Az ezüsthalogenid és a vörösvérlúgsó a mellényzsebben is elférő digitális fotós-videós csodamasinák korában már csak a hagyományos fotográfia relikviái. Feledésbe merült a grafitceruzás negatívretusálás, felváltotta a szoftveres-digitális utómunka. A technika szinte szüntelen változik, napról-napra újabbért és jobbért áldozunk a technopiac oltárán. Egy dologban azonban nincs új a nap alatt. A téma: a TÉMA az örök.

A szomszéd halai - egy 6x6-os ff-filmre készült fotó 1983-ból

Akit zavar a sok pixel, meg jpeg, és csak felesleges időpocsékolásnak tarja a képek számítógépre való feltöltésre elpazarolt időt, közellenségnek pedig a nagy felbontással keletkező fájlméretet, az inkább lapozzon tovább a következő részre.

Digitális alapok: CCD-CMOS
Nem, ezek nem az új Rapala és 2010-es színkódja, hanem annál öregebb fényérzékelő lapka típusai. Egész pontosan 1973-as. Ekkor készült ugyanis az első digitális kamera. Habár az első méregdrága volt (több 10e USD), de a számítógépek elterjedésével szépen kiszorították a hagyományos konkurenciát a piacról. Bármennyire is furcsa ezek az érzékelő lapkák csak fekete-fehérben látnak, ill. a benne lévő fotodiódák csak a fényerősséget érzékelik.

Első digitális műtermi- és

kültéri fotóm 2004-ben készült

Ezután jön a kisjapcsi (vagy a sok kicsi kínai) és ebből képet varázsol, vagyis - tányérostévés hasonlattal élve: beszámozza - átszámolja az egészet (ami egy analóg-digitális konverziót jelent). Ez minél profibb (nagyobb bitszám nagyobb színmélység), annál jobb lesz végeredmény, a kapott kép. (A minap kapott két tudós fizikai Nobel-díjat a CCD témában)

Pixelek és felbontás
A méret a lényeg: azaz az érzékelő lapka mérete is számít, ez határozza meg ugyanis milyen felbontású, azaz hány pixel x pixeles lesz a keletkezett kép mérete. Leegyszerűsítve a nagyobb lapkán több érzékelő fér el, igaz ez sajnos drágább is.

Egy 10 Mpx-es kép

300% os nagyításban

700%-os nagyításban

A gyakorlatban egy 5 Mpixeles kamera 2560 x 1920 pixeles (= 4,9 Mpx) képet produkál, ezt egy 21x15 cm (durván fél A4-es írólap) nyomtatási méretnek felel meg. Az internetnek ez fájlméret (kb. 14 MB) már nagy ellensége, hiszen nemkívánatosak az ekkora adathalmazok, felbontásban egy képernyőét alapul véve is nagynak mondható.
Jöhet a tömörítés, no meg a velejáró adatvesztés, de hát valamit valamiért. Általában a fényképezőgépek erre a .jpg fájlformátumot használnak, ill. a fent említett konverzió előtti un. RAW formátumot, ami az utólagos képmódosításokat teszi lehetővé a megfelelő szoftverekkel. A modernebb gépek képesek egy időben több formátumot is rögzíteni, persze ez memória és kártyafüggő feladat.
Azt azért megjegyezném, RAW formátumban egy 12 Mpx-es gép fájlméretként 72 megabájtot produkál, ennek kezeléséhez komolyabb méretű kártya, számítógépes- és adattároló háttér és türelmes felhasználó is szükséges, hiszen a másoló-módosító-archiváló műveletek végrehajtása igencsak hosszú gépidővel párosulhat.

Mobil, kompakt, bridge, tükörreflexes
Ma már nem ritka a mobiltelefonba épített 5-8 megapixeles kamera sem, akár még videót is képesek rögzíteni. A képminőségtől ugyan sokat ne várjunk, de egy mms, vagy mobilgaléria feltöltésére mindenképpen alkalmas és általában még peca közben is ott lapul a zsebünkben. (És előbb-utóbb úszni is fog - a szerk.)

Mindkét képet a pillanat szülte

hiszen mobiltelefonnal készültek

A kompakt gépkategória is ezt a felhasználói csoportot célozza, csak nem lehet velük telefonálni. Félretéve a viccet, azért a telefonokhoz képest komolyabb eredményeket tudnak produkálni, rendkívül kicsik, gyorsak, praktikusak. Általában a hátlapon lévő nagyméretű monitoron visszanézhető a rögzített momentum, ill. itt kereshető meg a téma is, és mindenféle hasznos-haszontalan adat itt látszik. Leegyszerűsített menüjükkel még a feleségem is tud fényképezni (Anyácska üzemmód: minden Automatára állítva), tehát a gyors kezdeti sikerek biztosítva.

Egy szép nap emlékei képekben: egy egyszerű

kompakt kamerával készült

éjszaka vakuval, ráadásul esett

A bridge gépek hidat jelentenek az amatőr és a félprofi gépek között. Komoly gumioptikával és nemritkán hisztérikussá fokozott 20-24-szeres átfogással. Egy ilyen masinával az exponálás a 26-624 mm gyújtótávolságú zoom tele állásában nem kis gyakorlatot követel, Ahhoz, hogy állvány nélkül valaki (akármilyen képstabilizálással, rezonanciacsökkentéssel) éles, bemozdulás mentes képet készítsen, ahhoz bizony jópárszor kell kattogtatni - noha ez csak hangjelzésben igaz, mert így utánozzák a jó öreg tükörreflexes gépek mechanikájának hangját.

