Cikk oldal
2009-04-28

Pontyozó szerelék?

Ragad, mint a bogáncs
Van ez a bogáncsos dolog. Hogy is mondjam: végszerelék. Annak nevezik. Három horoggal kapható, mert van ahol ez is szabályos. Kis szépséghiba, hogy ez a három horog nem arra szolgál, hogy a (1) kosár közelében, ill. (2) a kosár felett, és (3) alsóvízközt kínálja fel a csalit (más-más régiókban) hiszen nem arra van kitalálva.
A három horog egymás mellett van az etetőkosár közelében – centikre.
Kérdem én, ez mire jó? Gyorsan meg is válaszolom, elvégre ez egy olyan panel, amit soha nem sütnék el, de most pont ide kívánkozik. Semmire. Legalábbis semmi olyanra, amit etikus horgász el tud képzelni, pláne egy feltaláló. Vagy mégis?

Pontyozó szerelék?

A feltaláló példát hoz, hogy a rablóhalakra is három, sőt, hármas horoggal mennek, és persze az senkinek se fáj. Kár lenne tagadni, csúnya látvány egy pisztráng, jász, vagy domi, esetleg balin amikor összecsomagolja a puha száját-fejét egy drilling. Magam nem is használok ezért ilyen horgászatokon hármashorgot.
Épp azért, amiért a bogáncsot is elítélem: csúnya sebeket okoz. Fárasztás közben össze-vissza akadnak a szabadon álló kampók, már ha maradnak olyanok – akárcsak a nevezett békéshalas technikánál. De ne legyünk ennyire álszentek: horgászok vagyunk, a halba akasztjuk a horgunkat szabályos/etikus horgászat során is, és hogy az éppen a szájnyílás, az egyáltalán nem nyugtatja meg a pontyokat, csukákat és a többieket sem, ebben biztos vagyok. Kábé annyira örülnek neki, mintha farokba akasztanánk őket.
A lényeget ezért inkább áttolnám arra a kérdésre, hogy egy ilyen bogáncsnak (már a neve is valami külső akaszkodást sugall) a három horga, három szabadon hagyott horogheggyel – ezt a tanácsot kapjuk a csomagoláson – ott lebeg az etetőanyag felett, és így várja a halakat.

Mert mit is talált fel ezzel a feltaláló? Az etetőkosaras passzív gereblyézést? A szabadalmi hivatal számára mindig körültekintően kell megfogalmazni minden új fejlesztést, mi is az, és mire jó. Ez erre jó kérem szépen. És ezt senkit sem zavar. Ha a vadászok a szóró fölé belógatott húskampókkal fogják majd a vaddisznókat, akkor lehet, hogy valaki szólni fog érte majd egy kereskedelmi tévén, hogy ejnye, meg bejnye. De ilyet talán még a legelvetemültebb vadászok sem csinálnának…

(Volt szerencsém két éve egy e-mait kapni egy tiszanagyfalui horgásztársunktól, aki levelében ennek a technikának a létjogosultságát firtatta. Kérte, hogy továbbítsam levelét a Mahor és a Mohosz felé is. Mivel teljesen egyetértettem vele, nem csak továbbítottam, de egy kísérőlevelet is mellékeltem saját meglátásaimmal és a dolog kiemelt helyen kezelését kérve.
A levélre nem reagáltak, noha akkor még az újság állandó munkatársa voltam. (telefonon csak annyi választ kaptam érdeklődésemre, hogy most nem aktuális a téma.)

A másik véglet
A másik véglet
Laci barátom bogáncs nélkül
Laci barátom bogáncs nélkül


Egyszóval, mondhatnám, hogy álságos dolog a három a magyar igazsággal, meg a wobblerek hármashorgaival takarózni, meg azzal, hogy el lehet bújtatni akár kettőt is a három horogból. Itt az elv az érdekes, és az ebben a formában elfogadhatatlan.

Na, ez volt a finomított kivonat, de nem ígérem, hogy utánam felüdülés lesz elolvasni Csákány Attila reflexióit – Magazinunk szakírója, mint pontyfetisiszta és bojlispecialista, más szempontból közelít a témához, de hasonló végeredményre jut. Attila, az önakasztástól úgy jut el a vizek védelméig, hogy valójában a bogáncsról csak a puli jutott eszébe… Ezek a bogáncsos dolgok már csak ilyen hungarikumok lesznek úgy fest.

Bogáncs egy pulikutya, aki az állam juhászának nyájőrzője, majd gazdától elkóborol.
Az 1958-ban bemutatott filmben Bogáncs önállósítja magát, de végül szerető gazdája rátalál és a helyes útra tereli.
Úgy érzem, hogy a magyar horgászoknak nem elsősorban ez a gyönyörű, igazi értékeket a néző elé táró alkotás jut  eszébe, hanem egy „hatékony” végszerelék, melynél a hal akarva-akaratlanul is beakad akár az üres horgokba is, az etetőanyag felhőben turkálva. Éljünk is a hasonlattal: a bogáncs gazdája a helyes útra terelhetné „kedvencét”, de  hogy milyen módon, az már nem rajtunk, horgászokon múlik.

