Cikk oldal
2015-12-04

A Balatoni Horgászrend változásai 2016-tól

A BHNp Zrt. közzétette a végleges szabályzatot
A Balatoni Horgászrend változásai 2016-tól

5 új ponttal bővül, és 6 pontban módosul a Balatoni Horgászrend 2016-tól. Felső méretkorlátozás a pontyra, méret- és mennyiségi korlátozás a sügérre, valamint a hármas és kettes horog használatának tilalma a legfontosabb változások.


Október 2-án a Tihanyban tartott Horgász Konferencián mutattuk be a Balatoni Horgászrend tervezett módosításait a Balaton körül érintett horgász szervezetek képviselőinek. A tervezetre lehetőség volt a helyszínen szóban reagálni, valamint a konferencia után a kidolgozott javaslatokat megküldtük az összes Balaton-parti horgász egyesületnek és a megyei horgász szövetségeknek levél formában véleményezésre. A beérkezett javaslatokat összegeztük, és figyelembe vettük a végleges szöveg megalkotásakor.

A módosítások okait jelen cikkünkben alább pontról-pontra kifejtjük.

Itt megtekinthető az új horgászrend teljes szövege, az új pontokat és a módosításokat pirossal jelöltük:



Új horgászrendi pontok:

16. pont: „Az orrcsúcstól a faroktőig mért 80 cm-nél nagyobb pontyot megtartani TILOS! Az ilyen pontyot a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.”

Ezzel a szabályponttal egy nemzetközi trendet kívánunk követni. Komoly nemzetközi hír értéke van a nagyponty-horgászok körében annak, hogy egy vízen kötelező jelleggel vissza kell ereszteni a kapitális pontyokat. A 80 cm-es faroktőig mért hossz igen nagy (formától függően 15 kg körüli). Ezzel az intézkedéssel az igazán szép halakat védjük, amelyekkel az átlag balatoni horgász lehet, hogy egész életében nem akad össze. Ilyen kapitális halakat tudatosan, jó eséllyel csak modern (bojlis) módszerrel lehet remélni. Sajnos ezt a módszert azonban nem csak becsületes horgászok űzik, hanem sok olyan horgász is, akik élve vagy halva, de el akarja adni ezeket a gyönyörű állatokat. Aki saját, étkezési célra fog pontyot, az tisztában van vele, hogy egy ilyen öreg hal gasztronómiai értéke összehasonlíthatatlan a kisebb egyedekével.

A javasolt ponttal kapcsolatban 1 db horgász egyesületi elnök írta meg aggályait, a többiek elfogadták. Szerinte inkább 10 kg-ban kellene meghatározni a felső limitet. Azonban a halak védelme érdekében sokkal kíméletesebbnek tartjuk a hosszmérést a súlyméréstől.

Az ilyen kapitális pontyokat jövőre minden balatoni horgásznak vissza kell engednie a Balatonba
Az ilyen kapitális pontyokat jövőre minden balatoni horgásznak vissza kell engednie a Balatonba

17. pont: „Az orrcsúcstól a faroktőig mért 70 cm-nél nagyobb süllőből naponta 1 db tartható meg. A horogra akadó további 70 cm-nél nagyobb süllőt a horgász köteles (az esetleges gyors fotózást követően) haladéktalanul és kíméletesen visszaengedni.”

A kapitális süllők nagyobb fokú védelmével is elsősorban a horgászturizmus érdekeit tartjuk szem előtt. Saját magunk és halászati őreink tapasztalata az, hogy a nagy fogasok egyes időszakokban és helyeken nagy csapatban fordulnak elő. Ilyenkor a rátaláló horgászok nagyobb mennyiséget zsákmányolnak belőlük. Másrészt a balatoni süllőállomány egészét tekintve azonban a kapitális egyedek száma alacsony. Ezért ökológiailag is helyesnek tartjuk, hogy a kisebb számú korcsoport egyedeit kisebb mértékben hasznosítsuk. A 70 cm-es süllő 5 kg körüli testtömeggel bír.

