖLT HORGÁSZRENDI PONTOK

•    Mivel az új Hhvtv. és Vhr. már tartalmazza: 1., 3., 6., 14., 15., 16., 18., 19., 28., 29. pontok.
•    A 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározat 5. pontjának hatályon kívül helyezése miatt:

„35. A Balatonon a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetése TILOS.” – törölve!

MÓDOSÍTANDÓ HORGÁSZRENDI PONTOK
•    2. pont: „A horgászat megkezdése előtt meg kell ismerni, és a horgászat során be kell tartani a helyi horgászrendet.”
•    Módosítással: A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és a horgászat során betartani a 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit.
Szeretnénk, hogy a horgászok ténylegesen megismerjék a teljes szabályozást, ami rájuk vonatkozik, hogy teljes nyugalomban, a szabályok betartásával horgászhassanak.

•    4. pont: „Március 1. – március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. – április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihallal, halszelettel, műcsalival horgászni, balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani TILOS!
•    Módosítással: Március 1. – március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. – április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen és a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügért, süllőt megtartani TILOS!
A 4. pont módosítása nem tűnik számottevőnek, de amiért szükséges: többször találkoztunk a tavaszi ellenőrzések során olyan horgásszal, akinél műcsalival vagy halszelettel élesített horgászeszköz ugyan nem volt, ám mind műcsali, mind halszelet fellelhető volt a csónakban. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a ragadozóhal fogásának tilalmi időszaka alatt végzett pontyhorgászat csónakból csak és kizárólag a pontyhorgászatról szóljon!     
•    7. pont: „November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 04-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.”
•    Módosítással: November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 06-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti.
A tilalmas időszak korábban egyrészt a viharjelző szolgálat ez időbeni szünetelése okán lett bevezetve, másrészt pedig azért, hogy egyes horgászok ne folytathassák tovább a korábban sűrűn tapasztalt gyakorlatot, hogy az esti táplálkozási időben megfogott 6 süllővel megvárták az éjfélt azért, hogy két naptári napra szétírhassák a mennyiséget. Úgy tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban csónakból horgászók süllőre horgásznak, és nem jellemző, hogy hajnalban tennék ezt, inkább csak este. Ezért is szűkítenénk az engedélyezett időszakot a hajnali órákban 2 órával.

•    26. pont: „A haltelepítési pontokon elrendelt eseti időszakos tilalmak betartása kötelező.”
•    Módosítással: A haltelepítések napján a haltelepítés helyétől számított 100 méteres távolságon belül horgászni tilos!
Illusztráció
Illusztráció

Korábban nem volt kellően pontos a megfogalmazás.

•    27. pont: „Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos.”
•    Módosítással: Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos, kivéve a begyaloglós módszer esetében a második készség bevetéséig.

A „begyaloglós módszert” definiálni fogjuk a horgászrendben. A korábbi szabályozás szerint a felügyelet nélkül hagyás miatt szabálytalan volt ez a módszer, de szeretnénk ezt lehetővé tenni, mert sok partszakaszon alacsony vízállás esetén csak így lehet eredményesen horgászni.

•    30. pont: „Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely kivilágítása kötelező.”
•    Módosítással: Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely és a horgászathoz használt, veszteglő vízi jármű kivilágítása körkörösen látható fénnyel kötelező.

ÚJONNAN BEVEZETENDŐ HORGÁSZRENDI PONTOK

1.    A horgász a fogott halat a fogástól számítva maximum 24 órán át tarthatja életben a horgászhelyén.

Sajnos sokan úgy próbálnak egy nap a megengedettnél több halat elvinni, hogy a szákba tett pl. 9 db pontyot visszamenőleg az előző két napra beírják, mintha akkor fogták volna. Arról nem is beszélve, hogy egyes stégek alatt ketreces haltartókat létesítettek horgászok, ahol akár egy-két hét fogását is élve tudják tartani.

2.    A 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseinek megsértése esetén a területi jegy minden esetben visszavonásra kerül.

Abban az esetben, amikor pl. 3 botos horgászat miatt a Halászati Hatóság 3 hónapos eltiltást rendel el a pénzbírság mellé, és lejár a 3 hónap, az illető visszakapja állami jegyét, de büntetése azzal is súlyosbodik, hogy a területi jegyét nem kapja vissza, újat kell vásárolnia. Ezt sokszor nem akarják elfogadni a horgászok, ezért szükséges rögzíteni a horgászrendben.

