Cikk oldal
2011-06-24

Ember tervez

Az időjárás dönt…
A pontyhorgászat során sok tényező együttes hatása szükséges ahhoz, hogy igazán sikeres horgászatot zárjunk, akár egészen rövid idő alatt is. Természetesen az is megfigyelhető, amikor országszerte „nem megy” a hal. Ennek okai sokszor kibogozhatatlan elméletekben végződnek, de mégis van néhány fontos dolog, ami döntő lehet.

Úgy gondolom, hogy napjainkban már szinte lehetetlen kiigazodni az időjárási tényezőkön, mármint ami a pontyfogást illeti. Az intenzíven telepített tavakon (amin valljuk be, a testesebb pontyokat kergetők nagy része horgászik) akár homlokegyenest eltérő tapasztalatok is lehetnek. Nyilván ebben nagy szerepe van annak, hogy a víz milyen mennyiségben tartalmaz természetes táplálékot, és ez képes-e ellátni az adott víz halállományát. Az elmúlt 1 évben sok különböző kisebb vízen horgásztam, ami önmagában még nem lenne „nagy szó”, de ez idő alatt számos olyan tapasztalattal gazdagodtam, ami felettébb érdekes.

 Az ország különböző vizeit járva, sokszor dilemmáztam azon, hogy mely időpontokban induljak el, hogy nagy valószínűséggel szebb pontyokat tudjak fogni. Nos, ahogyan teltek a hónapok, azon kaptam magam, hogy abszolút nem néztem azt, hogy milyen időjárási tényezők közepette fogok horgászni. Ez nem hogy hátrány volt, hanem még előnyömre is vált. Ugyanis kivétel nélkül minden esetben siker koronázta a túrákat, de ehhez tudatos helyválasztás (is) kellett, a szerencse mellett.

Ember tervez


Hidegfront, de mikor?

A szinte mindig jó fogással kecsegtető hidegfront, a már lehűlt, vagy a még melegedő vizekben nem minden esetben pozitív hatású, sőt az sem mindegy, hogy milyen intenzitással és milyen mértékben csökken a levegő illetve víz hőmérséklete. A kora őszi időszakban egy kisebb vízmélységű (1,5-1,8m átlagmélység) tavon horgásztam, és mindaddig intenzíven táplálkoztak a halak, amíg meg nem érkezett a lehűlés. A már addig is szeles, de meleg időt felváltotta a markáns hideg, és mintegy 10-12 celsius fokot csökkent a levegő hőmérséklete, ami jelentősnek mondható. Érdekes módon, amint ez a 2 nap lezajlott, a már ismét melegebb időben a halak is „életre keltek”. Néhány hét múlva egy ismételt hidegfront érkezett, de ekkor az idő is melegebbre fordult, majd így csökkent le szűk 24 óra alatt, és szinte varázsütésre a pontyok is őrült táplálkozásba kezdtek.

Ember tervez

Tulajdonképpen elmondható, hogy a kánikulai melegben érkező hideg csodákra képes (érdemes ezt figyelni az időjárás jelentésekben), de ha nincs kiugróan meleg, és így érkezik egy erős hidegfront, az inkább „elaltatja” kedvenceinket. Ez természetesen olyan állóvizekre igaz, ahol a víz képes fokokat hűlni, azaz nem túl mély tavakra. Egy komolyabb mélységekkel rendelkező bányatavon, majdhogynem lényegtelen az, hogy mi van a „felszínen”, ugyanis a mélyebb vizek nem képesek olyan ütemben visszahűlni, mint amilyen gyorsan a hidegfront elvonul. Visszatérve az átlagos magyar állóvizekre, (2-4m átlagmélység), egy drasztikus lehűlés nyáron, általában a légnyomás emelkedésével jár (a front érkezése előtt lecsökken), ami táplálkozásra készteti a pontyokat, nemcsak a mélyebb részeken. Ekkor szinte minden horgászhelyen jól foghatóak a pontyok, nyilván annak függvényében, hogy a meghorgászott területen mennyi és milyen méretű példány él.