Ez a horgászrendi pont a horgászok javaslatára került bele a horgászrendbe. Többen is kérték, hogy ha a ponty kapott felső méretkorlátozást, akkor a süllőnek is adjunk.

A kapitális süllőkből naponta maximum 1 db tartható meg
A kapitális süllőkből naponta maximum 1 db tartható meg

18. pont: „A sügér legkisebb kifogható mérete 15 cm, melyből naponta összesen 2 kg tartható meg. (A sügér az éves 100 db-os kvótába nem, de a naponta fogható 10 kg egyéb halba beleszámít.)”

Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban találkoztak a halászati őr kollégáink olyan sügérhorgászokkal, akik igyekeztek kihasználni a törvény nyújtotta 10 kg-os fogási lehetőséget, illetve sokan a sügérre „szeméthalként” tekintve a kisebb egyedeket a macskájuknak, vagy csalinak vitték magukkal. Szeretnénk, ha a sügér nálunk is a Nyugat-Európában hasonló megbecsülést kapná meg, hiszen pergető horgászata igen élvezetes, és nagyobb egyedeinek gyakoribbá válása szintén vonzhat vendéghorgászokat a Balatonhoz.

A sügérrel kapcsolatban sok javaslat érkezett hozzánk. A korlátozással mindenki egyet értett, ám volt, aki ettől magasabb méretet, vagy darabszám-korlátozást szeretett volna. De olyanok is akadtak, akik a napi elvihető mennyiséget 3 vagy 5 kg-ban kívánták meghatározni. Úgy gondoljuk, hogy végül kompromisszumos megoldás született.

Ez a horgász idén még elvihetett akár 10 kg-nyi sügért is a Balatonról legálisan
Ez a horgász idén még elvihetett akár 10 kg-nyi sügért is a Balatonról legálisan

19. pont: „A Balatonon és vízrendszerén fogott menyhalat megtartani TILOS!

Az idei évben megkezdtük a Balatonban őshonos, ám az 1960-as években kipusztult menyhal visszatelepítését a tóba. A menyhalak telepítését az előttünk álló években tervezzük folytatni. Amíg az állomány nem erősödik meg, szeretnénk kérni a horgászokat, hogy kíméletesen bánjanak az esetlegesen horogra akadó menyhallal. Amennyiben mélyre nyelt, a törvényben előírt módon vágják el a szája előtt a zsinórt, és engedjék szabadon. Bízunk benne, hogy néhány év múlva ezt a pontot eltörölhetjük a horgászrendből.

Idén nyáron megkezdtük a menyhal visszatelepítését a Balatonba
Idén nyáron megkezdtük a menyhal visszatelepítését a Balatonba

20. pont: „Élő vagy holt csalihallal, halszelettel való horgászat esetén kizárólag egy ágú horog használata engedélyezett! Ilyen horgászmódszernél a háromágú és kétágú horog használata a méreten aluli halak védelme érdekében TILOS!

Sajnos a Balatonon „divattá” vált a hármas horoggal fűzött kishalas, nyeletős süllőzés (ú.n. „boglári módszer”). Ennél a kegyetlen módszernél kevés esélye marad a halnak, alkalmazását indokolatlannak és nemkívánatosnak tartjuk.

