Ha valaki ismeri a nótát, biztos be tudja fejezni a címsort, hogy: … éppen hozzám való vagy. Ezzel gondolom elárultam, hogy szeretem az ilyen karakterű felszereléseket. Pedig ennek a kombónak a próbája során, rengeteg negatív élményben volt részem. Sikerült-e összecsiszolódnunk? Az alábbiakból kiderül.

Az összeállítás

Kezdjük hagyományos sorrendben a technikai adatokkal, melynek kapcsán máris felmerült bennem a kérdés. Ez a bot vajon miért kapta a H, azaz nehéz kategóriás besorolást?

Az adatok

Heavy vagy nem heavy

Az én olvasatomban ez egy középerős holmi. De nem akartam ezen lovagolni. Inkább kicsomagoltam a pálcát. Részemről és talán már mindenkitől elvárás, ha Shimano, akkor igényes tok és bel tartalom. Ez azonnal teljesült, ahogy kézbe fogtam a szerszámot. Szemnek kellemes látvány volt a furcsa nevű anyagból készült bottest. Kifejezetten gerjedek az ilyen festetlen, magát kendőzetlenül megmutató botra. Remélem, senki nem fedez fel, valami perverz hajlamot az előbbi mondatomban. Egyszerűen jó ránézni.

Micsoda anyag

Vesszőparipám a kiperemezett spiccgyűrű. Erre sem sikerült ilyet rakni, de a többi zsinórvezető alkalmatosság megfelelőnek tűnt.

Perem nélkül a város peremén

Jó háromlábas,

és a szép gyűrűsor

Másik defektem a horogbeakasztó szem. Örömmel írhatom le. Van!

Van horogbeakasztó szem

Profi az orsótartó és a kétféle anyagból kialakított nyél.

Profi orsótartó

Kétféle nyélburkolat

A betámasztható botvég jól segít a fárasztáskor és szivacsos anyaga valószínűleg kíméli a testünket.

Szivacsos és betámasztható botvég

A toldás, a gyűrűkötések cérnájának bandázsával erősített. Az alsó tag csatlakozó része be van dugózva, így nem kerül szennyeződés a botba. Megsuhogtatva merevnek tűnt, különösen saját, picivel nagyobb dobótömegű pálcámhoz képest.

Bandázs a csatlakozáson

Bedugózott bottest

Az orsó a már unalomig tárgyalt P3 sorozat egyik elsőfékes darabja. Eltekintenék a kötelező adathalmaztól. Csak néhány észrevétel és érdekesség. Ez egy elsőfékes, négyezres méretű tekerő. A belsejében 5 golyós és egy tűgörgős csapágy segíti a könnyed futást.

A maláji tigris

Nagyméretû elsõfék

Mibõl mennyi

Hat a csapágy

A dobozában pótdob és egy csomag műanyag alátét kapott még helyet. A madzag feltekerésekor áldottam a gyártót ezért a figyelmességért, mert mindkettőre szükségem volt a helyes zsinórkép és alátöltés kialakításához. A pótdobra ugyanis feltekertem a kapott és később tárgyalandó zsinórt, majd az alátöltendő pluszt. Ekkor vettem észre a zsinórprofil hiányosságát. Ezt orvosolhatjuk a dobozban található alátétekkel. A doktori munka elvégzése után, visszatekertem az eredeti dobra az összes kanócot. Lássunk csodát! Minden a helyére került.

Kis hiány a zsinórprofilban

Eredeti állapot

Plusz egy alátéttel

Minden rendbejött

Ne féljünk tehát, ha elsőre nem tökéletes minden. Bátran használjuk a gyári kiegészítőket, azért vannak. Kis gondolkodás után mindenki rájöhet, hogy nem kell műszaki zseninek lenni az ilyen apró korrekciók elvégzéséhez.

Korszerû zsinórvezetõ egység

Tökéletes hajtókar

Aranyos külsõ

Említettem az előzőekben a zsinórt. A képről leolvashatóak az adatai. Annyit tennék hozzá, hogy első látásra, pestiesen szólva, nekem nagyon nem jött be ez a kanóc. Sprőd, rossz tapintású és baromi nehezen kezelhető madzagnak tűnt. Feltekerése után villant be, hogy pontosan a keménysége miatt ideális lenne egy multiplikátoros orsóra. Kezdtem gyanakodni. Talán a gyártó éppen erre szánta. Akkor viszont megkövetem őket, mert ami ott előnyös, az a peremfutón súlyos hátrány. Azért is kezdett érdekelni a dolog, mert tervezem, hogy szolgálatba állítok valami revolver nyeles, forgódobos pergető cuccot. Sokat dobálgattam egy időben hasonlóval, csak éppen megfelelő zsinórt nem tudtam rá keríteni. Most megvan.

Speciálisan csak pergetésre

Nem ejtettem még szót egy, illetve két fontos kiegészítőről, amelyeket az összeállításhoz mellékeltek. Ezek sajnos nem részei a kombónak, de nagyon megörvendeztettek vele. Két újabb típusú Rapala wobbler is várta a csomagban, hogy ragadozó halak elé vessem őket. Az egyik XRD-10 HH, a másik MR-09 BHO. Nem kívánok most belemélyedni a rövidítések magyarázatába. Annyit azonban érdemes tudni, hogy mindkettő mélyen vezethető. Az X-RAP képes akár 4.5 méter mélyre is merülni, a MINNOW RAP is elérheti a 3.3 méteres mélységet. Persze megfelelő bevontatás mellett. Érdemes az ilyen adatokat leolvasni a dobozról, mert könnyebben választhatjuk ki a horgászhelyünknek és a vallatni kívánt vízrétegnek megfelelő műcsalit.