Ember tervez

Etetés szempontjából sem elhanyagolható, ha az idő hűl, ugyanis ekkor célszerű nagyobb mennyiségben etetni ott, ahol sejtjük a pontyokat. Már csak azért is, mert egy bizonyos ideig biztosan jól foghatjuk őket, de eljön az a pillanat, amikor már nincs annyi táplálék a horgászott helyünkön, ami elég lenne. Ezért a mennyiséget növelnünk kell annak érdekében, hogy kitoljuk azt az időt, amíg a pontyok a mi horgunk körül keresgélnek. Azt, hogy itt megálljanak, és ne ússzanak tovább, szinte lehetetlen megcsinálni, ugyanis előbb-utóbb biztosan elmozdulnak a halak. Nagyobb mennyiségű anyaggal azonban „begyűjthetjük” a nagyobb halakat, mert ezek a példányok odaérkezéskor bizonyos ideig „őrzik” a területet. Megfigyelhető az is, hogy a nagyobb pontyok minden esetben később kezdik meg a táplálkozást a hidegfront betörésével (később érkeznek oda), mint a kisebb példányok, viszont a „konyhaméretű” pontyok eltűnnek. Valószínűleg a kispontyok szervezetére másként hat ez az időjárási tényező.

Ember tervez


Fülledt melegben, majdnem hidegben

Az egyik legjobb időszak, amit az utóbbi 3-4 évben tapasztaltam, az minden esetben az úgynevezett „majdnem hidegfront” volt. A levegő hőmérséklete lehűlt napközben, az esti órákra viszont fülledt, de nem túl meleg idő volt, több esetben rövid, szemerkélő esőben. A légnyomás drasztikusan nem változott, az égszakadás pedig bármelyik percben elkezdődhetett volna. A sötét felhők azonban vagy kikerülték a tavat, vagy pedig minimális égi áldás frissítette az éjszakát. Nos, ez a kettősség hozta meg számomra az évek során a legnagyszerűbb fogásokat. Sajnos, ez ritkán adatik meg, de pontosan ez a szép a horgászatban. Rajtunk kívülálló okok is befolyásolják sikerünket, sokszor úgy, hogy sejtésünk sincs róla. Ezért célszerű a komolyabb eredményeinknél feljegyezni, hogy milyen időjárási körülmények uralkodtak. Ebből le tudjuk szűrni, hogy bizonyos vizeken mely időszakok a legeredményesebbek.


Ívás, vagy sem?

Az idei évben, többen belecsöppentek abba, hogy az adott vízen, bármilyen időjárás is volt, kevés kapás volt, annak ellenére, hogy minden tökéletesnek tűnt. A hideg- és melegfrontok váltakozása miatt, az ívás egyes tavakon megszakadt és újraindult, más vizeken eltolódott, azt eredményezve, hogy a halak a búvóhelyeiken, nádasok közelében maradtak, és várták a „tényleges meleget”. Ebből mi horgászok csak annyit vettünk (veszünk) észre, hogy a kapásjelzőink hallgatnak, és rengeteg pontyugrás hallható a vízen szélcsendes időben. Nos, ebben az időszakban nem egyszerű a halakat becserkészni, sőt, egyes nagyobb példányokat szinte lehetetlen. Sajnos, azt kiszámítani, hogy ez az időszak mennyi időn át húzódik, szintén nem rajtunk múlik. A legnagyobb sanszunk akkor lehet, ha megpróbálunk a sekélyebb, nádas, vagy növényekkel tarkított vízben horgászni. A pontyok táplálkozása ugyan ekkor eléggé csekély, de nem minden ponty azonos időben próbál ívni. Ezért egy-egy pontyot ekkor is elcsíphetünk, de ez közel sem tükrözi azt, amikor valóban táplálkoznak.