3.    Kirívó vagy ismétlődő szabályszegés esetén a szabályszegő horgász a balatoni területi jegy váltásától hosszabb időtartamra eltiltható.

A kitiltásra több hazai és külföldi horgásztó esetén is látunk példákat. Nyilvánvalóan nem tilthatunk ki senkit, és nem is szeretnénk kitiltani senkit a Balaton területéről, de a kirívó esetekben (pl.: gereblyézés, orvhalászat, a hal élve szállítása és/vagy eladása), vagy ha valaki ismétlődően vét a szabályok ellen, felé szeretnénk a jelenleginél szigorúbb büntetést kiszabni. Ezen esetekben akár 5 évre is eltiltható lenne az illető a balatoni területi horgászjegy váltásától, amennyiben mégis vásárolna, az első ellenőrzés alkalmával automatikusan bevonásra kerülne a jegye, és a büntetési időszak tovább nyúlna.

4.    A területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen.

A rendelkezéssel a halőrök munkáját segítjük, egyben a horgászt is biztosítjuk, ha a halőri intézkedésről videofelvétel készül. Sok esetben mire a halőr a helyszínre ér, már a megengedettnél több bot kivételre kerül, az esetlegesen gereblyéző „horgász” lecseréli szabálytalan eszközét. A részben már meglévő és az újonnan beszerzésre kerülő technika segítségével akár éjszaka is szeretnénk már távolról rögzíteni a szabálytalan cselekményt.

5.    Éves kvóta bevezetése:
Egy horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg. A kvóta elérésekor lehetősége van új területi jegy váltására.

A fogási naplók adatai alapján a következő adatokra derült fény: 2013-ban az összes halfajt tekintve 866 fő (az összes horgász 2,2 %-a) összesen 144 013 kg-ot fogott, amely az összes horgász fogásának a 23%-a. Ugyanezt megvizsgálva csak a ponty esetében: 371 fő (az összes horgász 0,9%-a) összesen 62 746 kg pontyot fogott, amely az összes horgász fogásának a 19%-a. A második legnépszerűbb süllő esetében pedig: 68 fő (az összes horgász 0,17%-a) összesen 7595 kg süllőt fogott, amely az összes horgász fogásának a 13,5%-a.

A kvóta valójában igazságosabbá tenné a halfogás elosztását, egyenlőbb teherviselést eredményezne a területi engedélyt váltók között. Téves az a logika, mely szerint egy szűk kisebbség miatt van „büntetve”a többség, hiszen ezzel éppen csak a szűk kisebbség, a horgászok mintegy 2,2%-a van korlátozva, szolgálva a nagy többség (98%) érdekeit, növelve azok fogási esélyeit.

Természetesen ez nem módszer a Balaton halállományának növelésére, sőt, ennek a rendelkezésnek nem is ez a célja. A halállomány növelése, ezzel együtt a fogási eredmények folyamatos javítása viszont az egyik legfontosabb feladata a cégnek, amit a telepítések növelésével és okszerű végzésével kell szolgálnia, valamint a halőrzés fejlesztésével.

6.    Új méretkorlátozások:
Ponty: 35 cm
Süllő: 40 cm
Balin: 45 cm
Csuka: 45 cm
Harcsa: 60 cm, de a fogási tilalom minden méretre vonatkozik!

A süllő és a balin esetében sajnálatos tény, hogy a Balatonban később válnak ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével szeretnénk biztosítani, hogy minden hal legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. A ponty esetében úgy érzékeltük, hogy a horgászok többsége a 30 cm-es méretet igen kicsinek találja ahhoz, hogy elfogyassza, ezért kérték a méret emelését. Az intézkedéssel mind a négy faj esetében elmondhatjuk, hogy ha több hal kerül vissza a vízbe, megnő az átlagos méret, ezzel együtt pedig a halfogás élvezete és a horgászat turisztikai vonzereje is.

A harcsa esetében szeretnénk megszüntetni a véleményünk szerint etikátlan ívási időben zajló harcsahorgászatot.

