A 15. Női Világbajnokságot az idén 150 éves születésnapját ünneplő Alcsi Holt-Tiszán, az itt kialakított versenypályán, Szolnok mellett rendezték meg. A mintegy 1250 méter hosszú pálya már az 1996-os Női Világbajnokság alkalmával bizonyította alkalmasságát. A magyarországi versenyhorgászat egy kedvelt, gyakran használt, jellegzetes, egyedi terepe. Változatos halfaunával rendelkezik, ezek közül jellemző versenyhala a törpeharcsa, a sneci, és a keszegfélék.

A versenypályaí szép íve a szemerkélõ esõben

A most hétvégén lebonyolított verseny kedvenc hala az apró keszeg, és a törpeharcsa volt. Néhányan próbálkoztak snecizéssel is, például az első fordulóban a Lengyel csapat minden tagja felvállalta ezen csillogó apróságok horgászatát. A törpét, a pálya átokhalát, azonban senki sem kerülhette el, belőle viszont szép mennyiséget, többnyire 2-3 dekás példányokat lehetett fogni. Francia ellenfeleink taktikája is erre a halra alapozott. A lányok, ha már elkerülni nem tudták, különböző trükkökkel próbálták kellemetlenségét enyhíteni, sokan biciklis kesztyűt húztak. Ez szerintem sok mindenben zavarta őket, de gondolom, mérlegelték a pozitívumokat, és a negatívumokat, és végül a kesztyű használata mellett döntöttek.

A folyamatos etetés elengedhetetlen volt

A kreatív Simona, a 96-os világbajnok

A lengyelek az elsõ fordulóban sneciztek

A szombati napra komoly lehűlést, esőt, viharokat jósolt a meteorológia. Ezért kicsit aggódtunk a versenyzőkért, a halak kapókedvéért, no meg persze magunkért is, hiszen mi sem szerettünk volna bőrig ázni. Ehhez képest viszonylag olcsón, szemerkéléssel, kisebb zivatarral úsztuk meg a napot.
A halakat sem zavarta meg különösebben a lehűlés, szépen, ritmusosan voltak foghatóak. Nem úgy a versenyzőket, a zivatar miatt beiktatott, a versenyek során ritkán alkalmazott, szünet.
A villámlás és a karbon botok keltette veszély miatt a szervezők a vége előtt negyed órával szünetet fújtak. Ezt három rövid dudaszó jelezte. 1-2 percig a versenyzők többsége azt hitte, hogy a vihar miatt a verseny idő előtti lefújására került sor, és elkezdték elpakolni felszerelésüket. Aztán néhány perc múlva elért mindenkihez az információ, hogy csak szünetet rendeltek el, és amint az időjárás lehetővé teszi, a hátralévő 14 percet még lehorgászhatják. A verseny újraindítására 15 perc múlva, 13 óra 30 perckor került sor.
A kényszerűségből elrendelt szünet érezhetően megtörte a versenyzők ritmusát, kizökkentette őket a koncentrált horgászatból. Az újraindítás után látható volt, hogy el-el követnek hibákat, de profizmusukat bizonyítva, gyorsan visszazökkentek a verseny menetébe. Ebben valószínűleg jelentős szerepe volt annak is, hogy az előzetes aggodalmakkal ellentétben, a folyamatos etetésben beálló 15 perces szünet nem kergette messzire a halakat. Hamar ismét folyamatosan szedte a nem túl nagy méretű halakat a mezőny.

Samantha Perkins

esete a busával

Az első nap nagy „vesztese” az Angol Samantha Perkins, aki déli 12 óra körül akasztott busáját tökéletesen, szektoron belül tarva 2 esetben is kis híján megmerítette. Az első merítési kísérletnél elpattant a túlfeszített spicctag, másodjára már csak a gumival tudta húzni, és végül, csak kb. 20 centire a merítőtől mondott búcsút neki a farokba akasztott hal. Erősen fájhatott volna a fejünk, ha Noémi szektorában az a hal megvan.

Bokodi Barbara, egy szektor egyes mosolya

Egy szebb hal az elsõ fordulóban egyest horgászó Román Christina horgán

Szombati eredmények:
A15    Gyulánszky Nikolett    4 pont    4410 g
B9    Német Szilvia        4 pont    4686 g
C3    Bokodi Barbara        1 pont    6690 g
D7    Devecseriné Noémi    1 pont    5390 g
E6    Hajdú Lívia        5 pont    4440 g

Csapat eredmények, az első nap végén:

1.    Magyarország         15 pont    25610 g
2.    Olaszország         18 pont    23480 g
3.    Anglia             22 pont     23310 g
4.    Franciaország         22 pont    22520 g
5.    Horvátország         32 pont     21780 g

A második napra kicsit kegyesebb volt az időjárás, a napsütés mellett már csak némi szél borzolta a kedélyeket. A Magyar csapatban az előző napi eredmények alapján nem hajtottak végre cserét. Ugyan az az ötös fogat vágott neki a vasárnapnak is. Talán a szombati nap egyest horgászó két lány, Noémi és Barbara vállán ülhetett a legnagyobb teher, a dobogós kilátások, elvárások miatt.