Ember tervez


Sekély víz, mély víz

A frontokkal érkező légnyomás és hőmérséklet-változás hatásairól megoszlanak a vélemények. Én azt tapasztaltam, hogy ez kizárólag a víztől függ, ugyanis teljesen más figyelhető meg egy sekély illetve egy mélyebb vízen. Itt ne a mély bányatavakra gondoljunk, hanem az átlagos mélységű vizekre. A hidegfront beköszöntével a sekélyebb vízben is esznek a halak, de vándorlásba kezdenek. Nem minden esetben a mélyebb vizek felé, hanem elsősorban a távolság megtétele az, ami jelentős lehet. Sokkal nagyobb mennyiségű táplálékot próbálnak magukhoz venni, és lényegesen nagyobb területet úsznak be a pontyok. Ez kimondottan igaz az éjszakai órákra, de nappal megfigyelhető, hogyha a levegő hőmérséklete jelentősen nem nő, de napsütés van, ismét a sekélyebb vizekre húzódnak, majd éjszaka a fordítottja történik. Biztosan többen is megfigyelték már azt, hogy az éjszaka beköszöntével sorban érkeznek a pontyok (bizonyos időben, néhány óra alatt), szinte mindig azonos oldalról, majd nappal megfordul a dolog, és ahogyan visszaúsznak nappali helyükre, ismét kapásaink vannak.

Ember tervez


A szél a barátunk

A széllel érkező hidegfront megérkezése a vizet oxigénnel dúsítja, és a nagyobb méretű hullámoknak, áramlatoknak köszönhetően, tulajdonképpen átkeveredik a tó vize, és a fenéken lévő táplálék is könnyebben hozzáférhető az uszonyosoknak. Ez persze a kezdeti időszakban nem feltétlenül hozza a várt eredményt, egy bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy a pocakosok táplálkozni kezdjenek. Ha a komolyabb erejű szél felénk fúj, akkor általában számíthatunk kapásra, de ha van rá módunk itt sem szabad elfelejteni a szélvédett helyeket (ha van), ezeket is érdemes meghorgászni. Példaként említenék egy érdekes nádi kalandot: Szélcsendes időben, egy nádfalat horgásztam meg, innen több halat is sikerült fognom.

Ember tervez

A szél felerősödése viszont azt hozta, hogy a közel 1 méteres vízben, a halak visszahúzódtak a nádrengetegbe. A kapások megszűntek, a szél viszont megállíthatatlanul fújt. Napközben kapás nélkül maradtam, de az éjszaka viszont kihúzódtak a nyílt vízre a pontyok. A nádfal elől is volt egy-egy kapásom, de a nyílt vízen lényegesen több. A hajnali órákban a halak egyértelmű jeleket mutattak arra, hogy ismét a nádban tanyáznak majd. Folyamatos burványlások, ugrások jelezték az „útvonalat”. Ennek bizonyítéka volt, hogy a napfelkelte meghozta a pontyokat, a nádfal tövéből.

Talán érzékelhető, hogy a pontyhorgászatban a természeti jelenségek ismerete, illetve megtapasztalt hatásai (nem a mások által elmondott teóriák) is szükségesek ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a pontyokhoz. A tudatos horgászattal pedig olyan élményekkel gazdagodhatunk, melyekkel „hagyományos” módon nem biztos, hogy találkozunk.

Írta: Csákány Attila
Fényképezte: Szabó Csaba

Szólj hozzá:
chronos#1 2011. 06. 26., 22:14Nagyon jó irás .és ami a legfontosabb,hogy igaz!!!-nem csak a pontyra.
összes hozzászólás megtekintése »
Szakírónk
Az úszóhólyag számos halfajnál nagy szerepet kap a hallásban. A vízben terjedő hanghullámok rezgéseit a bőrön és izomzaton kívül az úszóhólyag is érzékeli és felerősítve továbbítja azokat a belső fülhöz (labirintszerv). A másik nagyon fontos funkciója, hogy a hal vízben történő lebegését, süllyedését, illetve emelkedését is ennek a szervnek a segítségével szabályozza.