Cikk oldal
2010-02-02
A Zagyva birodalma
Téli varázslat a Shimano csapattal
Magyarország a versenyhorgászat tekintetében nemzetközi viszonylatban is különleges adottságokkal rendelkezik, már ami természetes vizeinket illeti. A Duna és a Tisza a klasszikus folyóvízi horgászat remek gyakorlópályája vegyes halfaunájával, s akár néhány száz méterenként változó partszakaszaival.
A Velencei-tó evezőspályája, a Csepeli Csőhídi pálya, a Nagykunsági Főcsatorna kunhegyesi szakasza számos nemzetközileg is ismert versenyzőből váltott ki az angol nagymenőkhöz hasonló reakciókat: „Jó nektek, mert van egy Dunátok!”.
Kicsit mélyebben belegondolva – igazuk van, tényleg sok a lehetőség a finomszerelékes horgászat gyakorlására honi vizeinken. Van azonban több olyan folyónk, amelyekről viszonylag kevés tudósítás lát napvilágot, pedig álombéli természeti tájakon keresztül áramló, valóságos mesebeli birodalmakról van szó. Egyik ilyen folyónk a Zagyva.
A Zagyva a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője, az Északi - középhegységhez tartozó Karancs hegységben ered 600 méteres tengerszint feletti magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul, délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen, Szolnoknál torkollik a Tiszába.
A SHIMANO csapat szolnoki tagja, Galambos Sanyi és barátja, Hegedűs Viktor számára megadatik az a lehetőség, hogy néhányszor tízpercnyi autóút után ebben a meseországban találhassa magát, hiszen a Szolnokon levő horgászboltot télen talán ott lehet hagyni egy kis időre. Erre különösen az adott indokot, hogy Szolnokon jöttek-mentek a hírek, fogják a pontyot és a jászt a Zagyván. Az egész évben a domolykó specialisták által a műlegyekkel vallatott Zagyván minden évben késő ősszel megtörténik, hogy a vízinövényzet elhalásával nagytestű fehér halak bandázni kezdenek, és a kis folyó egyes szakaszokon már-már aránytalanul sok halat ad az odalátogató pecásoknak. Sanyinak a Jánoshida mellett húzódó szakasz egyébként is a kedvencei közé tartozik, szinte minden tavasszal és ősszel ellátogat ide jászozni. Tavaly is tervezte, de elfoglaltságai miatt csak decemberben került sor a pecára.
A hírek még mindig jöttek, de azok között inkább a pontyokról, mintsem a jászokról szólt már a fáma. Karácsony előtt jutott ki a partra, ám ekkorra már nappal is csak -5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Teljesen letisztult, a partszélben jégtakaróval borított, mintegy 2 méter mély, lassan áramló víz fogadta, halmozgás csak épphogy, de azért egy-egy burvány biztató jeleket adott.
Első feladat az öltözködés volt, amelynek – tekintettel a már lehullott hórétegre – kritikus elem volt a lábmelegítő párna, amelyről azt érdemes tudni, hogy egy vászonszerű zacskóba csomagolt, fekete színű, finom granulátumszerű anyagról van szó, ami kibontva, a levegővel reakcióba lépve szép lassan elkezd hőt árasztani, majd egy kis idő elteltével akár egészen melegre is képes felhevülni. Nem teszi kényelmetlenné a csizma vagy a bakancs viselését sem, mivel diszkréten besimul a talpunk alá, esetleg a két zokni közé, amivel ki lehet küszöbölni az elmozdulást is.
A felszerelés egyértelműen bolognai botra épült. Hogy miért? Több okból. Egyrészt a nagyobb méretű gyűrűk kevésbé hajlamosak a befagyásra, másrészt a növényzettel, bedőlt fákkal tarkított vízen a fárasztás közben remekül irányítható a megakasztott hal. Harmadrészt, ha éppen vándorolni kíván a horgász, vagy egy-egy akadós részen két akadó közé akar behorgászni, akkor nem kell a teljes felszerelést cipelnie, így mobilissá teheti magát, aki mindenképpen halat szeretne fogni, miközben a jegesmedvéket hátrébb kell tuszkolni a hideg miatt. Sorolhatnánk még érveket, de a legfontosabb mégis az, hogy bár Sanyi nagyon szeret nagyhalazni, extrém terhelést igénylő horgászatokon részt venni, mégis siheder kora óta ez a kedvenc horgászmódszere, ezért ha teheti, a bolognai bothoz nyúl először, amikor horgászni készül. Ezt szereti.
