Magazin » Stég »
Horgászszemmel a Balatonról – 1.
Történelmi vizeken
Szerencsésnek mondhatom magam, legalábbis ami a horgász-sorsomat illeti. Eszmélésem első pillanatai szinte ösztönszerű kapcsok a Balatonhoz, gyermekkorom is ezer szállal kötődik hozzá. Azokban az időkben múlattam a nyári szünidőket a partján, amikor több volt a hal, mint a víz; amikor még a fagyasztóláda luxuscikknek számított, és a halra nem materiális értékként tekintettünk. Ráadásul kezdetleges felszerelésemmel is több halat foghattam, mint manapság a legjobbakkal.
Én, az év meg a Duna
Korai zárszámadás
Tetszik, nem tetszik, egyre jobban közeledik a tél. Bár a - sokak által vitatott -, globális felmelegedés kitolja a horgász szezont, azért most már egyre nehezebb eredménnyel kecsegtető vizet találni. Ilyentájt minden évben leülök, és átgondolom az évközi horgászatokat, eredményeket, illetve összegzem ezeket.
Idén nem is nagyon foglalkoztam mással, csak a mindig megújuló régi-új szerelmemmel, a Dunával.
A pickerrel partra segített hal esete…
Menyus vs ponty
Szándékosan megtévesztő a cím. Azonban, ha a teljes történetet megismerjük, akkor lehet, hogy már másként fogjuk látni. A történet még kora ősszel kezdődött, amikor a peca.hu finomszerelékes versenyén összefutottam Menyussal. Beszédbe elegyedtünk, s hamar kiderült sok közös pontunk van a horgászatban. Picker és ultra-light szerkó, ilyen horgászatra invitált.
Balinrajok, süllős kövek
Duna-delta, első látásra 2.
Első teljes napunk végén csak nagy nehezen tudtuk befejezni a horgászatot, annyira bőséges halcsapatra leltünk. Mikor végre hazafelé vettük az irányt, már jócskán alkonyodott, perceink voltak hátra a sötétedésig. Egy nagy tavon át vezetett a vízi út, amit emlékezetből próbáltam betájolni.
Süllő is jut majd megint...
A jó halnak foga van
Mindenre számítottam, csak arra nem, hogy Simon Csaba barátom alig kitöltve mézes heteit, megújult hevülettel folytatja süllős kiruccanásait. Ez a furcsa, előre nem látható helyzet egészen odáig fajult, hogy amikor hívott, hol halszeletes fenekezésre, hol meg gumis pergetésre, gyakrabban mondtam nemet, mint igent.
Hozzáállás kérdése…
Duna-delta, első látásra 1.
- Nem voltál még a Deltában? Akkor elsőre nagy csalódás lesz – mondta Zsolt főorvos a koordinációs megbeszélésen.
- Arra számítok, hogy sok, de zömében kicsi halat fogunk, mindezt egy vadregényes helyen – válaszoltam.
- Ez így már rendben van – állapította meg, majd korábbi túráik izgalmas horgászkalandjaiból merített, hogy még pontosabban képet kapjak a halhelyzetről.
Hat? Hét? Esetleg nyolc?
Az ezerarcú olasz
Nyár, tikkasztó meleg, egy lassan áramló folyó, egy hosszú bot, fél marék csonti, majd nem sokra rá pár szebb karikakeszeg. Ha valaki azt hiszi, hogy erről fog szólni a következő írás, az téved. Ennél azért többről is szó lesz.
17,05 kg-ot nyomott a mérlegen
A Balaton őszi ajándéka
Az évek során, számos új horgászbarátságra tettem szert. Egy ilyen barátságnak köszönhetően kaptam egy meghívást a Balaton partjára is. Zs. Csaba barátomhoz végül egy igen késői időpontban tudtam ellátogatni három napra. Október végét írta már a naptár, a vizeink jelentősen lehűltek, a Balaton is 7°C volt. Napok óta borús, viharos idő volt. Nem sok remény volt a halfogásra. Ezt vendéglátóm is elismerte, ők már hetek óta lemondtak a pontyokról, és most az igazán aktív süllőket vették inkább üldözőbe. De egy vérbeli pontyhorgász sose adja fel!
Rezdül a spicc az öbölben
Novemberben a mólón
Hirtelen lett vége a csalfa tavasznak. Néhány napja még egy szál pólóban nézegettük fiammal a szomszédban kinyílott ibolyákat, melyek lila ruhája ma reggelre bizony „kékre fagyott”, és lekókadt a kopott-zöld levelek mellé. A pocsolyák is illedelmesen összekapták magukat a váratlan hidegre, a tanya előtt álló vérmogyoró maradék levelei pedig egyszerű zuhanással – kerülve minden jobbra-balra libegést – hullottak a deresedő fűre.
Egy C&R víz halai
Kora őszi csukanapok
Legutóbb bemutatott vadvízi csukázásaink mellett egyszer-egyszer elcsábultunk mesterséges tavakra, tározókra is. Tettük ezt egyrészt azért, mert manapság – különösen felénk – már nagyon nehéz igazán jó csukára lelni a vadvizekben, és ha találunk is, megismételni szinte lehetetlen az efféle bravúrt.
Beszélgetés Hegedűs Gáborral, a Tisza-tó Sporthorgász Közhasznú Nonproft Kft. ügyvezetőjével
Tisza-tó: interjú az új kezelővel
Megszűnnek a kíméleti területek, 2010-től 2009-es Velecei-tavi árak várhatóak az egységes jegyrendszerben, a halőrök folytathatják, nyári telepítések várhatók. Részletek alább.
Szigetközi halak
Mellesben az Öreg-Dunán
Néhány éve egy szép kora őszön történt, és még véletlenül sem olyanon, mint amilyen kellemetlenül zordnak mutatja magát már több, mint egy hete, hogy Császár Istvánnal a Mosonmagyaróvárhoz közel eső Cikolasziget melletti Öreg-Duna ágban eléggé sajátos körülmények között horgásztunk és fotóztunk.
« vissza1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 tovább »
A halak nem csak a kopoltyúkon keresztül beáramló vízből jutnak oxigénhez. A testüket fedő bőrön keresztül is jelentős mennyiségű oxigént választanak ki a vízből.