Cikk oldal
2009-06-30

Vizek, ahol horgászunk

A kockatavak varázsától a Duna habjaiig
Aki bújt, aki nem, én látom, hogyan horgászik a magyar. És főleg azt, hogy hol. Bértó, napijegyes tó, belépős tó, kilós tó, magán tó, horgászparadicsom, horgászpark, mű tó, kocka tó, szappantar-tó. Ez utóbbiért és a következőkért külön elnézést kérek.

De most tényleg. A következő feszegetős csomótűrős cikk előtt, még az előző vonalat folytatva a konszenzust keresem. Jó, tudom, a catch&release lenne az igazi téma, meg az, hogy tegyünk igazságot, de én erről most nem szeretnék beszélni, már csak azért sem, mert még családon belül sem sikerül feloldani az új szemlélet és a halfogás gyakorlása közötti áthidalhatónak hitt szakadékot. Feleségem konkrétan álságosnak tartja a kecsendrilízt, és Gábor barátommal mély egyetértésben osztanak ki, ha felmerül a kérdés véletlenül. Gábor gasztronómiai, a feleségem pedig filozófiai alapon, mondván, hogy ha már megfogtad edd is meg, mert így értelmetlen a hal szenvedése, csupán az élvezkedés céljából.
Úgyhogy ezzel le is zárnám magam részéről a témát, mivel a hal lenne a következő akit meg kéne kérdezni a problémával kapcsolatban, de inkább ugorjunk!

A kis műtavak szinte kötelező eleme a...
A kis műtavak szinte kötelező eleme a...
...mesterséges sziget házikóval vagy anélkül
...mesterséges sziget házikóval vagy anélkül

Igaz ugyanakkor, hogy ha beül egy
Igaz ugyanakkor, hogy ha beül egy
versenyhorgász jól szórakozhat
versenyhorgász jól szórakozhat

Nem nagyot, csak kicsit. Mivel a minden mindennel összefügg elve érvényes a horgászatban is, könnyen átköthető a c&r nyitva hagyott problémaköre arra a jelenségre, amit úgy hívnak manapság, hogy bojlis tó.
A bojlis tó több éve jelent meg itthon, és fő specialitásai közé tartozik az előre bejelentkezés, a kapitális ponty, és a felső méretkorlátozás.
Szép helyen, természetes jellegű közegben találjuk az ilyen vizeket, ám mielőtt valaki arra gondolna, hogy ezek a bojlis tavak a természetes állományokat őrzik, sajnos ki kell ábrándulunk. A bojlis vizek alapvetően a kiöregedett anyapontyok elfekvőiként indultak, mivel a semmire sem jó halakkal nem is tudtak mit kezdeni a termelők, a horgászvíz kezelők inkább kisebbeket vettek, odaadták hát ócsóért azoknak, akiknek pont a nagyponty kellett.
Aztán ezek a nagypontyok kiegészültek még innen-onnan fogott-hozott rekorderekkel. Egyik szép példája volt ennek a Gyékényesről Háromfára átkerült tükörponty, ami publicitást is kapott.
A halak itt valamiféle biztonságban érzethetik magukat, de örök melóra vannak kárhoztatva, mint minden túltelepített, így a kisebb bértavak lakói is.
Így, a folyamatosan szinten tartott állománynak köszönhetően a bojlis tavak végtére is a horgászati lehetőségeket tekintve nem sokban különböznek azoktól a vizektől, amiket fizetősnek hív a köznyelv, a bevezetőben részletezett alteregókkal egyetemben.

A Pécsi-tó egyik kis zuga, amit egy barátom rendszeresen horgászik…
A Pécsi-tó egyik kis zuga, amit egy barátom rendszeresen horgászik…
és Szelid hosszú nádasa, ahol szinte mindenkinek van egy helye
és Szelid hosszú nádasa, ahol szinte mindenkinek van egy helye

Gábor barátom kedvenc paducos köve
Gábor barátom kedvenc paducos köve
Az öreg Duna, de mindig ugyan az a hely
Az öreg Duna, de mindig ugyan az a hely