A tavalyi évben megemeltük 5 cm-rel a süllő méretkorlátozását. Ekkor vetődött fel a horgászok részéről, hogy ezzel a méreten aluli halak egy része el fog pusztulni. Ennek oka azonban nem a hal megfogásában és visszaengedésében keresendő, hanem a nyeletésben. Ezt támasztják alá saját tapasztalataink, valamint a pergető horgászversenyek eredményei, ahol a szájszélben megakadt nagyszámú hal gond nélkül éli túl a horgásszal való találkozást.
Teljesen más azonban a helyzet akkor, ha a horgász benyeleti a horgot a süllővel! A ragadozók erős, csontos szájszéle igen nehezen sérül, hiszen nap mint nap csontokat tör, tüskés halakat eszik vele. A horog ütötte seb igen gyorsan begyógyul. Viszont a lágy garat rész annál sérülékenyebb, ha odáig nyeletik a horgot, az életveszélyt jelent a hal számára. Ekkor is van esélye még a halnak a túlélésre, ha a törvényi szabályozásnak megfelelően elvágja a horgász a hal szája előtt a zsinórt és úgy engedi szabadon. Hollandiában azért lehetséges 50 cm-es méretkorlátozást adni a süllőnek, mert a horgászok nem alkalmazzák a nyeletést.
Tehát ha tehetnénk igazából nem a horog típust, hanem a nyeletést tiltanánk be, de sajnos ez teljességgel ellenőrizhetetlen lenne. Ezért próbáljuk a horgászokat informálni, hogy a süllő ugyanolyan hatékonysággal megfogható nyeletés nélkül is, emellett pedig tiltjuk a hármas horgot, hiszen ha a horgász benyelette a méreten aluli süllőt, annak a belevágott egyes horoggal a torkában sokkal nagyobb esélye van a túlélésre, mint a drillinggel.
A javaslattal a horgász egyesületek többsége egyet értett, de akadt néhány egyesület, akik kérték, a csukázás vagy a harcsázás esetén lehessen továbbra is hármas horgot használni. Ebben az esetben azonban a szabály ellenőrizhetetlen lenne, továbbá úgy gondoljuk, hogy mindegyik ragadozó hal eredményesen megakasztható egyes horoggal is, ha a megfelelő méretet és horogtípust választjuk meg.

Ha a megfelelő horogtípust és méretet választjuk meg, az egyes horog is elegendő
Ha a megfelelő horogtípust és méretet választjuk meg, az egyes horog is elegendő

Módosított horgászrendi pontok:

(Több kisebb módosítást nem, csak a jelentősebb tartalmi módosításokat magyarázzuk.)

3. pont: Az itt olvasható új mondat a horgász konferencián hangzott el javaslatként egy jegyértékesítő egyesület részéről. Így megelőzhetők egyes visszaélések.

6. pont: Itt egyértelműsítettük, hogy az áprilisi csónakos tilalom idején az északi part kedvezményezett 50 m-es parti sávjában nem csak csónakból, hanem stégről is szabad horgászni. Ezt eddig is így volt, de a megfogalmazás félreértésre adott okot.

26. pont: A módosításra azért került sor, mert előfordult, hogy több horgász közös szákban tárolta a halát, ez visszaélésekre adott lehetőséget, így próbálkoztak a napi 3 db-os limit kijátszásával. Több horgász szervezet is kérte, hogy tiltsuk meg a halakat kíméletlenül összetörő drótszákok használatát.

27. pont: Az „időszaki jegy” azt jelöli, hogy 2016-tól az éves mellett nem csak heti, hanem három napos jeggyel is szabad majd behúzva horgászni. Az idei év tapasztalatai igazolták, hogy a déli part esetében a begyaloglós módszert gyakorló horgászok hasonlóan jó lehetőséggel tudták elérni a nagytestű halakat, mint az északi parton horgászó, de már behúzós horgászrend hatálya alá eső horgászok. Mivel az eddigi horgászrend lehetőséget adott arra, hogy a begyalogolva, majd dobva vízbe juttatott végszerelék ne minősüljön behúzásnak, így a módszert gyakorló horgászokra nem vonatkozott a behúzós horgászrend. Ezzel egyrészt előnyt élveztek az északi parton horgászókkal szemben, ahol a mélyebb víz miatt nincs lehetőség ezen módszer gyakorlására, másrészt lehetőséget adott a nagytestű halak célzott horgászatára úgy, hogy azok elvitelét behúzós horgászrendi pont szabályozta volna. Azzal, hogy a begyaloglós módszer a következő évtől behúzásnak minősül, a nagytestű halak nagyobb védelmet kapnak. Gondoltunk az aszályos időjárásra is, így alacsony vízszint esetén gyakorolható normál jeggyel is a begyaloglós módszer. A horgász egyesületek egyet értettek a javaslattal, a kedvezményt lehetővé tevő vízszint kapcsán mi eredetileg 70 cm-t javasoltunk, egyes egyesületek pedig 90 cm-t kértek, így alakult ki a kompromisszumos 80 cm.

