Cikk oldal
2012-01-30

Vadvizeken barangoltam III.

Pergetőbottal a Tisza-tavon
Sűrű köd borította be a hajnali tájat. A túlpart és a 15 méternél távolabbra eső fák csak sejtelmes foszlányképeknek tűntek. Nem volt könnyű ilyen körülmények között a kiszemelt célig motorozni, de hívott a víz, a horgászat és a remélt fogások izgalma. Várt ránk 3 napos horgászweekendünk második napja, amit a kisebb-nagyobb jelek figyelésével, halkereséssel és persze élmény dús fogásokkal szerettünk volna tölteni.

Reggeli bizonytalanság
Reggeli bizonytalanság
Bíztató jel
Bíztató jel

A fáradtabb sirályok megpihentek a nagy fatuskókon
A fáradtabb sirályok megpihentek a nagy fatuskókon

A köd miatt lassabb tempóval, fokozott figyelemmel csorogtunk, először az élő Tiszán, a 6-os öblítőn, majd a tározótér nagy kiterjedésű területén. Kis idő múltán elértük a karókkal jelzett holtág bejáratát, és a szűk vízi ösvényen át bejutottunk a vadregényes Ó-halászi holtágba. Az időzítés remekül sikerült, a felkelő nap épp vörösre festette a vizet. Én és a fényképezőm pont ilyen látványra éheztünk, így a reggeli ragadozóknak szánt körforgókat, gyönyörű háttérképpel örökíthettem meg.

Hajnali emlék
Hajnali emlék
Ó-halászi bejáró
Ó-halászi bejáró
Remek időzítés
Remek időzítés

Bevetésre várva
Bevetésre várva

Elsőként a holtág kétharmadánál álltunk meg, a mélyebb vizű, akadókkal teli oldalon. A part szélén fekvő hatalmas fák, vízre dőlésük után is új életeket tápláltak. Ezek törzse, gyökérzete kiváló telephelyként, tápanyagforrásként szolgáltak a páfrányoknak, sásoknak és a vizes közeget kedvelő növényeknek.

A holtág nyár végi fényében
A holtág nyár végi fényében
Részesei voltunk az idillnek
Részesei voltunk az idillnek

Először egy fehér, 5-ös Mepps Agliát próbáltam a tőlünk 6-8 méterre fekvő fatörzs széléhez pöccinteni. Gondoltam megnézem, miként látszik a vízben, milyen az átláthatóság. Hármat tekerhettem orsómon, mikor erőteljes ütést kaptam. Ez volt aztán csak a meglepetés! Barátom még nagyban szerelt, megvallom én sem számítottam ennyire hírtelen jövő, szívélyes fogadtatásra. Persze a reflex nem hagyott cserben, így akasztás után gyönyörű balint fáraszthattam. Erőteljes kirohanással egy víz alatti akadóhoz közelített, de sikerült ezt megakadályoznom és a felszín közelébe terelni. Itt már kicsit megnyugodva, komótosan birkóztunk tovább. Fajtájához képest, igen sötét, szinte feketés színekben pompázott. Ez az óhalászi balinok sajátossága. Talán a mélység, talán a sötétbarna, kristálytiszta vízközegben történő nevelkedésük miatt van. Halam nemsokára a csónak közelébe ért, így sikerült tarkón fogni és beemelni a másfél kiló körüli ragadozót.

Dzsungelharc
Dzsungelharc
Portré
Portré

Álmos, de boldog tekintet
Álmos, de boldog tekintet
Legszebb pillanat
Legszebb pillanat

Szerencsés, gyors fogásom még több lelkesedést, horgászdrukkot adott, de sajnos az elkövetkező órák, eseménytelenül teltek. Az egész műcsaliarzenált végig próbálva sem tudtunk több kapást kicsikarni, sem a mederben, sem a partszéli akadók környékén. Ezért úgy döntöttünk más vizekre „evezünk”. A holtágból kifelé menet még megkérdeztük az ott horgászó sporttársakat az eredményről, de sajnos ők is alátámasztották a csukák gyenge kapókedvét. Korgó gyomrunk jelezte, hogy talán meg kéne állni kicsit uzsonnázni, ezért a tározóra néző kilátóhoz igyekeztünk. Piknikállomásunkon jobban esett az étel is és megragadva az alkalmat, szép képeket is tudtam készíteni a magasból.