Ugyanezen kő alatt pedig…
Ugyanezen kő alatt pedig…
a balintanya
a balintanya

Hétvégén és hétköznap is, ilyen vizeken horgászik honfitársaink jelentős része. A másik nagy csoport a saját egyesülete saját taván, esetleg a legkedvesebb, hozzá legközelebb eső tavon lógat. Mindennapos kijáró szinte, és az sem kizárt, hogy ugyanarra a helyre is ül le mindig.
Élővízre ki jár? Vannak, persze hogy vannak, de mennyien? Szerintem kevesen, ám ez nem csak azzal van összefüggésben, hogy ezek a vízterületek halász kezelésben állnak. Egyszerűen az ember kényelmes, és a hobbi az hobbi, na meg a család is ott van néha, nem ártana valami a konyhára, és hétfőn is kell valamivel domborítani a haverok, kollégák előtt. Marad a telepített tó, ahol viszonylag könnyebb megfogni a halat. Általában pontyot.
A többség így pecál.
Mit tagadjuk, az élővíz nem egy kedvelt cél. Sok a szúnyog, árad, apad, varsáznak, lopnak, kevés a hal.
Az élővíz alatt ugye az ember azt érti, hogy Duna, Tisza, Rába, Dráva és a többi. Bodrog, Hernád, Sajó, fel ne soroljam már Magyarország teljes folyóvíz-rendszerét. De élővíz azért a Balaton is, meg a Velencei-tó, és a Fertő, már ami a miénk belőle persze.
Az már külön téma, hogy természetes víz alatt mit értünk? Természetes víz például Szelid, a Szelidi-tó? Természetesen. És a holtágak a Tisza, Körösök stb. mellett? Azok is. Már feltéve, ha természetes környezetben fekszenek.
Milyen pálya a Pécsi-tó, a Deseda, Házirét, vagy Palotás? Természetes? Mesterséges? Ciki ilyen helyen halatfogni, vagy egyszerűen csak külön kategória?
Telepített halakból él valamennyi zárt víz. Gáz-e ilyen helyen horgászni ettől, és csak az a tökös, aki a folyó végtelen hullámai közül tud halat kivarázsolni?
Nem kell megválaszolni. Majd én megválaszolom.

Télen szinte pontszerű, patakos pecahely
Télen szinte pontszerű, patakos pecahely
Egy nagyobb víz nyáron, de azért van különbség
Egy nagyobb víz nyáron, de azért van különbség

A jelzés értékű nád egy Fejér megyei bértavon nem kelhet versenyre…
A jelzés értékű nád egy Fejér megyei bértavon nem kelhet versenyre…

…a Tisza-tó gyékényesével…
…a Tisza-tó gyékényesével…
… gyönyörű tündérrózsásával
… gyönyörű tündérrózsásával
…és megkapó hangulatával
…és megkapó hangulatával

Esetleg a halbőségével
Esetleg a halbőségével

Mi is a vonzó abban, hogy valaki a Balatonon horgászik? Azon kívül, hogy orvosi esetnek gondolnánk, van benne valami utánozhatatlan, miként a Dunai, Tiszai horgászatokban is. A kiszámíthatatlanság varázsa, valami olyasféle, hogy bármi megtörténhet, bármit adhat a végtelen víz – hogy egy kicsit romantizáljak is.
El lehet veszni, mint pl. Pötrétén is, vagy a Tisza-tavon (bár itt már kevésbé), ritka a horgász-horgász találkozás, és a lehetőségek határa végtelen.
Ez a két dolog az, ami a természetes vizekre vonzza a horgászt. A szabadság, a kötetlenség, a helyek és halak végtelensége.
Ez még akkor is így van, ha a hely legtöbbször csak egy pontja a folyónak vagy a tónak. Egy pontja, amit jól kiismertünk. Egy nádöböl a Balatonon, Szeliden, vagy a Kovácsszénájai-tavon ugyanazt jelenti. A helyet, ahol halat lehet fogni. A különbség csak az, hogy ha nincs kapás, akkor a tó méretének a függvényében emelkedik a további meghorgászható helyek száma.
Az, hogy mennyi a hal az adott vízben, szinte már másodlagos. Legalábbis nekem.

Persze ízlések és pofonok:
Persze ízlések és pofonok:
egyre többen a komfortot keresik
egyre többen a komfortot keresik

Kibékíthetetlen ellentét feszül azon táborok között, akik a természetes vízen történő horgászatot, és azok között, akik a mesterséges tavakon történő horgászatot űzik? Nem.
Akik az utóbbi kategóriát erősítik, azok nagyívben szarnak rá, hogy mit gondolnak róluk.
És ez így van rendjén.