28. pont: A halgazdálkodási törvény rendelkezik a felszerelések felügyeletéről. A törvénynek megfelelve, gyakorlati szempontokat is figyelembe véve módosítottuk a horgászrendi pontot. A felügyelet nélkül hagyás kérdésköre a behúzós horgászok kapcsán okozott problémákat. Ezzel a ponttal igyekszünk tisztába tenni a helyzetet, amely minden balatoni horgászra egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy behúzós jegye van, vagy sem.

29. pont: A korábbi 100 m-t változtattuk meg 200 m-re. Az oka, hogy ha egy kikötő mólójánál telepítünk, a móló vége is beletartozzon még a korlátozásba. Idén ezzel kapcsolatban volt negatív tapasztalatunk.
Egy horgász egyesület részéről kérték, hogy több napra és több km-re kiterjedő tilalmat írjunk elő a haltelepítések helyén. Erre azért nem került sor, mert az őszi haltelepítési szezon során, amikor három hónapon át szinte minden munkanapon van telepítés összesen 22 helyszínen, előfordulhatna, hogy hetekre tilos lenne a fél Balatonon horgászni. Úgy tapasztaltuk és a haljelöléses vizsgálatok is igazolják, hogy a telepítések helyéről a telepített halak már másnapra több km-es távolságban szétúsznak, ezért jelen korlátozást megfelelőnek tartjuk.

Forrás & fotók: BHNp Zrt.
(balatonihal.hu)
Szólj hozzá:
bocicarp#1 2016. 01. 14., 21:36modern bojlis modszerrel lehet megfoni a nagy pontyokat....ezen jot röhögtem
bocicarp#2 2016. 01. 14., 21:18a pontynál a 80cm az egy vicc....,60cm max.
rapfen#3 2015. 12. 14., 06:11Sala jól írta.ZR vad a fantáziád....én csak a csukára reagáltam,a többit,amit összehordtál,meghagyom neked! :) Én amit írtam,azt saját magam(magunk) által tapasztaltak alapján írtam!Az alapján,hogy mi kb 6-7 hónapot töltünk a Balatonnál évente és sok felé járunk,sok mindent látunk....de lehet,hogy te az ország másik végéből jobban látod(tudod) ezt :) részemről ennyi,nem vitázok,mert úgy látom felesleges....
Magnum97#4 2015. 12. 10., 18:58Hát nem tudom...Én a behúzós , nem a horgász ügyességén alapuló, sokszor önakasztós módszert nem tekintem sportszerűnek.
Logikus is, hogy ezt tompítva vissza teszik a halat legalább kötelezően.
Meg így nehezebben lopják el a nagy pontyot amurt stb.
Lassan kezd sok "természetes" víz xy magán bojlis tavára hasonlítani. .!
Oktondi#5 2015. 12. 10., 18:43Olyan jókat írsz Csőrike. Kiváló gondolatok. Szerintem bemutattad, hogyan lehet teljesen félreérteni valakit és levinni a mélybe. Az indoklásaid is és a javaslataid is nagyon tetszetősek lehetnek bizonyos körökben. Neked valamelyik intéző bizottságban a helyed. Figyeld meg, fel is fognak nemsoká fedezni.
Ne zavarjon, hogy a szabályokat se ismered . Persze ki tudja, neked mi számít kapitálisnak? Mondjuk a 3 kilós nálad nyilván már kapitális. Tehát egy kicsit olvasd át újra a két éve már debütált szabályokat a napi megtartható mennyiségek részt. És kérlek áruld el, hol érdemes a kapitális harcsákra ráállni a Balatonon? A nagy harcsa pusztulás óta nem is hallottam kapitális harcsákról.
Amúgy pedig szemmel láthatóan igazad lesz. Az a szemlélet látszik elharapózni, amit te képviselsz . Az új behúzós horgászrend értelmében már semmilyen őshonos hal sem tartható meg jövőre! Javasold gyorsan, hogy legyen kötelező behúzva horgászni a Balcsin, és akkor egyszeriben minden gond meg van oldva. És onnantól gátlástalanul fikázhatod, és le halleölős feribácsizhatod majd azt az idősebb horgász nemzedéket, akik még attól, mert nem kizárólag pergetve horgászik, attól még sporthorgásznak tartja magát.
"1.10. A behúzós horgász, a bejelentkezés időtartama alatt (behúzva) megfogott őshonos halakat köteles a Balatonba visszaengedni. A bejelentkezés időtartamán kívül fogott halat a bejelentkezés időtartama alatt a horgászhelyen tartani TILOS!
A behúzós módszert sporthorgász módszernek tekintjük mely nem a megfogott hal megtartására irányul, így a következő évtől behúzós módszerrel megfogott halakat tilos lesz megtartani. ..."