Vízparti cafeteria
Vízparti cafeteria
Párszor leestek míg felraktam őket
Párszor leestek míg felraktam őket

Az ebéd jókedvűen telt, rengeteget nevettünk és persze „taktikoltunk”, hogy melyik vízterületre szánjuk a délutánt. A kilátótól nem messze terült el a Fűzfás morotva, így egyöntetűen arra szavaztunk. Ez a holtág a tározón belül helyezkedik el, víz alatti határait nem könnyű elsőre megtalálni. Radar hiányában, érdemes egy leszúró karóval végigtapogatni a medret, így könnyebben megtalálhatjuk az elöntött morotvát. Mi is így tettünk és egy tuskós szakaszon már csobbantak is „macskáink” olyan 1-1,5 méterig. Új hely, új remények, már indítottuk is az első bevontatást. Ismét remek őszi időnk volt, teljes szélcsend és ragyogó napsütést kaptunk az égiektől. A vízmélység és a viszonylag tiszta víz miatt én főleg a wobbleres dobozt nyitogattam, míg barátaim a sokat megélt vasakkal kezdték szűrni a vizet. Pár percen belül Tominak is megjött a nap első hala, mely azonnal lepipálta szerény balinomat. A 4-es csuka egy zöldes effzett támolygóra vert oda, Tomi szerint olyat, hogy a kanál sikítozott a víz alatt. Vékony skeletor botja perecbe görbült, de az erőtartalékok nem hagyták cserben. A víz tisztaságának hála, szinte végig látni lehetett a fárasztás izgalmas perceit.

Kiskárásznak gondolhatta
Kiskárásznak gondolhatta
Horgászöröm
Horgászöröm

Biztos akadás
Biztos akadás

Gratulálásképp én is halat akasztottam. A Lovec Rapy power perch wobblere kellett neki, melyet kissé jerkelve vezetgettem. Az előbbinél kisebbre nőtt a koma, de „Aki a kicsit nem becsüli a nagyot…” felkiáltással, nemsokára útjára engedtem. Tomi még egy ideig próbálgatta a támolygókat, majd nemsokára, a következő beállónál ő is wobblerre váltott. Peti barátom, aki a csónak közepén figyelt, egyelőre inkább még a dobások kivitelezésén mesterkedett. Élete harmadik horgászatára tudtam elhívni, kicsit bízva, hogy a Tisza tó adta lehetőségek őt is hamar megfertőzik a pergetés irányába.

De szép is vagy!
De szép is vagy!

Én továbbra is a power perchben bíztam egy power csuka reményében. Nemsokára meg is jött, nem bírt ellenállni az imbolygó, meg-meg álló, sérült kishalat utánzó falatnak. A rávágás ereje majdnem teljesen eláztatott, tekintve, hogy a jerkeléshez felálltam, a nem túl stabil csónakdeszkára. Innen könnyebben tudtam vezetgetni műcsalim, nem ért bele a spicc a vízbe. Akasztás után örömmel mondtam a többieknek, ez már szebb példány lesz. Viszonylag messziről láthattuk őkelmét, így még jobban figyeltük miként paríroz. Fékem nagyokat recsegett, feszülten adagolta a zsinórt, minden egyes kitörésnél. A fonott zsinórban bízva, kicsit erősebben magam felé kormányoztam és csakhamar a felszínre „csaltam” izmos halam. Ennek köszönhetően parádés bukfencet kaptunk. Csukám ment még néhány kört, majd az első közelebbi találkozásnál, már láttuk, hogy az akadás biztos, jól tart. Kiemelés után ő is visszanyerte szabadságát, és folytattuk a délutáni élményszerzést.

Izgalmas pillanat
Izgalmas pillanat
    Fenséges ragadozó
Fenséges ragadozó

Nem szívesen lennék itt kishal
Nem szívesen lennék itt kishal
Újabb csuka, újabb öröm
Újabb csuka, újabb öröm

Tomi egy sliderrel akasztotta következő csukáját, mely ismét igen jól megdolgoztatta felszerelését. Az utolsó egy órára odébbálltunk, bízva az 50 méterrel távolabb eső vízterület nyugodtságában. Itt az elmúlt 2 órában nem próbálkozott senki, már dobtuk is az elsőket. Szeretem a még nem lehorgászott részeket, ezek mindig nagy meglepetéseket tudnak okozni. Mit mondjak, nekünk is okoztak, ráálltunk ugyanis egy „gyökérerdőre”… Minden dobás akadt, minden beállás gyors súlyfelszedést eredményezett. Persze a harmadik kudarcnál már nem tettük le a vasmacskát, aki beakadt, a műcsalija fölé húzta a csónakot, így könnyen szabadítottunk. Akadt, hogy egyszerre hármunknak akadt, három irányba… Bronzszínű támolygót kínáltam a fáknak, ami egyik alkalommal elindult és határozottakat rúgott zsinóromra. Egy kisebb csuka volt a tettes, így azért örültünk, hogy ezen a részen is eredményeset horgásztunk.

Lucius fogta Lucius
Lucius fogta Lucius
Elégedetlen arc
Elégedetlen arc

Az égbolt festői képekkel búcsúzott, nemsokára mi is hazafelé vettük az irányt. Este sör-virsli bajnokságot tartottunk és közben megbeszéltük mi legyen a harmadik nap útvonala. Peti nyert, és arra jutottunk, hogy jó lenne megtalálni az összebandázott balinokat, süllőt fogni az élő Tiszán, esetleg visszalátogatni délután a fűzfás morotva csukáihoz. Hátha sikerül egy nagyobb, élő „tuskóba” akadnunk.

Égi tisztás
Égi tisztás
Nyugodt minden
Nyugodt minden

Közeleg az est
Közeleg az est

Vadvizeken barangoltam III.