7.    Külön éves területi engedély a vitorlások számára

Jelenleg létezik nyílt vízi területi engedély, mely a vitorlások számára ad lehetőséget az 1500 méteres parti zónán túli horgászatra. Viszonylag kevesen élnek a váltásával, arra hivatkozva, hogy vitorlásukkal a parti zónában horgásznak (1500 m-en belül). Ugyanakkor közismert, hogy egy vitorlással sokkal nagyobb terület járható be a süllőzés időszakában halkeresési céllal, és elsőfokú viharjelzésben sem kell betartaniuk a távolságkorlátozást (500 m). El szeretnénk érni, hogy egy lajstromszámmal rendelkező vitorlásról csak és kizárólag nyílt vízi engedély megváltásával lehessen horgászni valamennyi, a fedélzeten tartózkodó horgász számára függetlenül attól, hogy a parti zónában (1500 m-en belül) vagy azon túl horgásznak!
Illusztráció
Illusztráció

8.    A bojlis horgászat szabályozása

Célunk, hogy a bojlis horgászat rendezett, szabályozott keretek közé helyezésével az eddigieknél sokkal hatásosabb módon tudjuk megvédeni a tó különleges természeti értékkel bíró nagytestű pontyállományát, és lehetőség szerint a legnagyobb mértékben legyünk képesek felszámolni a nagy pontyok elvándorlását, piaci értékesítését. Ehhez közös összefogás szüksége a szektor horgászaival, és közösen gondolkodva, egyéb piaci érdekektől elhatárolódva szeretnénk kialakítani a módszer gyakorlásának részleteit. A bojlis horgásztatásban rejlő lehetőségeket ki kell használnunk! Hosszú távon ez jelentős többletbevételt eredményezhet, amely bevétel telepítésre és a halőrzés fejlesztésére fordítható. Kétségtelen eredményjavulást lehet elérni a horgászturizmusban, különös tekintettel annak szezonon kívüli növekedésére. Extraprofitként jelentkezik, hogy a kifogott nagytestű hal továbbra is a vízben marad! Ezzel nem csak a C&R szemléletet, hanem a Balatont is népszerűsíthetjük nagyon hatékony módon.

Illusztráció
Illusztráció

Szükséges, hogy a bojlizás a jövőben csak ezeken a kereteken belül működhessen! Tiltott lesz minden egyéb, bejelentés nélküli helyen és időben történő bojlis horgászat!

Kidolgozandó szabályozási pontok, amiben közös munkára van szükség:

•    A „bojlizás”, bojlis horgászat, mint tevékenység pontos definiálása
Mi minősül bojlis horgászatnak, és mi nem (pl: a nádi horgász, csónakos vagy stégről horgászó amennyiben bojlit fűz a horog elé, és csak rövid ideig (megszakítás nélkül néhány óra időtartamra van lehetősége) horgászik, nem bizonyul bojlis módszert űző horgásznak).
•    A Balaton körül ki kell jelölni interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket, a bevezetés évében csak kevés számú, jól kiválasztott helyszínekkel elsősorban a fürdőzési szezonon kívüli időszakokban. Megoldást kell találni a közvetlen vízparti tulajdonnal rendelkező horgászok számára is, éves viszonylatban, valamint az eddig alkalomszerűen, alkalmi helyeken bojlizók igényeit sem feltétlenül kell figyelmen kívül hagyni. (bejelentkezési kötelezettség a jegyváltással!). 
•    Ezen helyeken engedélyezett lesz a behordás (250 m-es távhatár).
•    Az első évet próbaévnek tekintjük!
•    Jegyformák és jegyárak kidolgozása. Eddigi javaslatok között heti 21.000 Ft-os és évi 84.000 Ft-os jegyárak szerepelnek.
•    A módszert alkalmazók nem vihetik el az 5 kg feletti pontyot, a súlyhatár alatti pontyból legfeljebb a napi kettő darabot. Az itt tapasztalható engedmény a saját fogyasztásra, felhasználásra kerülő hal megtartási lehetőségére vonatkozik! Az éves jegy vonatkozásában be kell tartani az éves kvóta korlátozását!
•    Az egy időben, személyenként használható botok száma nem térhet el a törvényi szabályozásban engedélyezett botszámtól (kettő készség).