Sokan, sokszor szót ejtenek az önakasztásról, mondván az önakasztással lényegesen könnyebb halat fogni.

Álljunk meg egy picit, és gondoljuk végig logikusan: horgászunk, a zsinórra aggatott karika, kutyanyelv, krumpli szelet, swinger stb. megmozdul és emelkedik, vagy süllyed. Nem a szél, nem a szomszéd, hanem a csalinkra éhes hal szájába került falatok miatt! Amikor a kapást észleljük, a horog már a hal szájában van, így nem értem ki -miért, minek beszél itt önakasztásról? A hal nem az uszonyával húzza meg a horgot (általában), hanem a szájában  lévő horoggal. Ez a hagyományos horgászat, ahol minden esetben (fenekező témánál maradva) megvalósul az önakasztás.  Ennek fényében akár horgásznunk sem lehetne... nemde?
DE kanyarodjunk egy kicsit vissza a VALÓDI önakasztásra, ami tiltott módszerként lehet értelmezni a Magyar Horgászrendben.

Idézem:
9./ Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása (rángatása), hogy az kívülről akadjon a hal testébe („gereblyézés”). Tilos olyan szereléket használni, amely eleve ilyen rendeltetéssel készült....
(Kedvenc pulink ilyen rendeltetéssel (is) készült...)

13./ Tilos olyan módszert alkalmazni, amellyel a hal önmagát akasztja a horogra (ilyen pl. a rugós, vagy elektromos  önbevágó)..
(Nem rugós a pulikutyánk, de a hal nagy eséllyel akasztja meg önmagát kívülről...)

Etikai részből idézve:
4./ Ha valahol sorozatosan méreten aluli hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet  vagy módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva is sorozatosan kívülről akad a halba a horog.
(A hiba az, hogy ezzel a találmánnyal szabályosan horgászni kisebb eséllyel tudunk, mint szabálytalanul...)

Ponty lebegtetés nélkül
Ponty lebegtetés nélkül
Etetőanyag + 1 előke = siker
Etetőanyag + 1 előke = siker


Az igazi önakasztás megvalósítása jól láthatóan ebben a háromhorgos (fagyiból még elmegy a három, na de  horogból?!)  horogcsomó-szörnyűségben teljesül ki. Hogy miért? Az „agy” körül lévő csápok lengedeznek az etetőanyag  felhőben, melyben szinte esélye sincs az „etetőanyag vakságban” szenvedő halaknak, hogy kikerüljék a fülbevaló víz  alatti díszeit. Megspékelve ezt néhány színre fújt varázs-hungarocell golyóval, biztos a végzet. Miért nincs betiltva, ki dönti el, hogy engedélyezve legyen-e? Ha rajtam és a velem hasonló szemléletet valló horgásztársaimon  múlna, ez nem történhetne meg, és most nem „beszélnénk” erről ilyen nyilvánosság előtt.

„Három pici horogból és egy parányi etetőkosárkából álló végszerelék, amely a könnyű fenekezős módszerekkel ponty és nagytestű keszegfélék horgászatára rendkívül eredményes.” Na ja....

Természetesen ez azoknak a horgászoknak, akik szeme előtt az a mondat lebeg, hogy: „Csak visszajöjjön az engedély  ára!” vagy „Azannyát, mekkora király leszek a kocsmában ezzel a hallal!” vagy „Ha nem viszem el, elviszi más!” és még sorolhatnám, felüdülést jelent. Újabb ötletek, praktikák kerülnek előtérbe, mindig azzal a végződéssel: Ember, vegyél egy ilyet, és a hal szemébe, uszonyába, oldalába akadva, de tudsz majd hazavinni egy-egy halat. Tudom, hogy 10 Ft-os (na jó, 20 Ft) terméket eladni 450 Ft-ért busás hasznot jelent, hungarocellt felturbózva habzsolni az életet, de nem sajnálom. Legyen boldog az ember, de ne ilyen áron. Készítsen egy fogós csalit, legyen egy jó és szabályos(!) ötlete, és legyen vele sikeres!

Magyarország egyik vezető horgászlapjában mégis teret kap e gyönyörűség. Üzleti érdek, lap kitöltése...vagy a mostanában „menő” gagyi horrorfilmeket idéző fotók, ki tudja... és kit érdekel? Ha a lap címe magában hordozza kedvenc hobbink sportszerűen űzött válfaját, akkor valaki hibázik.  Vagy a lap címét kellene megváltoztatni, vagy kedvenc pulink gazdáját elfelejteni. Már több fórumon is hangot adtak mások ennek, de változás nincs.