A jövő világosan kilátszik ebből a pár sorból. E szerint azt aki meg kíván halat tartani, azt nem tekintik sporthorgásznak. De remélem félreértem.
1212#6 2015. 12. 10., 18:38Tisztelt csórika,

Vajon mit változtathatott 2 szűk esztendő a halak méretén,és a kapitális halak mennyiségén? Még a végén kiderül,hogy azok a halak mindigis itt voltak a tóban,csak vannak horgászok,vannak ügyes,jó horgászok,és vannak nagyon jó horgászok.:) És vannak a "vér profik" akik a szájukat tépik potyára a balgaságaikkal vagy a pénzügyi érdekükkel.(/ Te is egy relatív ritka fazon lehetsz (hogy a saját szavaidat használjam).
Már eddig sem lehetetett 10 kg-nál több halat elvinni,ami> relatíve
csorike#7 2015. 12. 10., 16:32ZR!
Nyilván nem egyazon vízterületen és nem egyazon módszerrel horgászunk a Balatonon, mert a soraid alapján te teljesen másnak ismered (?) ezt a vizet, mint én. Nem látom ennyire rossznak a kapitális halak helyzetét, mint te. Mióta nincs "busahalászat", azóta jóval nagyobb számú kapitális süllővel lehet találkozni, míg korábban csak az volt gyakori méret, ami átfért a háló lyukán. Idén májustól júliusig évtizedek óta nem látott mennyiségű nagy fogast fogtak a Balaton egyes helyein - nem véletlenül nem verik nagy dobra, akik átélték! De a „profik” akiket emlegetsz sem 10 évente, hanem évente többször is bele tudtak nyúlni a nagy fogasba – a tájékozatlanságod persze nem hibád, csak akkor ne tépd a szád potyára!
A nagy pontyokról meg annyit, hogy menj le randomra egy tavaszi napon bármelyik északi parti bojlis kempingbe, vagy nézd meg a bojlis versenyeket és le fog esni az állad, ha ez a véleményed, amit itt írtál!
A Balatonban egyes időszakokban kapitális csukára és harcsára is lehet jó sansszal horgászni, sokan rá is állnak ilyenkor!
Pont azért kell védeni valamit, mert relatív ritka!
Nem értem, ez hogy nem világos bárkinek is:
A nagy hal horgászokat vonz.
Nagy halból kevés van.
Védjük a nagy halat.
Több vendéghorgász lesz.
A vendéghorgász szórakozni jön, nem azért hogy megfogjon 1 nagy halat, aztán haza kelljen mennie!
Én voltam több tengeri és nyugati-európai édesvízi horgásztúrán is. Volt ahol szigorú kvóták voltak az elvihető halra, de sehol nem mondták, hogy hagyd abba a horgászatot, mert megvan a kvóta! Hova gondolsz?
Ha horgásznál nagy fogasra, tudnád hogy itt nem kishalas módszerrel fogják egyszerre a sokat. A FT-on mutogatta a Szarvas úr a nagy fogasokat, amiket vitorlásról zsebelt be. (rajta kívül sokan vannak ilyenek, pl aki kivitte, és vitorlás társai de nem reklámozzák)
Nem is értem, te ismersz olyan c&r pecásokat, akik csalihallal horgásznak süllőre??? Én csak pergetőkről tudok. Ha vannak is, minden bizonnyal elenyészően lehetnek...