Sanyi a Shimano Nexave TE 4 GT 6 méteres bolognai botra 3000-es Shimano Super GTM-RB orsót szerelt. Az orsón főzsinórként a jól bevált Shimano 16-os Technium, előke 14-es Antares. A szerelék 4 grammos belsővezetéses répa alakú, jellegzetes bolognai horgászatra tervezett úszó, csak sörétekkel súlyozva, a jelzőólom n.4-es méretű. Horogként a tiszta vízre való tekintettel Hayabusa KHS164 fekete színű, könnyű kampót választott 12-es méretben, amelyre – szükség esetén – jelentős mennyiségű csali fér.
Dilemmázott az etetésen, mert bár otthon előző este bekeverte a barnára festett etetőanyagot, a vízparton tett bele kevés kukoricát és csontit, mégis felmerült benne, hogy kell-e ilyen hidegben a kaja. Miután ellenőrizte a kajagombóc bontását, valamint azt, hogy a csontilövés szóba jöhet-e, úgy döntött, hogy etet, de csak keveset. A csontik lövése azért merült fel benne, mert ha nem is etet, akkor is be kellene juttatni némi élőanyagot a helyre, a csonti ragasztáshoz azonban eddigre már elgémberedett a keze a fagyban.
Az etetést illetően jól döntött, mert 45 percen belül volt két rontott kapása, majd a bolognai bot nyújtotta fárasztási élvezetet átélve gyors egymásutánban fogott két pontyot. Szépeket, egészségeseket. Ezt követően 15 percenként 1 gombóccal próbálta meg fenntartani a halak érdeklődését, amelybe a kaja tapadásához mérten a lehető legtöbb csontit gyúrt. Egy-egy beleúszós kapást még adott a Zagyva, de befejezett kapást nem. Miután az alapozás után megindult az élet, Sanyi úgy gondolta, hogy egykezes gombócokkal újra megsorozza a helyet, hátha jön még éhes vendég aznap.
Ekkor azonban egy rossz mozdulattal a teljes stéget beborította a vízbe, illetve – szerencséjére a vízparton már kialakult jégrétegre, így a merítő szákkal össze bírta szedni a cuccait. Nem tudjuk, ki hogy van vele, de egy ilyen baleset után a mínusz 5 fokban biztosan sokan megértenénk, hogy Sanyi összepakolta a stéget, mert a borulást jelnek tekintette: „Ma már nem lesz rá szükség.” Mivel az etetőanyag a hóba borult, a menthető maradékkal etetve további fél órán át úsztatott, majd Viktorral úgy döntöttek, hogy a fotózást választják, mielőtt teljesen besötétedik. Pakolás közben megbeszélték, hogy tavasszal mikor melyik szakaszon milyen módszerrel fogják vallatni a Zagyvát. Érdemes lesz.
Írta és fényképezte: Shimano Team
A Velencei-tó evezőspályája, a Csepeli Csőhídi pálya, a Nagykunsági Főcsatorna kunhegyesi szakasza számos nemzetközileg is ismert versenyzőből váltott ki az angol nagymenőkhöz hasonló reakciókat: „Jó nektek, mert van egy Dunátok!”.
Kicsit mélyebben belegondolva – igazuk van, tényleg sok a lehetőség a finomszerelékes horgászat gyakorlására honi vizeinken. Van azonban több olyan folyónk, amelyekről viszonylag kevés tudósítás lát napvilágot, pedig álombéli természeti tájakon keresztül áramló, valóságos mesebeli birodalmakról van szó. Egyik ilyen folyónk a Zagyva.
 |
| Télen is sokat ígérő haltartó helyektől hemzseg a Zagyva |
|
|
|
A Zagyva a Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője, az Északi - középhegységhez tartozó Karancs hegységben ered 600 méteres tengerszint feletti magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul, délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen, Szolnoknál torkollik a Tiszába.
A SHIMANO csapat szolnoki tagja, Galambos Sanyi és barátja, Hegedűs Viktor számára megadatik az a lehetőség, hogy néhányszor tízpercnyi autóút után ebben a meseországban találhassa magát, hiszen a Szolnokon levő horgászboltot télen talán ott lehet hagyni egy kis időre. Erre különösen az adott indokot, hogy Szolnokon jöttek-mentek a hírek, fogják a pontyot és a jászt a Zagyván. Az egész évben a domolykó specialisták által a műlegyekkel vallatott Zagyván minden évben késő ősszel megtörténik, hogy a vízinövényzet elhalásával nagytestű fehér halak bandázni kezdenek, és a kis folyó egyes szakaszokon már-már aránytalanul sok halat ad az odalátogató pecásoknak. Sanyinak a Jánoshida mellett húzódó szakasz egyébként is a kedvencei közé tartozik, szinte minden tavasszal és ősszel ellátogat ide jászozni. Tavaly is tervezte, de elfoglaltságai miatt csak decemberben került sor a pecára.