Nem szeretnék mélyebb dolgokba belemenni, elég ha csak annyit említek meg, hogy a halállományunk véges. Sok vadvízen, illetve semmilyen tiltást nem alkalmazó tavaknál, gyér ellenőrzés alá vont vizeknél még működik ez a szörnyűség, engedélyezett a használata. Az olyan tavakon, ahol a halállomány megvédése, szinten tartása a cél,  talán érzékelhető a változás. Az ilyen helyeken „ciki” a csápos agy használata. Érthető. Követendő! Hálát adok az égieknek, hogy egyre több ilyen víz van, megfelelő szemlélettel. Olyan is, ahol tiltják ezt a rémséget. Ez kell. Nem nekem, hanem a jövőnknek.

Ha ez így marad, akkor az a Magyar Kormány csomagjának jelenlegi „szlogenjével” élve: Mindenkinek fájni fog! A halaknak is, és idővel nekünk is...

Szubjektív vélemény ez az iromány, talán tüzet szít, vizet kavar, de a „véres” valóságot tükrözi. Én nem tűröm az ilyen eszközöket, sem csomóval,  sem csomó nélkül.
(Horog)Csomó-tűrés? Na nem, én ebből nem kérek! Remélem ti (önök) sem!

Lebegtetés ésszel
Lebegtetés ésszel


Kép és szöveg: Pásztor István
Szólj hozzá:
ovendi#1 2009. 11. 21., 11:09Tisztelt horgásztársak!
Én kíváncsiságból, csináltam egy bogáncsot ( pénzt nem adtam volna érte ) és ki is próbáltam.
Fonott helyett monofil zsinóron vannak a horgok nagyjából ennyi a különbség.
A horgászat eredménye, hogy nagyon finom szemcséjű etetőanyaggal használható, és nem igazán kíméli a halat.
Fogtam vele 8 kárászt egy tavon, ebből kettő volt ami szabályosan akadt és egyszer volt két horgon is egy-egy hal.
Az én eredményem, hogy rendes egyhorgos feeder végszerelékkel kb. ugyanannyi halat fogtam, viszont mind szájba akadt. Nálam az eredmény bogáncs le és hagyományos végszereléket fel.
Bocs, ha hosszú lett.
Vendi
fain#2 2009. 05. 25., 10:38Mi van azzal a beígért teszttel Ladik Úr???
Bár én teszt nélkül is tudom,hogy a bogáncs egy halkínzó ipari hulladék... :(
Jóérzésű,természetszerető ember nem horgászik ilyen halkínzó selejttel.
A mai horgászbizniszben minden torz elme szülte eszköz eladható,a profit a fontos,minden más elhanyagolható.
Még ingyen se kéne a bogáncs,nem hogy pénzért.
Lelkiismeret furdalásom lenne a halaknak,érző lényeknek feleslegesen (+2 horoggal) okozott fájdalom miatt.
Nem gazdagítok egy pénzéhes,állatkínzó,lelketlen senkiházit!
Ennyi!
Chris#3 2009. 05. 03., 13:37huhhh...enyhén durva lenne, ha ez a cikk lenne a megfejtés. :)
csabi89#4 2009. 05. 03., 12:43Adathalász 3. - Megtaláltam!
boganx#5 2009. 05. 02., 13:02CsákányAttila
Ez ki van zárva, mert nem tudom :)
CsakanyAttila#6 2009. 05. 02., 10:10Kedves boganx!

Ha a pontyhorgászok (nem bojlisok) lebegő csaliva/bojlival horgásznak, nem 10-15 cm-es lebegtetés történik, hanem mindössze néhány cm, a többi zsinórrész pedig lesúlyozva van. Tehát alacsonyabban van, mint a nevezett bogáncs horgai. Igazán nem is értem, miért a "bojlisokat" hozod fel rossz példának ,hiszen a ponty mint tudjuk ugyanúgy táplálkozik, legyen szó bármilyen csaliról. Mindenesetre ha a ponty felszívja az egyik horgot, azzal a bogáncs másik kettő horga is "megindul" a szája felé, csak lehet, hogy nem ér oda, ezért lehet a küldő akadás...

