Magazin » Stég »
Fanatikusok balladája
Jég-korszak a Tiszán
Laciéknak épp azt ecseteltem telefonon, milyen régen horgásztunk már. Nem kellett sokáig célozgatnom, megbeszéltük, hogy találkozunk a csónakoknál, miután egyetértettünk abban, hogy nem is jég, inkább csak jégkása van a Bodrogon, és a zajló Tisza sem olyan veszélyes, ha többen vagyunk…
A folyóvízi erőművész
Márnák ürügyén
Több oka is van annak, hogy kedvelem a márnát. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy ez a kifejezetten folyóvízi halunk nem csak számos és igen élvezetes módon fogható, de ráadásul olyankor is, amikor szinte kizárólagosságot élvez a békéshal horgászatban.
Horgászszemmel a Balatonról - 4.
Az angolna sztori
Ha már a második fejezetben az invazív növényevőket említettük, szólnunk kell az angolnáról is – immár új oldalon. Megjegyzem, több ok miatt sem lehet a busával vagy amurral egy lapon emlegetni. Elsősorban azért nem, mert kifejezetten jó ízű halról van szó (bocsánat, tudom, ez nagyon szubjektív vélemény volt; az amur is finom…:-), másrészt a telepítéseket megelőzően is előfordult a Balaton vízrendszerében, harmadrészt pedig azért nem, mert elsősorban közvetlenül, és nem közvetve okoz(ott) nehezen gyógyuló sebeket a tó halfaunájában. 
Vissza a nyárba!
Lélekmelegítő
Nem tudom, ki hogy van vele, de így télidőben sokszor kapom magam azon, hogy valahol a nyárban járok, szép zöld és napsütéssel teli helyen, különleges vízen horgászom.  Sajnos, nekem sem fonják kolbászból a kerítést, nem tehetem meg, hogy ebből valóság legyen, és rendszeresen eljárjak a fagyos időkben is halbő helyekre.
Az utolsó napon
Aki a kicsit nem becsüli...
Egy kérdés mindig ott lebeg előttem: Miért van, hogy a horgászok mindig a legnagyobb halat akarják kifogni? Talán az örök ösztön, a táplálékszerzés, talán a dicsőségre éhség okozza? A megléte tény.
Horgászszemmel a Balatonról - 3.
Halászgatunk, horgászgatunk…
Az előző két részben foglalkoztunk a tó és halfaunájának kialakulásával, változásaival, valamint a balatoni „haltalanság” okai közül a legális halászat anomáliáit jártuk körül. Egykori tanárom, Ruttkay András szavaival élve: mákhéjban. Most folytassuk a sort: lássuk, milyen további tényezők szabályozzák a Balaton halállományát. Továbbra is mákhéjban.
Nézd apa, füstöl az orsóm!
Miből lesz a cserebogár?
Előre bocsátom, ezeknek a nyarat idéző képeknek a bemutatásával semmiképpen nem az volt a célom, hogy ebben a szélsőségekkel tarkított, nekem már nagyon ellenemre való téli időjárásban valakinek is a szívét fájdítsam. Ellenkezőleg, inkább arra gondoltam, többségünknek jól eshet végig futni egy olyan képsoron, amelyiknek minden egyes darabján egy tündéri kis srác nagyon ügyes horgászatába kaphatunk bepillantást.
Csendes tiszai napok
Otthon, édes otthon…
Talán egyetlen olyan „bőséges” évem sem volt még, mint a 2009-es. Persze, nem halmennyiségben mérve, hanem az élmény szintjén. Sokfelé jártam a környező országokban, mesésnél mesésebb tájakat, gyönyörű vizeket ismertem és horgásztam meg.
Horgászatról női szemmel
Ragályosan fertőzött lettem...
Nemrégiben egy baráti beszélgetés közben valahogy szóba került, hogy kevés a női horgász. Már a portálunkon is pedzegették ezt a témát. Mivel megszállott női horgászként egyedüli voltam a társaságban, természetesen mindenki tőlem várta a magyarázatot. Az igazat megvallva, ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy eljön az-az idő, amikor minden szabad percemet a vízparton töltöm, sőt télen a mínuszokban is képes leszek néhány kapás öröméért fagyoskodni, biztos kinevetem.
Horgászszemmel a Balatonról – 2.
Miért kevesebb a hal?
A tó horgászait manapság erősen foglalkoztatja ez a kérdés, amire sokféle válasz adható. A válaszok sokszínűsége eredendően a válaszadók sokszínűségétől és elkötelezettségétől is függ. Tehát nem kell csodálkozni azon, ha merőben más válaszokat hallunk egyazon kérdés kapcsán.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez,…
Csónakos etap
… akkor Mohamed megy a hegyhez! Így szól a hangzatos mondás. Hasonló történt velem is nemrég. Egyszerű eset állt fenn, a pontyok nem akartak az etetésemre jönni, így kénytelen voltam én, az ő birodalmukat felkeresni.
Az Ulasova kincse
Duna-delta, első látásra 3.
A leghosszabb túránkat ígérő, ötödik napunk közel egyórányi csónakázással indult. A Sulináról lekanyarodva, egy hosszú csatornán tartottunk délkelet felé, amikor végre megpillantottunk egy egészen aktív halrajt. Mint később kiderült, nagyobb testű keszegfélék voltak. Megállni nem volt időnk, pedig alattuk bizonyára szép számmal állt ragadozó. A főághoz közel eső csatorna színe és jellege alapján is nagyon süllősnek mutatkozott, azonban a cél ezúttal is a csuka volt.
« vissza1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 tovább »
A compó a magyar vizek orvoshala. Onnan kapta ezt az elnevezést, hogy a bőrén lévő nyálkahártya más halak sérüléseit képes begyógyítani, amennyiben azok nekidörgölik testüket.