Kép és szöveg: Pásztor István
Szólj hozzá:
ghostrider#1 2009. 07. 06., 21:36üdv!
a kockatavi és a természetes vizen történő horgászat között annyi a különbség mint Lajcsi Lagzi és Earl Klugh zenéje között. Mindkettő zene, de...
pip#2 2009. 07. 06., 10:13üdv!
én úgy érzem, hogy nem írtam a kockatavas horgászok ellen, ill. mellett. csupán egy jelenséget vázoltam megint. az előző cikk ennek a felvezetője is lehetett volna, de nem annak szántam, ugyanakkor jól látszik, hogy mennyire összefügg a horgász megítélése a horgászhellyel.
azt vallom, hogy csak úgy merészség bárkiről is kinyilatkoztatni, hogy ő nem horgász, mert...
hubi érdekes eszmefuttatását értem én is, bogyó kesergését is. mindent értek, de továbbra is azt tartom, hogy az volt komoly felelőtlenség, amiikor a horgász szervezetek nem próbálták megfogni ezeknek az embereknek a kezét. most van egy szélmalomharc a kockatavak ellen, ami feleslegesnek tűnik, és talán vesztésre ítéltetett.

ami pedig a halbőséget jelenti: ha a duna-delta egyik kis belső tavacskáján nagyon megy a csuka, akkor az mi? műtavas érzés?
én el tudom fogadni, hogy a horgászat akkor az igazi, ha van komoly kihívás. (nekem is ezt jelenti). de ugyanakkor azt is elfogadom, hogy valaki szórakozásból, hobbiból űzi, és neki sok lenne fél/egy/öt/ napot várni egy halra...
faro#3 2009. 07. 05., 11:22Kapufa!:-))
Hubertusz#4 2009. 07. 05., 11:02Szia Zsolt!
El kell keserítselek, attól, hogy marhaságokat irkálgatok, még nem vagyok nő. :)))
Ez persze csak poén, nehogy megsértődjön egyetlen hölgy is.
Üdv: (kékségben is) Hubi
faro#5 2009. 07. 04., 22:55Kékségben Zulu:
Netán szerelmetes lettél?!:)))
faroakiakékségbengyuszia13bó:-)
zsolt11111#6 2009. 07. 04., 19:46Szia Hubi!

Egy ideje figyelgetem, nem csak itt, hozzászólásaidat!
Annyira magaménak érzem a levésett gondolataid, hogy ha véletlenül egy fiatal csinos nőt takarna a Hubertusz nick, kérlek jelezd!
Mert rögtön költözhetünk is össze! :-))))
- Most megint a paranormális képességek létezése ugrott be. … ha emlékszel?:-))))