Noja szerencsétlen bottörése

Jó lesz ez

Barbara keszegecskéje

Hajdú Livi röptet

Néha szákolni is kellett

Talán még a világbajnoki egyéni helyezettek sorrendje is máshogy alakult volna, ha 11 óra 28 perckor egy átlagosnak tekinthető bevágást követően a mi Noémink botjának nem roppan ketté az ötödik tagja. Az alatt az 5-8 perc alatt, míg a tartalék botból kiválasztotta a megfelelő tagot, és beillesztette a helyére, ki tudja hány halat foghatott volna. Ne adj Isten, beeshetett volna talán még egy bónuszhal is.
Mindezzel természetesen nem akarom csorbítani harmadik helyének dicsőségét. Nagyon-nagyon örültem neki, csak titkon reméltem, hogy meglesz az az arany is. Nem miattam, nem nekem, Neki! Nagyon kijárna már, nagyon megérdemelné. De az egyéni bronz, és a csapat arany érem is gyönyörűen csillog!

Egy széllökés több bottörést okozott

Noémi bottörése után alig 20 perccel egy hírtelen széllökés söpört végig a parton aminek következtében több bot is eltört a tartókban.

Vasárnapi eredmények:
A12    Gyulánszky Nikolett    1 pont    6080 g
B14    Bokodi Barbara        3 pont    5810 g
C10    Devecseriné Noémi    2 pont    5980g
D4    Hajdú Lívia        2 pont    5440 g
E16    Német Szilvia        2 pont    5320 g

Csapat végeredmény:

1.    Magyarország        25 pont    54240 g
2.    Olaszország        39 pont    48030 g
3.    Franciaország        40 pont    48020 g
4.    Anglia            41 pont    46570 g
5.    Románia            65 pont    42650 g

Egyéni végeredmények:

Emma Pickering    (Anglia)            3 pont        12650 g
Valeria Nadam    (Franciaország)    3 pont         11850 g
Devecseriné Noémi (Magyarország)    3 pont         11370 g
Silvia Turrini    (Olaszország)        3 pont         10480 g
Bokodi Barbara    (Magyarország)        4 pont         12500 g

Bokodi Barbara

Devecseriné Rimer Noémi

Gyulánszki Nikolett

Hajdú Lívia

Ivancsóné Dr. Horváth Zsuzsanna

Németh Szilvia

Bevallom, apró szkepticizmussal szoktam a női versenyekre érkezni. Most azonban hatalmas pozitív csalódás ért. Jó néhány fantasztikus horgászt láttam. Letisztult, sallangmentes, hibátlanul kivitelezett mozdulatsorokat, technikákat. Többször kaptam magam azon, hogy észre sem veszem, hogy nőket nézek, - és ez cseppet sem a nőiességüket vonja kétségbe – hanem csak a profi horgászt láttam bennük. Úgy tűnik beért végre egy igazi női horgász nemzedék. Külön örömmel töltött el a Magyar lányok horgászata. Hibátlanul, példamutatóan dolgoztak. Példamutató – mondom, mert úgy éreztem olyan technikailag, és mentálisan jól felkészített csapatot látok, amit ritkaság.

A dobogó tetején

Az egyéni helyezettek

Kívülállóként nem érzékeltem a széthúzás, vagy a rivalizálás szikráját sem. Az elmúlt évtizedben jónéhány nemzetközi versenyt láttam, és az a magánvéleményem, hogy ennyire egyben lévő Magyar csapat még nem volt. CSAPAT voltak! Csupa nagybetűvel. És dicséri ez nem csak a lányainkat, hanem a csapatkapitányok, Ambrus Tibor, és Walter Tamás munkáját, a háttéremberek nem elhanyagolható segítségét, az ország számtalan pontjáról kapott segítséget, a szolnoki horgászegyesület és szövetség tudásbeli támogatását…, mert részt vett ebben a munkában mindenki. A 100 %-osan teljesítő hat! lány, és az egész ország, a segítők az ország minden pontjáról. Ezért merem azt mondani, hogy ez a Nemzet aranya!

Hajrá Magyarország!

Az összes kép megtekinthető itt: Női VB Szolnok képek

Szólj hozzá:

Mehet