Kérjük, hogy a fentiekkel kapcsolatos észrevételeit, gondolatait részünkre november 10.-ig megküldeni szíveskedjék!

Horgásztársi üdvözlettel:
Szári Zsolt
vezérigazgató
s.k.
Siófok, 2014. október 16.

Fotók: BHNp Zrt.
(balatonihal.hu)
Szólj hozzá:
solyi#1 2014. 11. 23., 13:39Sajnos lekéstem a nov 10-i határidőt Ó be kár!Bár mondandóm csak általánosságokból áll...azért még is idevésem.
Egy szomorú példával kezdeném:-Baranya.
Az ország leghalasabb megyéi közé tartozott!Elég ha a Dráva, Duna, Merenye, Pécsi tó-kat említem. Mi is van ma? Szánalom,...sikertelenség.. és haltalan üres vizek.
Nagyon örülök ,hogy a Balatonunk/legszebb horgászélményeim ide köthetők/végre gazdára talált.
Amit én javasoltam volna:- mondjuk a horgászturizmus fellendítése miatt,az a süllő 45 cm-es méretkorlátozásával kezdődik!
Kedves vitorlások/nem kell megsértődni!/!

A mai szigor Igor halőrzés ellenére is mutyipeca van!Rengeteg a tiltott zsákmány még mindig.Úgy nem lehet betartani a szabályokat,ha a lefülelt személy mondjuk "valaki" és őt elengedjük. A parti Gipsz Jakab meg feljelentődik mert nem rendesen x-elte a fogásit....És sorolhatnék itt annyi de annyi példát.
Nyilván egyszerre nemfog menni minden....minden.Fokozatosan
Szóval süllő 45cm...Nyurga ponty 36cm...és a csuka szintén 45...
Lebarmozhatnak a sporttársak de mivel középiskolás korom tanulmányai között évekig szerepelt a haltenyésztés így merészelek erről akár vitázni is.
A sportérték ugye megvan?...Mert egy kaszakő jellegű csuti halacska meg egy kilón felüli hal fárasztása között ugye van különbség.
A szaporodás szempontjából pedig számtalan döntő érv akad!

Baranyában volt egy tó....Merenye...
Országosan is híres lett a kapitális süllőkről.
És mi lett belőle?...

A Pécsi Tó kapitális harcsái?...
Nyomoronc harcsaállomány!

A mohácsi Dunaszakasz?
Elképesztően kirabolt folyószakasz.
A Dráva?...Halat telepítenek a Dráva folyóba....Röhely!
S 5 napi fogják vissza a telepitett bóklászó halat!Siralmas!