Üdv.
Zsolt (kékségben zulu)
Hubertusz#7 2009. 07. 04., 10:08Nagyon érdekes eszmefuttatásokat lehet olvasni a kockatavi horgászat érdekében. Nekem teljesen más a véleményem.
Nagyon jól tudjuk, hogy a kereskedelmi csatornák különböző nevű show-i a legnépszerűbbek, ezeken jó nagyot lehet kaszálni, mert ezt sokan veszik. Ugyanakkor az is köztudott, hogy ezen műsorok mennyire primitívek, milyen negatív irányba viszik el a közízlést, nevelő hatásuk pedig katasztrofális. Érdekes, hogy ezt mindenki belátja, már közhelynek számít Győzike-, Mónika- vagy egyéb show-kat lesajnálni. Itt gond nélkül lehet hiányolni az igényességet.
Lássuk be, hogy a kockatavak nem másra szolgálnak, csak a horgászat primitivizálására. Mesterségesen olyan abnormálisan magas halsűrűséget létesítenek itt, ami lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag mindenféle ismeret nélkül is lehessen halat fogni. Ez a cél. Hogy akkor is fogjon halat a kedves vendég, ha közben a büfében sörözik vagy a családot terelgeti, vagyis úgy is, ahol normális körülmények között szinte biztos betli lenne.
A tv-s hasonlatot tekintve az természetes, hogy van ilyesmire igény, az is, hogy ezt azt igényt ki is elégítik. Az már nem tiszta, hogy miért nem lehet erről nyíltan, helyén kezelve a dolgokat beszélni. Azt tudom, hogy óriási anyagi érdekek fűződnek a dolog ideologizálásához, lehet, hogy ez a döntő. Az, hogy egy ügyes vagy profi 48 db pontyot fog itt, szemben egy pancser 4-5 halával, nem tudom mit befolyásol. De, hol lehetne eladni különben azt a sok fantasztikus cikket, amiből sokan megélnek?
Egy kockatavi pecának kb. annyi köze van a normális horgászathoz, mint a „Való világ”-nak a való világhoz. De miért kell ledorongolni azt, aki ezt megpróbálja elmondani?
Amúgy Willy írásával tudok azonosulni, mindenki átesik egy „mindent-sokat akarok fogni” időszakon, aztán már a körülmények sokkal fontosabbá válnak. Normális esetben.
Visszatérve Ladik hsz-ére, ha Ő úgy gondolja, hogy azzal segít a gyerekén, hogy kupiba viszi, az az ő dolga. De én nem biztatnék erre senkit, mert én mást gondolok egészségesnek. Természetes vizeink zömén nagyszerű lehetőség nyílik keszegezésre, sőt haladva nemes halakra is. Én fontosnak tartom a fokozatosságot is. Ha valakinek egyből a somlói galuskát szolgálják fel, az már nem fog enni a krumplilevesből. Sőt, soha nem fogja becsülni azt. És akkor egész életében semmi más nem fogja kielégíteni, csak ezek a természettől idegen körülmények. Nem hiszem, hogy ez jó iskola, én legalább is máshogy nevelem fiamat. És azt hiszem bejött.
Hubi
Ladik#8 2009. 07. 03., 14:09Bocs, most tudom folytatni!

Szóval lejártam a klubba, ahol nagyon jól éreztem magam, de a peca csak közvetett téma volt, illetve a haljárásról szóló infók jöttek, a szakmai fejlődés közvetlenül a parton ért. Most kevesebb az időm, ezért inkább pecázni járok, a klubba évente kétszer. A fejlődés lehetősége a kockatavon is adott, fejlődési igény sincs kevesebb, mint a vadvízen, de több sem. Aki akar itt is, ott is sokat tanulhat, nem látom az egyesületi tagság előnyét.

Magamat "műkedvelő" horgásznak tartom, akkor és azt horgászom, amihez éppen kedvem van. Nem esik jól, amikor jó barátom, aki professzionális versenyhorgász, leteremt amiért a szák mellé dobom a halat, vagy zuhogó esőben nem ülök be egy fordulóra. Igaza volna, ha az OHCSB-n indulnánk egy csapatban, akkor mérhetne a saját mércéjével engem is. Pip írásával azért nem értek egyet, mert szerintem ő is ebbe a hibába esik a magyar átlaghorgásszal kapcsolatban. Egyébként szeretem a munkáját, mert elgondolkodtat, hsz-ra késztet, és asszem ezzel el is érte a célját.

A versenyhorgász cimborám is utólag mindig belátja, hogy ő a megszállott, és én "csak egy normális horgász" vagyok...

Üdv:

Ladik

Ladik#9 2009. 07. 03., 13:42Sperowsoldat!

Én is előbb a hsz-okat olvastam, majd a cikket. Az egész ellenőrösdivel arra próbáltam célozni, amiről Te is írtál: munka közben üdítő dolog tíz percben évődni a világ baján, de ha tenni kell, már nem is olyan nagy az a baj!

Egyébként ha valaki megnéz egy kockatavi horgászversenyt, ahol komoly versenyzők indulnak, rájön hogy ugyanolyan talány megfejteni egy ilyen vizet, mint bármelyik másikat. Rendben, az arányok mások, mert 10 kilóval csak a 18. hely elérhető, de hogy a francba csinálja a másik, hogy bárhova ül, megfogja a 40 kilót? Az általam imádott Dömsödi-övcsatornán ugyanez a cél, de 750 gramm és 3 kiló közötti a szórás. Ja, és ezt is ugyanaz nyeri meg, aki a kockatavon kilapátolta a sok halat.