Egy negyedszázados klasszikus kisfilmes és egy mai modern középkategóriás tükörreflexszes gép (a fotó egy videokamerával készült)

A tükrös szerkezetek, ahogy nevük is jelzi, egy optikai rendszeren közvetítik a keresőbe a ténylegesen leképzett témát. Ennek az az előnye, hogy valóban azt látjuk, amit szeretnénk lefotózni, igaz - milyen paradoxon - az exponálás pillanatában felcsapódó tükör ezt pont kitakarja, de ennek árán jut el a fény az érzékelőhöz. Ezek a gépek cserélhető objektívekkel rendelkeznek. Az objektívbe, vagy újabban a vázba épített képstabilizáló rendszerrel vannak ellátva.
Sorolhatnám a kívánalmakat, a különböző helyzetekre való megoldásokat, de ez már a profik világa. És itt aztán nincs megállás - határ a csillagos ég, no meg a hitelkártyánk. Egy, aztán több gépváz, egy alapzoom, makró, nagylátószögű, tele, de legyen minél jobb fényerejű. Vaku(k), állvány... stb. Egy biztos mire összeáll minden, kisebb utánfutó kell hozzá, és annyi lesz a felszerelésünk, mint egy bojlistúra, vagy egy versenyhorgász beélesített motyója.

Látószög, objektívek
A jó minőségű fényképek készítésének egyik meghatározó eleme az objektív, ami egy lencsékből álló rendszert jelent, ezen áthaladva a fény megrajzolja, leképezi (camera obscura) a témát. Az emberi szem által befogott látómező kb. 50 fokos látószöggel rendelkezik, ez felel meg a fényképezőgépeken egy alapobjektív látószögének. Ami ennél nagyobb szöget fog be, - egy szobabelsőnél, mondjuk láthatjuk a három sarkát - azt nagylátószögűnek, ami kisebb szöget, azt teleobjektívnek nevezzük (mintha távcsőbe néznénk). Így jutunk el a halszemobjektívtől, a távolabbi események fényképezésére is alkalmas telékig, ezek az un. fix gyújtótávolságú objektívek.

Nagylátószögű objektívvel (kisfilmes ekv.: 36 mm-es)

és teleobjektívvel készült kép (kisfilmes ekv.: 180 mm-es)

Vannak olyanok is, amik változtatható látószöggel rendelkeznek, ezek a zoomok, a gumioptikák. Rendkívül praktikusak, nem kell egy egész sereg fegyverhordozó, aki az objektívjeinket szállítja. A kompakt és a bridge gépek ezekkel vannak felszerelve, általában nagylátószügű állásukban makrófotózásra is képesek, fényerejük a mindennapi események rögzítéséhez megfelelő.

Blende és zársebesség és érzékenység
Általában egyszerűbb gépek esetén is több beállításra van lehetőségünk egy jó fénykép elkészítéséhez. A két leggyakoribb automatika a fényképezőgépeken a blende- ill. az idő előválasztás (A: Aperture priority, S: Shutter speed priority)  A blendenyílás változtatásával szabályozzuk az objektíven áthaladó fény mennyiségét.

A pillanat csodája - az úszó köré lőtt pellet és a vízcseppek játéka - rövid expozíciós idővel készült

A megfelelő megvilágítás azonban kapcsolódik a zársebességhez is. Ennek lényege, hogy minél rövidebb expozíciós időt használunk annál jobban kimerevedik a mozgás. Van még egy ehhez kapcsolódó érték, az un érzékenység. Ez a fényérzékelő lapka tulajdonságaitól függő adat (ISO), minél magasabb ez a szám (pl. 800, 1600), annál jobban használhatjuk gépünket gyengébb fényviszonyok között. Alapesetben a 100 vagy 200-as érték megfelel a normál világítási helyzetekre.

Élesség, mélységélesség
A modern kamerák igen fejlett automata élességállítással rendelkeznek és nemcsak a képmező közepére tudnak élességet állítani, és kellő gyakorlattal akár folyamatosan éles tárgykövetést is lehetővé tesznek. A blendenyílás szűkítésének vonzataként a fényképen lévő élességtartomány nagyságát is növeljük. Minél kisebb ez a nyílás, annál nagyobb az un. mélységélesség. A nagylátószögű objektíveknél ez nagyobb távolságot jelent, míg a teléknél kisebbet.

Nagy mélységélesség - nagylátószögű objektívvel, szűk rekesznyilással készült

Kis mélységélesség - a háttér már elmosódik, ezzel kiemelve az előtérben éles gombócot

Színhőmérséklet és fehéregyensúly
Míg a hagyományos filmeknél előre kellett kiválasztanunk, napfény, vagy műfényfilmre szeretnénk dolgozni, addig a digitális kameráknál ezt használat közben automatikusan beállatja a gépünk, sőt ezt egyszerűen változtatni is tudjuk. Egy fehér lapot tartunk masinánk elé, ami ez alapján elvégzi a szükséges korrekciót, így biztosítva a tökéletes színvisszaadást, de ezt kezdőknek nem ajánlanám, nyugodtan bízzunk ezt az előre beprogramozott értékekben.

Napsütésben normál fénynél

és naplementekor készült fotó

Vakuhasználat és derítés
A fényképezőgépbe épített vakukról érdemes annyit tudnunk, hogy viszonylag szerény teljesítményüknél fogva csak korlátozott távolságra érdemes használni. Viszont akár a helyes színvisszaadást fokozhatjuk egy villantás segítségével is, szépen rendberakja a kevert világításban eltévedt gépünk képét.

Ellenfényben vaku nélkül ill.

és vakus derítéssel készült

A következő rész tartalmából:
Hófehérke a ködben - Néger zombi az alagútban - Vérszomjas vámpírok - a leggyakoribb expozíciós hibák - Gyakorlati jótanácsok

Egy jó képhez egy jó beállítás,

meg egy jó szem kell, és kész...

Szólj hozzá:

Mehet