Ez azért frappáns megoldás, mert ha húshorgász Feribá megakasztja élete halát, és le akarja vágni, megteheti, de nem vihetnek el egy nap 3 kapitális halat, mint eddig. Én azt mondom, hogy legyen felső méret minden nemes halra, és a méret felett napi max 1 db-ot lehessen vinni! Országszerte! Petri!
ZR#8 2015. 12. 10., 11:19Frappáns megoldás? Süllő ügyben --frappánsan -- lehet-e és kell-e egyáltalán olyan eseményeket szabályozni, amelyre a tavon horgászók 98%-nak eleve szinte 0 az esélye? Úgy érzem, az indoklás is ellent mond önmagának. Hiszen egyfelől a nagy süllők alacsony egyedszámára hivatkozik. Ebből eleve következik, hogy rendkívül ritka az a helyzet, amikor olyan helyet találhat valaki egy 60.000 hektáros gigászi tavon (télen szonár nélkül), ahol nagy csoportokba verődve kapitális süllők tolonganak. Megtörténhet ez persze elvileg, és nyilván néhány helybeli profival ez meg is történik pár évente talán egyszer esetleg. (inkább 10 évente egyszer) A többséggel, a parti horgászokkal gyakorlatilag soha. Gondoljunk csak bele főleg annak tükrében, hogy a szabályt alkotó előre nem tudhatja, hogy egy ilyen kapitális egyedekből álló süllőrajt ki, milyen módszerrel kíván meghorgászni. Jellemzően a Balcsin a letett halas módszer honos. Ahol a természetes sneci csalit az esetek 95%-ban már egy éppen méretes süllő is két villanás alatt nyel torokra. Tehát , ha egynél többet képes is lenne fogni a pecás, akkor nagy valószínűséggel a vissza eresztettek életesélyei rendkívül kicsik.
Csakhogy a módosítás nem úgy szól, hogy amennyiben valaki egy 70cm-nél nagyobb süllőt zsákmányol, annak az napra a süllőre horgászatot abba kell hagynia, hanem csak arról, hogy 70cm-nél nagyobb süllőből többet nem tarthat meg! Tehát, nyugodtan tovább horgászhat bármilyen módszerrel (--kivéve drillingen csalival) akár még további két hetven centinél kisebb süllőt begyűjtve. Ha megint 70 centinél nagyobbakat fog, azokat visszadobja. (Máris egy hajszálra van a kicseréléstől.)
Adódik a kérdés, hogy igazából mit is kívánt szabályozni a Zrt? Mert, hogy nem az elvihető süllők kilóit az tuti.És a nagy süllőrajokon véghez vitt kártékony élvezkedést sem. Hiszen a megfogott 2 darab 3 -4 kilós után elvileg elvihet még egy 70cm-nél nagyobbat is.( vagy a már 2 kisebb méretes mellé megfoghatja a harmadik akár hatalmasat is)
Amennyiben pergető horgász talál rá egy ilyen nagy süllőkből álló csoportra, akkor persze sokkal jobbak a túlélés esélyei.De mi van akkor, ha ezek nem pergető, de C&R pecások?
A harmadik , és sajnos a legvalószínűbb esemény, amikor közvetlenül az ívás utáni napokban a még fészken maradt süllőkre horgásznak a nagyon sporthorgászok. Ez valóban minden évben tömegesen előforduló , divatos jelenség. Ilyenkor van a legnagyobb esély arra, hogy nagyobb csoport nagy süllő kerülhet horogra. Az ilyen "elkövetők" -- akik mellesleg szabályosan horgásznak -- jellemzően pergetnek, gumiznak, vertikáloznak. Persze semmilyen szabályt nem szegnek meg, ha mondjuk 2 szép süllőt megtartása után a következő 134 darabot mind visszadobják --nyilván rendkívül sportszerűen. (?)