De nem is ez a fő kérdés,hanem a Balaton!
Borsos engedély árak azok vannak!De legalább van miért!
Én Szári Zsoltnak sok sikert ...és a balatoni horgászoknak betartható szabályozórendszert kívánok!
Tudom,hogy Szári Zsolt jó szakember,és lokálpatrióta...és nincs egyszerű dolga!
Vigyázzanak a Balaton kincseire...mert érdemes..és nem kell ahhoz Cats and Release ,hogy fentartható legyen egy állomány.
A vadászok sem engedik el a lelőtt szarvast és vaddisznót...mégis Európa legjobb állománya itt van nálunk!
Ez a halállománnyal is így kell történjen,ha nincs lopás és aljas mutyizás vezetői szinteken!
Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm.
mmcsabesz#2 2014. 11. 20., 18:37Kedves Willy!
Köszönöm a választ, bár egyértelműnek nem nevezném, mert egy visszakérdezés extrém helyzetre való hivatkozással, nem oldja fel a jelenlegi és a tervezett horgászrend közötti ellentmondást. Nyilván ha kapok egy vihart és elpusztulnak az addig fogott halaim az elég kellemetlen és nagy valószínűséggel az elpusztult halak a rókák szájában, az erdőben végzik (legalább valahogy hasznosul). Mivel szabálytisztelő ember vagyok, ezért tettem fel kérdésemet, hiszen akkor ezentúl, mindenképpen meg kell ölnöm a halaimat, kvázi 24 óránként. Hogy hogyan tarthatom meg őket hivatalosan a horgászat végéig, azt sajnos még most sem tudom. A horgászbot őrizetlenül hagyásáról pedig csak annyit, hogy egy barátomtól kb. 1 hónapja vette el a halőr a jegyét Tihanyban, mert a bedobott botjaitól 2 !! méterre levő autója ülésén éppen nadrágot cserélt. És hiába álltunk ott édesapámmal 5 méterre az esettől és állítottuk, hogy ez szerintünk nem jogszerű, a halőrt nem érdekelte. Természetesen a barátom ezt a halőri jegyzőkönyvben kifogásolta, mi magunk is aláírtuk tanúként, a világon nem történt semmi reagálás. Szóval 25 évnyi tisztességes balatoni horgászmúlttal a hátam mögött, sajnos azt tapasztalom, hogy sem a jelenlegi, sem a tervezett szabályok nem egyértelműek, sok minden nincs definiálva, a tisztességesen, szabályokat betartva horgászók vegzálásáról már nem is beszélve. Remélem világos és áttekinthető szabályrendszert sikerül kidolgozniuk, mindnyájunk megelégedésére és sikerül kiszűrniük azt a néhány renitens alakot, akik miatt jelenleg minket tisztességes horgászokat is "büntetnek" Jó munkát és sok sikert kívánok hozzá!
csabesz
halaskarcsi#3 2014. 11. 20., 16:54A süllőnél a 35 cm-t elfogadhatónak tartom,de a 40 cm túlzás!Megjegyzem:a 32-33cm-es már tele van ikrával,tehát már leívik.Ezzel nem azt mondom,hogy hordjuk el a 30-40 dekás kissüllőket!Személy szerint 8-10cm alatti csalihalat nem szoktam használni.Ez a méret sem garantálja a nagyot,de szelektál.
halaskarcsi#4 2014. 11. 20., 16:37Willy:Én nem egy esetből általánosítok! 50 éve fogtam az első süllőmet!Azóta mániákus süllőhorgász vagyok.Nagyon sok retúrt engedtem el és láttam elengedni.Nagy részük elpusztult.Százhalombattán sok évig horgásztam a torok alatt,naponta sok kis süllő jött lefelé hanyatt.Lehet,hogy nem a stressz miatt pusztultak el,de hogy nem élték túl a horoggal való találkozást az biztos!
willy#5 2014. 11. 20., 14:27mcsabesz: korában igyekeztem megválaszolni, miért is tervezzük életbe léptetni ezt a pontot (hangsúlyozom, mindez ebben a pillanatban még csak tervezet!). A kérdés jogos, és nyilván minden, 72 órára a vízpartra érkező horgász tud erre megoldást találni. Valószínűleg az egyéb dolgok (pisi, kaki) sem a horgászbotok mellett történnek meg 72 órán keresztül, ahogy aludni is fog a horgász a 72 órában. Továbbkérdezek: vihar érkezik az első nap végén, a hullámzás partra veti a szákot. Mi lesz a két hal sorsa? Vagy éppen két süllő érkezik a horogra, ebből mind a kettő elpusztul néhány órán belül. Velük mi lesz?
A másik fontos kérdésre általában az élet adja a választ. Példaképpen: ott áll az ellenőr már fél órája a két bevetett készség mellett, sehol senki. Éppen összenyalábolja a látszólag "őrizetlenül hagyott" készségeket, amikor megjelenik a gazdájuk. Ha 10 méterre tetszik pisilni a botoktól, azért legfeljebb a fürdőző kisgyerek anyukája fog megrovást tenni... :-)
A bojlis horgászat, a bojlizás pontos megfogalmazása és levetítése a Balatonra éppen holnap, 10.00 órakor kezdődő egyeztető megbeszélésen fog letisztázódni.
mmcsabesz#6 2014. 11. 20., 13:09Úgy látom nem érkezik válasz a korrektül feltett kérdésemre. Megpróbálom még egyszer.
Tehát, váltok egy 72 órás jegyet, első nap fogok mondjuk 2 db pontyot. Az új szabály tervezet szerint a megfogott halaimat 24 óra múlva meg kell ölnöm. Mit csinálok a megölt halakkal a következő 48 órában?
Mert a jelenleg érvényes balatoni horgászrend szerint a parton nem dolgozhatom fel őket. Nyilván azt senki sem gondolja komolyan, hogy egy 72 órás jegy birtokában, 24 óránként hazakocsikázok a kifogott halakkal Budapestre?!
Még egy fontos kérdés. A XXI. század korszerű eszközeinek (elektromos kapásjelző, távjelző, stb.) használata mellett, mi számít őrizetlenül hagyásnak? Hány méterre lehet eltávolodni a botoktól? Elmehetek-e pisilni 10 m-re? Elszunyókálhatok-e (amit mondjuk nehéz kontrollálni) a botjaimnál ülve?
Véleményem szerint, amíg nem definiálják pontosan, hogy mi számít őrizetlenül hagyásnak, addig nehéz lesz érvényt szerezni ennek a szabálynak, főleg ha jogvitára kerül sor esetleg. pl. ha én a távjelzőmmel a zsebemben, elsétálok a botjaimtól "X" méterre, akkor nem bíztam a botokat senkire, én magam kell reagáljak a kapásra és ha ne adj isten nem érek oda, akkor engem ér anyagi kár (ha mondjuk a hal elvitte a botomat)
Mikortól számítok bojlis horgásznak? Ha lemegyek 72 órára és rodpod-ot használok? vagy elektromos jelzőt?, vagy bojlit is teszek a horog mellé, nem csak kukoricát?
Ha szereléket be nem húzok, csak dobok, de kukoricán kívül pelletet és bojli csalit is kipróbálok, akkor én már bojlis horgász vagyok?
Van itt kérdés dögivel....
Oktondi#7 2014. 11. 12., 12:34Sziasztok ! Végre egy izgalmas téma. Remélem megérkeznek hamarosan a C&R UL mesterek is. :) Mert mintha érintettek lennének egy kicsit. ?
willy#8 2014. 11. 12., 10:53Üdv Rebel,

