Időhiány miatt egy rövid 2 éjszakás pontyhorgászatot terveztünk be júniusra Jani barátommal. Sokat tűnődtünk, hogy melyik tóra látogassunk el végül is választásunk a merenyei víztározóra esett. Gyorsan kaptam is a telefont és hívtam Regős György tógazdát, hogy van-e a kitűzött nyári hétvégére szabad hely?
- Igen, a 16-os szabad. Gyertek, várunk benneteket! - mondta és ezzel el is búcsúztunk egymástól.
A foglalástól a horgászatig még volt egy egész hetünk, úgyhogy én bojlikészítésre adtam a fejem. Sokad gondolkoztam vajon milyen ízesítésű csali lesz a legmegfelelőbb? Eddigi tapasztalataim alapján mindig inkább a büdös, illetve fűszeres ízek bizonyultak fogósabbnak, így hát egy kagylós-rákos a háttérben picit gyümölcsös golyó elkészítésére kéztettek gondolataim. Gondolván a rövid pecára, nem készítettem sokat (úgy 2 kg-ot), amelynek elkészítését be is mutatnám.

A csali

Aroma garázs és a hozzávalok

Szárazanyagnak gyári mixeket választottam, melyeket kevés betainnal és por alapú aminóval turbóztam. A sajátkészítésû bojli receptje:

Az eredmény: a kész bojli

A túra
Megvolt a csali a hét további része pedig gyorsan elrepült, azon kaptuk magunkat, hogy péntek reggel 7 óra és már indulunk is Merenyére. Megérkezésünk 10 órára tehető megváltottuk a jegyeket, majd indultunk is a lefoglalt horgászhely felé. Melyikünk horgászik a hely jobb ill. bal oldalán ezt érmefeldobással gyorsan eldöntöttük, és kezdődhetett a bójázás. Ez a pálya számukra teljesen ismeretlen volt, de mivel nem az első látogatásunk merenyén ezért tudtuk mit keressünk. Különösen szeretem a kemény és a puha iszap találkozásait vagy ennek környékét meghorgászni itt, ezért ilyen részeket kerestem, igyekeztem itt az iszap szagát is megvizsgálni, mindig próbálok olyan iszaprészt keresni, ami nem annyira „büdös”. Találtam egy ilyen sávot kb.120m-re két bottal ezt és egyet úgy 250-300-ra két készséggel pedig ezt a belső iszaptalálkozást vallattam.

Délután 4 órára végeztünk a botok behordásával, majd árnyékba húzódtunk a rekkenő hőség elől. Annyira meleg volt, hogy abszolút nem számítottam kapásra napközben, gondoltam majd este fognak csak táplálkozni a halak. Legnagyobb meglepetésemre 6 óra magasságában kihúzós kapásra lettem figyelmes az egyik távoli készségen. Kontaktusfelvétel után partról folytattam a fárasztást, mert éreztem nem lesz nagy hal ellenfelem. Szákolás és fertőtlenítés után pár fénykép az első látogatóról és már mehetett is vissza.

A kánikulai vendég

Újrahúztam a végszereléket, majd várakoztunk tovább. Rövid idővel később épp vacsoráztunk, mikor a nemrégen visszavitt szerlékem ismét mozgásba lendült. Bevágás, majd éreztem ez már valamivel jobban küzd, ezért csónakkal eredtem a nyomába.
10 perces fárasztás végén egy 12 kg-os tükörpontyot szákoltam mely már bíztató jelnek tűnt az éjszakára nézve, főleg, mert mire elindultam volna újrahúzni a készséget a másik távolabba letett bot alatt is felsírt a jelző. Az eredmény egy ugyan csak 12 kg-os tükrös volt.

Még sötétedés előtt jöttek,

...ez biztató jel volt!

Nagyon bizakodtam ezek után már az estében, úgyhogy kitekertem a másik két botot is, hogy újra felfrissítsem rajtuk a csalit és így várjam a további kapásokat. Mire mindennel végeztünk a nap is erősen kezdett eltűnni a horizonton, de mivel csodás látvány volt, csináltam róla pár képet.