Írta: Varga Zsolt

Szólj hozzá:
fritzey#1 2012. 02. 07., 12:01Ez is jó lett Zsolti, most már magasan van a léc =)! Színvonalas és szórakoztató....! Köszönjük
Üdv Á
csoresz#2 2012. 02. 02., 23:18Köszi az infót
kohicmikop#3 2012. 02. 02., 22:16Szia! Az egy DUEL Forte 70 nevű wobi és azt hiszem a profiblinkerben vettem. Balinra elég jónak bizonyult, bár még olyan sokszor nem horgásztam vele. Üdv
csoresz#4 2012. 02. 02., 21:21Szia, a wobleres képen a jobb szélső vertikális wobi milyen tipusú és hol lehet beszerezni. Köszi
Szalai86#5 2012. 02. 02., 11:03Érdekes olvasmány, olykor vicces, olykor olyan mintha én is ott lennék. Grat! várom a következőt!
qruka#6 2012. 02. 02., 07:39Nem,nem...a barátommnak volt egy kis max 50 cm-es vizen hala...ahogy ráfordult,máris szakadt a mono....és a hal nem akadt meg rendesen...ilyenkor kirázza szempillantás alatt a szájából...ebben az évben előfordult nekem a j9p-nél ugyanez...illetve a kedvenc Cservimnél is....egyszerűen ahogy lerágta,letépte ki is köpte....amikor megkönnyebbült a cucc-egy pillanatra a szívem is kihagyott...mindkét wobblerem nagyon sok halat adott....olyan ereklyefélék...de persze néha felrakom a tuti helyeimen-hadd rágják....egyébkét a rapala sztem jól bírja ....de volt hogy a kapocsrögzítésnél nyílt ki az előke....soha egy csukám sem ment még el szakítás miatt....pedig finom cuccokkal dolgozom,és jöttek szépek....de az előke sajna többször is megadta magát....egyszer egy nap 2 óra alatt 2 kedvenc wobim is odalett....sikkter pop,j9gfr,....kivoltam,de délutánra mindkettő ott lebegett a víz tetején....madarat (ill.csukát) lehettett velem fogatni aznap....egyébként a csukát amikor fárasztod,soxor magára tekeri a fonottat...namármost ilyenkor a kopoltyúlemezénél sok esetben beakad a fonott,illetve az előke is....rázza a fejét,és az ív elmettszheti....gondold el a hal menekül tőled-a műcsali a szájában,és a damil (fonott) egészen a fejéhez simúlhat...aztán rázza a fejét,visszafordul,és máris az ív mögé kerülhet a zsinór....ez egy pillanat alatt....ugye ez elég éles...sziasztok,jó pecát N
kohicmikop#7 2012. 02. 01., 23:46Sziasztok! Én is használtam már a Pike Wire-t, tényleg nagyon jó, de ez sem 100%-ig csukabiztos. Láttam már csukát elharapni, persze ez lehetett amiatt is, hogy talán kicsit jobban lett ráfogva a krimpelésnél vagy ott megsérült a dolog és egyszerűen elszakadt. Ez sajnos már nem derül ki, de tény hogy én is előszeretettel használom. Norbi az a slider hogy lett meg? csak nem kifogtad ugyanazt a csukát 5 perc múlva? :)
Halfdan#8 2012. 02. 01., 23:24A Pike Wire valóban kiváló cucc, nekem is bevált.
vizinaplopo#9 2012. 02. 01., 23:05sziasztok
próbáljátok ki a Pike Wire 19 steel wire 6kg 9kg ,de 12kg 15kg (szerintem nincs jobb) kényes Süllő is felveszi a csalit
qruka#10 2012. 02. 01., 22:32Szia!
Őszintén szólva sima egyszerű boltit:-)...de tényleg....van pár egyszerű talán 100-150 ft-os,nálam azok beváltak...semmi cifrázás,de nagyon figyelem az állapotát....ha kezd romlani-azonnal csere....sajna a haraphatatlan,meg superhardmono....nekem ezek csak csalódást okoztak...de ha valaki tudna egy olyat ami tényleg bírja-én is letesztelném....a nagyon vékonyat viszont kerülöm....megvágja nagyon a csux száját,szájszélét....pl.a wolframszálasok....a popikhoz soxor a merevebb-rövidebbek váltak be-a többi műcsalikhoz a lágyabb is ok....egyébként a múltkor egy max 40 cm-es csux harapta el a barátom hardmonóját....ami azért még nem kroki....de a slider meglett:)....sok sikert,szia N.
összes hozzászólás megtekintése »
A pikkelyek alatt található halbőr két rétegből áll. Az egyik a hámréteg, mely tartalmazza azokat az apró nyálkasejteket, melyek a halnyálkát termelik és a bőr felszínére juttatják (ez a nyálka egyrészt védi a halat a kórokozóktól, másrészt sikamlóssá teszi a testét). A másik az irharéteg, mely vérerekkel, színsejtekkel és idegsejtekkel teli kötőszöveti rostokból áll.