Tehát összegezve. Ez a szabály nem életszerű , semmilyen gyakori, tömeges jelenségre nem ad megoldást. Egy szabályozási gumicsont. ( a ponty esetében még érthetetlenebb a dolog)
csorike#9 2015. 12. 10., 08:35ZR, Sala!
Szerintem az a pont, amit a süllőre kitaláltak igazán frappáns megoldás!
A 100% C&R nem normális dolog, ezt sokan belátják és tudjuk, hogy ökológiai kockázatot is rejt magában hosszú idő alatt. De azzal, hogy lehet elvinni a nagy halból, de ne az adja ki a napi 3-mat szerintem igen jót tesznek hosszútávon az állománynak! Ezzel dobtak egy csontot a fanatikus C&R-eseknek is, és a halelvivősök se szólhatnak egy szót sem.
A pontynál a Balaton esetében nem lehet gond a full c&r, hisz nem a szaporodás tartja fenn az állományt, hanem a telepítések, elhanyagolható a szaporulat, így az esetleges elöregedő állomány sem okozhat gondot.
Én csak egyet nem értek. Ha kitaláltak egy ilyen jó ötletet a süllő esetében, és el is fogadták a horgászok, akkor miért nem alkalmazták a többi nemes halnál is???
Anno az új törvény javaslatánál a szándék megvolt, hogy minden halra vezetnek be felső méretet. Ezen sokan felhördültek, és elvetették a javaslatot (Fűrész apánk elintézte). Előjöttek az ökológiai érvek. De ezzel a megoldással, hogy bizonyos méret felett napi max 1 - országszerte tökéletes megoldás lenne!!!! (figyelem, tisztelt MOHOSZ, Nébih, stb!!!)
salabakter#10 2015. 12. 09., 19:56ZR!
Ne haragudj, kicsit vad a fantáziád....
Nem erről van szó. Ám valóban, valahogy gátat kell szabni a nagy halak tömeges elvitelének. Nem olyan gyakori, hogy valaki 80 cm-nél nagyobb csukát fog. Ha mégis, az esetek szerintem 50%-ban visszakerül élőhelyére. Sok kis lépés kell ahhoz, hogy visszatérjen a "kánaán" a Balatonba, s akkor még nem beszéltünk a folyókról. Nem vagyok híve a 100% C&R-nek, de bizonyos mértékben egyet értek azokkal akik visszaengedik a halakat. Meg kell találni az arany középutat. Aki meg akarja ezután is elviszi, ha nem néz oda a halőr....Tehát felesleges háborogni. Kicsit túlhaladta ezt a dolgot az elképzelésed, igen, ez is egy lehetséges jövőkép, mint esetleg sok más, ám én nem gondolnám, hogy idáig fajulnak a dolgok.
Szép estét!
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Az úszóhólyag számos halfajnál nagy szerepet kap a hallásban. A vízben terjedő hanghullámok rezgéseit a bőrön és izomzaton kívül az úszóhólyag is érzékeli és felerősítve továbbítja azokat a belső fülhöz (labirintszerv). A másik nagyon fontos funkciója, hogy a hal vízben történő lebegését, süllyedését, illetve emelkedését is ennek a szervnek a segítségével szabályozza.