pontosan erről van szó! Célunk, hogy mindenki, a C@R-es és a nagy többségben lévő, halat fogyasztani szerető horgászok is megtalálják a számításukat. Ehhez kompromisszumok szükségesek! (Ahogy a vélemények alapján mi is belátjuk, hogy süllő esetében a 35 cm lesz a helyes mérethatár). A horgászatból adódó lelki elfogultságokat is kezelje mindenki a számára legelfogadhatóbb módon, de ne akarja ráerőltetni a másikra!
Rebel#9 2014. 11. 12., 10:06Kedves willy !
Magam is pergetek, úgy 75-óta. Saját szabállyal rendelkezem, ami azt jelenti, hogy a megengedett darabszám kifogása, vagy elengedése után, mert elég sűrűn ezt is megteszem, befejezem a horgászatot, mivel úgy gondolom, hogy az életnek több stációja is létezik, nem csak a halál. Része még a fájdalom, amit nem szívesen osztogatok csak azért, hogy legyen pár kellemes pillanatom.
Hiszen mindenki mitől fél legjobban? A fájdalomtól, és a haláltól.
willy#10 2014. 11. 12., 08:39halaskarcsi, Rebel: ne essünk át a ló túlsó oldalára, maradjunk nyeregben. A süllő stressz miatti elpusztulása számomra értelmezhetetlen. Mindegy, hogy horoggal vagy hálóval fogjuk, bestresszel, akár a többi a hal, de csak ezért nem pusztul el. Egyetlen példából kiindulva nem kell általános tapasztalatként kikiáltani, hogy a süllő horogra kerülve (még szájszéles akadásnál is) menthetetlenül elpusztul. Az elmúlt 25 év alatt sosem tapasztaltam, hogy a hálóval megszorított, iszapos vízben vagy a nagy haltömegben fuldokló süllőállomány, miután kimentésre került (időszakosan még egy kis levegőre is), jelentős elhullást szenvedett volna el. A süllő halastavi termelése ezek szerint lehetetlen vállalkozás volna! Én is értem, Rebel, de azért ne állítsuk be a pergetőhorgászokat, akik visszaengedik a kifogott süllőjüket, kősüllőjüket úgy, mintha szórakozásból ölő halgyilkosok lennének! Ez is zsákutca, de nem biológiai!
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
A süllő háromnyaras korában éri el a kifogható méretet, mely 30 cm.