Üdv,
Attila
boganx#7 2009. 05. 02., 10:00pip
Elnézést, átsiklottam a nekem címzett sorai fölött. Ismerjük egymást? Én úgy tudom, nem. Mivel én vagyok az idősebb, hadd kezdeményezzem a magázódást. Már csak azért is, mert magázódva komplikáltabb az egymás sértegetése. Oxi-moxi?
Jogosnak tűnik az észrevétele az általam használt bogáncs horgainak számát illetően. Pontatlanul fogalmaztam. Mea culpa! Főleg azért mc, mert az anyanyelvünk hiányos ismerete miatt kritizáltam önt. Akkor pontosítok, jó? A TECHNO cég bogáncs szerelékével kezdtem a bogáncsozást, amely gyárilag három horoggal szerelt. Miivel a három horog nekem mindig egymásra tekeredett, kettőt a későbbiekben eleve levágtam. Azóta így használom. Nekem nagyon bevált ez a változat. Az az egy horog pontosan úgy szokott akadni, mint a cikkben szereplő piros hungarocelles képen látható: alulra, középen.
Rájöttem közben, miért képzelgik néhányan, hogy a háromhorgos bogáncs a lebegtetett horgaival gereblyéző alkalmatosság. Ha lebegő bojlival horgászunk, a csalink körül keresgélő ponty a horogelőkét a melluszonyával gyakran elsodorja. Általában ez kabátba akasztással jár. A gyári bogáncs esetében olyan rövid az előke, hogy a ponty mindenképpen a lebegő horog felett úszik el. Elfogadom, ha ez az előke 10-15 cm lenne, nem volna alap nélküli az aggodalom.
-
Kíváncsian várom ladik tesztjének eredményét. Elment kipróbálni... Ez a beszéd!
nagytoti#8 2009. 04. 30., 20:43A tudományos alaposság becsülendő:) Hajrá, kíváncsi leszek a kísérlet eredményére.
Ladik#9 2009. 04. 30., 16:10Helló!

Úgy terveztem, hogy az RSD-n egy ggátlócsöves feeder cuccal, egy műanyagon a "normálhoz" közelebb álló kosaras szettel hasonlítom össze, egy erősebb folyóvízi pályán pedig egy klasszikus nagyhurkos cuccal, ahol az ólom helyére egy 60 g-os lapos drótkosarat teszek. Ez utóbbi érdekel a legjobban, kiindulva a reklám anyagok tiszai képeiből, de ez a helyszín okozza a legnagyobb fejtörést is, mert a Tisza nekem messze van, az általam jobban ismert fővárosi Duna szakasz erősen vízállás függő, és a sodrás biztosan kinyomja a bogáncsot és erősebben is mossa belőle az anyagot. Terveim szerint valamennyi "kontroll" cuccot rövid fonott előkével is kipróbálok, közelítve a "alany" paramétereihez. Esetleg három felcsalizott, de nem lebegtetett előkét kötök a forgóba. A folyóvízen a rövid előkét inkább a gébek rángatják, a három előkéből pedig tuti kalácsot fon a sodrás, de majd valamit kitalálok...

Ugyan elfogult vagyok, de hogy ne érje szó a ház elejét, igyekszem a bogáncsot előnyben részesíteni, megpróbálok minden tőlem telhetőt elkövetni, hogy azzal fogjak halat (ha megy). A hagyományos cuccot sem a bokorba dobom, de ha azon rendszeresen fogok, cserél a bogánccsal. Ez az eredményesség kérdése.

Arra is kíváncsi vagyok, hogy a külső akadások valóban olyan gyakoriak-e. Nem tudom hol van a véletlen, és a következetes rendszer határa, de sztem a hagyományos szerelékeknél - rendeltetésszerű használat esetén - a külső akadások száma 5 % alatt van (sztem ez a pergetésre is igaz), tehát ha ezt eléri ez a szám, a szerkó nálam sportszerűségből megbukott. Önkényes megítélésem szerint a módszer kifejezetten épít a kívülről fogott halakra, tehát ha az arány 20 % körül lesz, a sportszerűtlenség is csak enyhe jellemzése. Legyünk optimisták: még az is kijöhet, hogy a csonti több halat fog kabátban, mint a bogáncs! És ez volt a kíméletesség kérdése.

Tudom, hogy perverzió, de tényleg érdekel az eredmény. Sztem - minden előttem szóló ellenérvével egyetértve - a termék és a reklámjainak legnagyobb égése az volna, ha a hagyományos egyhorgos, csalis cucc következetesen több halat adna, mint a bogáncs/horoglánc/nemtommégmi. Minek használni, ha nem nyújt többet?

Visszaolvasva a fentieket: a bogáncs megszállottja lettem!

Üdv:

Ladik

Crumble#10 2009. 04. 30., 10:56Üdv Ladik!

Kíváncsian várom milyen eredményre jutsz. Normál etetőkosaras szerelékkel fogod összehasonlítani?
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
A halak színét a bőrükben termelődő különféle színsejtek aránya határozza meg. Ha egy faj irharétegében nagy mennyiségű guanin termelődik, akkor a hal színe ezüst lesz. Ha melanin sejtekből van több, fekete vagy barna lesz a bőrszín. Sárga szín akkor fordul elő, ha a xantofill színsejt dominál, míg piros akkor, ha az eritrofill van nagyobb számban jelen.