Nekem Pip hsz-ában felkeltette a figyelmem a szakmai fejlődésről alkotott gondolat (nincs tudásátadás, szakmai műhely, elengedték a kezüket). Sztem az öregiskolás etetőkosaras fenekezés (vagy bármely más "maradi" módszer) és a "modern" horgászat, már régen elszakadt egymástól, ezt a kockató nem befolyásolta. Emlékszem hogyan ült egymás mellett Tasson a matchbotos titán, és a dióverős bácsi a 90-es évek elején, amikor a kockató még nem létezett, de a két kaszt már igen. Az tény viszont, hogy a fizetős tó a régi módszert konzerválja, gyakorlatilag csak itt tud olyan eredményt produkálni vele a horgász, mint az RSD-n a régi szép időkben. Lehet, hogy pont ezért jár ide? Mert imádja azt a botot, amit egy taxistól vett '82-ben 2000 Ft-ért, és a legnagyobb király volt vele a környéken? Hol nyüstölje máshol? Röhögtesse ki magát a csőhídin, úgy hogy még halat sem fog? Igaz páran még megteszik... Vagy szakmailag fejlettebb az elmebeteg sopilitiszben szenvedő sporttárs, aki a legújabb, legdrágább, legfinomabb, legkomolyabb cuccal vallatja a dunai köveket, de örül, ha minden harmadik hétvégén elszabadul a munka mellöl. Azt a rutint, amit a ráérős csóringer gátőr egy hét alatt szed össze, ő hétszer három hétvége alatt. Rendben, sarkított a példa, de lehet a szakmaiságot mérni? Számít egyáltalán? Nekem nem fáj, hogy az öregek a régi cuccal horgásznak, vagy az unokájuk horgászik ugyanazzal. Nem sajnálom tőlük az élményt, és őket is horgásznak tartom.

Én az ország egyik legnagyobb egyesületének vagyok a tagja, egy ideig aktívan részt vettem a klubb életben,
Sperowsoldat#10 2009. 07. 02., 22:35Sziasztok!

Lehet hülyén hangzik,de én hamarabb olvastam el a hozzászólásokat mint magát a cikket.Tanulságos!
Akár jó,vagy rossz a cikk, de sokakban elindított egy magasabb röptű gondolatot, mint amiről szól!(szerintem ép ezért jó!Így tovább Pip!)

A világ összes problémájára van megoldás,de azzal hogy megoldjuk csinálunk másikat!Vannak akiknek ez nem a világ baja,mert ez a helyzet is jó valakiknek(magántavak,rabsickodás,stb...)Tudnánk is rajta változtatni(oknyomozás,feljelentés,figyelmeztetés,közmunka-k inek mi-), de még mindig több kényelmetlenséget(család,munkahely,testi épség) látunk,minthogy megtegyük!
Ha majd tényleg nyomni fog a bakancs levetjük és veszünk másikat,na majd akkor kell okosnak lenni hogy az új minél kevésbé törje a lábunk(és hogy mit teszünk a régivel)!:)
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Kiemelt termékek
Shimano Alivio CX Specimen horgászbot
Shimano Alivio CX Specimen horgászbot
Az új Alivio bojlis sorozat kétrészes modelljei 3,6 és 3,9 méter hosszban készülnek, 2,5; 2,75; illetve 3 librás változatban. A családot 3,6 méter és 3,9 méter hosszúságú Marker (jelzőúszós) valamint a 3,6 méteres 5,5 librás Spod (etetőrakétás) változat teszi teljessé. Mindemellett a sorozat felrúgja...
Rapala J Jointed wobbler
Rapala J Jointed wobbler
Kétrészes változata az Original wobblernek, mely szintén balsafából készül. Csuklós kialakításának köszönhetően igen élénk, intenzív mozgású úszó műcsali. Az elsősorban felszíni horgászatra kifejlesztett wobbler tekergő mozgása rendkívül figyelemfelkeltő, nagy eséllyel zsákmányolunk...
Shimano Baitrunner XT-RA orsó
Shimano Baitrunner XT-RA orsó
Eredeti ár: 39990 Ft
Akciós ár: 29990 Ft

A már megszokott méretekben kapható új Baitrunner XT-RA sorozat azért készült, hogy kielégítse a horgászok legújabb generációjának igényeit is, természetesen azon sporttársak népes tábora mellett, akik mar régóta elkötelezett hívei a Baitrunner orsóknak. Ez az orsócsalád váltja le...
Az első ragasztott nádbotot egy amerikai hegedűkészítő mester alkotta meg 1846-ban.