Gyönyörű volt a naplemente

Sötétedés után egy pár órás csend következett, majd úgy éjfél után valamivel felsírt a közelbe letett bot alatt a delkim. Kontaktusfelvétel után a fárasztás nem tartott sokáig, de jó kis élmény volt és jó volt tudni, hogy mindkét kijelölt helyem adott már halat, a mostani súlya 10,40 kg volt.


Visszahordást követően megtaláltak bennünket a kisebb 7-10 kg-os pontyok ebből fogtunk pár darabot, majd elnyomott bennünket az álom. Sátrat a nagy melegre való tekintettel nem állítottunk, így közvetlen a botok mögött tudtuk várni a kapásokat. Épp hogy elbóbiskolhattam, amikor a távolba letett botomon kapás riasztott. Kiugrottam a hálózsákból, bevágás majd nagyon nagy súlyt éreztem a pálcán. Rámenjek, ne menjek, tűnődtem, majd a parti fárasztás mellett döntöttem. Szép finoman gyenge fékkel próbáltam közelebb húzni ellenfelem ami jött is, de csak olyan tempóban ahogy neki tetszett. Talán 20 perc is eltelhetett, míg végül kiért a parthoz és megmutatta magát. Nagy halra számítottam, de mikor megláttam akkor kezdett csak igazán verni a szívem, mert ahogy elterült a vízfelszínen kb. 20 kg-nak becsültem. Szépen lesétáltam a partra kezemben a merítővel másikban a bottal onnan folytattam a küzdelmet. Ellenfelem egy-két kirohanást még tett, s kis idő múlva a merítőm fölé húztam és megszákoltam. Mind idáig nem is kelt fel társam, de a szákolás pillanatában kinyitotta szemét és kérdezte. Megvan? Meg feleltem, és fel is kellene kelned, mert le kell fényképezni, nagyon szép. Jani ugrott a hálózsákból, majd matracra fektettük a halat. Mérlegelésnél a mérleg nyelve kitárázva 19,20 kg-ig lengett ki. Mivel már erősen világosodott azonnal le is fényképeztük, s útjára engedtük a tó öreg lakóját.

Nem akárki a vendég:19,20 kg!

Az előke

A kellékek

A kész rig

Visszahúztam a szereléket majd lefeküdtünk aludni. Ezen a hajnalon és délelőtt semmi nem zavarta már a pihenésünket. A forróság ugrasztott bennünket a napernyőink alól. Hatalmas kánikula alakult ki ismét napközben, úgyhogy árnyékba húzódtunk, majd nekiláttunk reggelizni. A napközbeni kapástalanságot kihasználva végszerelékeket kötöttem bízva az este ismét megismétlődő kapásokban. Merenyén nekem sokszor bevált már a merev úgynevezett(fluorcarbon) előke, ezért most is ilyeneket készítettem melynek elkészítését be is mutatnám.


Ezután kiugrottam felfrissíteni magam a büféhez, meg egy kevés frissítőért. Visszaérve nekiláttam az újra csalizásnak és etetésnek. Etetésnek botonként 7-10 szem bojlit és egy marék tigrismogyorót használtam, a csali is minden esetben egy szem 20 mm-es kagylós bojli volt.

Szép naplementéből nem volt hiány

Második estén gyorsan elnyomott az álom én már 10 óra felé elaludtam, de nem is hiába, mert nem nagyon volt kapásom. Barátom annál jobban belehúzott, fogta a szebbnél szebb halakat mindig az Ő kapásjelzője ébresztett engem is.

Jani egyik szép hala

Ezen az éjszakán nekem csak a kisebb pontyokból jutott kettő, egyik 7, míg a másik 8,5 kg-os volt. Reggel korán keltem, hogy még a meleg ellőt mindent össze tudjak pakolni és a kánikula elérkezte előtt, tudjunk indulni haza. Pakolás közben Janinak még volt egy kapása, az elkövető ez gyönyörű pikkelymintázatú 9,5 kg-os ponty volt.

Ugye szép?

Ezzel a fogással búcsúztunk Merenyétől, de ha minden igaz még idén meglátogatjuk a tavat! Kívánom a tóra ellátogató minden sporthorgász kollégának, hogy görbüljön a bot.

Szólj hozzá:

Mehet