A színes mélyenjárók

Ez a horog nem tréfál

Az ismerkedést követően, megpróbálom írásban visszaadni azt a szenvedés sorozatot, amelyet sikerült átélnem a felszerelés társaságában. Kezdődött a Dunán. Egyik kedvenc balinos helyemre vittem a motyót először. Természetesen az éppen érkező árhullám akkor tetőzött a térségben. A megáradó víz, nem csak a balinos lehetőségeket mosta el, hanem az összes folyóvízi próbálkozást meghiúsította. Hiába száguldoztam fel és alá jó pár tucat kilométert semmi esély nem látszott a halfogásra. Kínomban egy csatornára fanyalodtam, hátha a csukák megszánnak. Ez jónak tűnt addig, míg a helyi szúnyog légierő fel nem figyelt rám. Beazonosításomat követően, önkéntes véradónak nézhettek, mert minden fedezéken áthatoló érdeklődésük, alaposan megcsapolta a keringési rendszeremet.  Fokozta jókedvemet, hogy minden kitartásom dacára, egyetlen, a wobblernél alig nagyobb csukát láttam. Természetesen, ahogy a méretes csalit elvezettem mellette, rögtön menekülőre fogta a dolgot. Ha sokáig él, talán majd mesél unokáinak, az ifjúkorában látott, neonszínű, csörgős halszörnyetegről. Zárójelben jegyzem meg, ez volt az X-RAP.

Az út is víz alatt

Még bemenni sem lehet

De hol vannak a halak?

Pedig így sem csúnya

Csukák nyomában

Nem lévén más választásom, kihajóztam a cuccal. Hátha a Sorin több szerencsével járok. A szerencse nem szegődött mellém, mert az átok motor, az induláskor hallgatásba burkolózott. Alig egy-két óra rángatás és szerelés után mégis beadta a derekát. Úgy látszott nincs még vége, mert bevált pergető pályámon egy kishajó horgonyzott, háromtagú családdal a fedélzetén. Nem úgy nézett ki, hogy gyors távozást terveznek. Kerülgettem őket, mint ateista macska a templom egerét, de nem tudtam tőlük meghorgászni a helyet. Az éjszakát másutt kezdtem meg. Néhány ígéretes harcsarablás hallatán már dörzsöltem a tenyerem. Mekkora teszt és csata lesz a hangoskodó, nagybajszú uraságok közreműködésével. Becserkésztem hát őket. Alig vetettem be néhányszor, mikor a sötétből előpöfögött egy csónak. Nagyon örülök máskor a halőri ellenőrzésnek, de most tönkrevágták a pályát. Gondoltam várok, hátha újra előjönnek a harcsák. Na, ők nem, de a halőrök jöttek, kb. két óra múlva. Most már nem finomkodtak, áthúztak csont gázzal a dobálandó területen. A rángógörcs elkerülése érdekében megfogadtam, hogy ezen túl bélyeget gyűjtök peca helyett. Talán a bélyegőrök nem csónakáznak be az áztató medencébe. Már csak a hajnali süllőkben bízhattam. Ők végül délben jöttek, mert hajnaltól-délelőttig, folyamatosan engedték a mindenféle trutyit. Minden dobásra vízinövény vagy egyéb, nem részletezendő vacak fityegett a wobblereken. Alig értékelhető halas eredményt hozott tehát a sok munka. Megpróbálom azért összegezni a tapasztaltakat.

Nehéz csata volt

A süllõ is megteszi

A bot és orsó jól passzolnak. Különösen tetszett az összeállítással elérhető dobótávolság. Remek balinos cucc. Mint írtam, nem rajtam múlott, hogy a harcsákkal nem tehettem próbát. Vonatkozik ez a csukákra is. Sajnos a fogott süllők egyáltalán nem voltak veszélyesek a teherbírást illetően. Ennek ellenére a bot remekül dolgozott. Az orsó fékje nem kapott szerepet, de jónak tűnik. Azt, hogy a tekerő mennyire bírja a gyűrődést, csak egy hosszabb időtartamú nyúzópróba állapíthatná meg. A bevetések során minden funkciója hibátlanul működött. A zsinór tényleg jó pergetni, másra viszont nem ajánlom. A wobblerek méltóak a nagyhírű Rapala gyárhoz. Minden nehézség ellenére sikerült halakat fogni velük. Azt gondolom, hogy annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, más már régen a vízbe hajította volna a holmiját. Én is gondolkodtam, hogy a Tao kutatásának szentelem a maradék életemet és soha többet nem veszek botot a kezembe. Ennek ellenére kitartásom meghozta gyümölcsét. Erről majd egy másik írásban megemlékezem. Ezt a szerelést pedig ajánlom figyelmükbe, mert remek összhangjával engem is megbékített.

A növényzetben sem jön zavarba

Kiváló dobási tulajdonságok

A botot változatlanul nem érzem nehéznek, a neve ellenére sem. Talán a gyártó már előre sejtett valamit a tesztelés körülményeiről és ezért kapta ezt az angolul H betűvel kezdődő jelölést. Ha ez így van, minden tiszteletem Shimanoéké, mert nem csak a fejlesztések terén látnak jövőbe. Jelentkezem majd a jövő heti lottószámokért. Addig is görbüljön!

Szólj hozzá:

Mehet