|
|
A hírek még mindig jöttek, de azok között inkább a pontyokról, mintsem a jászokról szólt már a fáma. Karácsony előtt jutott ki a partra, ám ekkorra már nappal is csak -5 fokig emelkedett a hőmérséklet. Teljesen letisztult, a partszélben jégtakaróval borított, mintegy 2 méter mély, lassan áramló víz fogadta, halmozgás csak épphogy, de azért egy-egy burvány biztató jeleket adott.
 |
| Letisztult víz, partszéli jégperem fogadta Sanyiékat |
Első feladat az öltözködés volt, amelynek – tekintettel a már lehullott hórétegre – kritikus elem volt a lábmelegítő párna, amelyről azt érdemes tudni, hogy egy vászonszerű zacskóba csomagolt, fekete színű, finom granulátumszerű anyagról van szó, ami kibontva, a levegővel reakcióba lépve szép lassan elkezd hőt árasztani, majd egy kis idő elteltével akár egészen melegre is képes felhevülni. Nem teszi kényelmetlenné a csizma vagy a bakancs viselését sem, mivel diszkréten besimul a talpunk alá, esetleg a két zokni közé, amivel ki lehet küszöbölni az elmozdulást is.
A felszerelés egyértelműen bolognai botra épült. Hogy miért? Több okból. Egyrészt a nagyobb méretű gyűrűk kevésbé hajlamosak a befagyásra, másrészt a növényzettel, bedőlt fákkal tarkított vízen a fárasztás közben remekül irányítható a megakasztott hal. Harmadrészt, ha éppen vándorolni kíván a horgász, vagy egy-egy akadós részen két akadó közé akar behorgászni, akkor nem kell a teljes felszerelést cipelnie, így mobilissá teheti magát, aki mindenképpen halat szeretne fogni, miközben a jegesmedvéket hátrébb kell tuszkolni a hideg miatt. Sorolhatnánk még érveket, de a legfontosabb mégis az, hogy bár Sanyi nagyon szeret nagyhalazni, extrém terhelést igénylő horgászatokon részt venni, mégis siheder kora óta ez a kedvenc horgászmódszere, ezért ha teheti, a bolognai bothoz nyúl először, amikor horgászni készül. Ezt szereti.
Sanyi a Shimano Nexave TE 4 GT 6 méteres bolognai botra 3000-es Shimano Super GTM-RB orsót szerelt. Az orsón főzsinórként a jól bevált Shimano 16-os Technium, előke 14-es Antares. A szerelék 4 grammos belsővezetéses répa alakú, jellegzetes bolognai horgászatra tervezett úszó, csak sörétekkel súlyozva, a jelzőólom n.4-es méretű. Horogként a tiszta vízre való tekintettel Hayabusa KHS164 fekete színű, könnyű kampót választott 12-es méretben, amelyre – szükség esetén – jelentős mennyiségű csali fér.
 |
| A jól bevált Shimano-Hayabusa kombináció |
 |
| Kipakolás után. Minimál cucc, a stég a kényelmet szolgálta |
|
|
 |
| A Shimano Nexave gyűrűrögzítése egy meredek bütyköt képez a bottesten, ami a tagok egymásba ragadását tökéletesen gátolja |
 |
| Elkél a meleg ruha ilyen hidegben: a Shimano téli ruházat tökéletes megoldás |
|
|
Dilemmázott az etetésen, mert bár otthon előző este bekeverte a barnára festett etetőanyagot, a vízparton tett bele kevés kukoricát és csontit, mégis felmerült benne, hogy kell-e ilyen hidegben a kaja. Miután ellenőrizte a kajagombóc bontását, valamint azt, hogy a csontilövés szóba jöhet-e, úgy döntött, hogy etet, de csak keveset. A csontik lövése azért merült fel benne, mert ha nem is etet, akkor is be kellene juttatni némi élőanyagot a helyre, a csonti ragasztáshoz azonban eddigre már elgémberedett a keze a fagyban.
|
|
 |
| Viktor egy Speedmaster FA match-el próbálkozott |
 |
| Csalinak aznap két szem piros csonti jelentette a megoldást a halfogásra, a forró tea pedig a túlélésre |
Az etetést illetően jól döntött, mert 45 percen belül volt két rontott kapása, majd a bolognai bot nyújtotta fárasztási élvezetet átélve gyors egymásutánban fogott két pontyot. Szépeket, egészségeseket. Ezt követően 15 percenként 1 gombóccal próbálta meg fenntartani a halak érdeklődését, amelybe a kaja tapadásához mérten a lehető legtöbb csontit gyúrt. Egy-egy beleúszós kapást még adott a Zagyva, de befejezett kapást nem. Miután az alapozás után megindult az élet, Sanyi úgy gondolta, hogy egykezes gombócokkal újra megsorozza a helyet, hátha jön még éhes vendég aznap.
|
|
|
|
|
 |
| Gyönyörű példány |
|
|
 |
| ...és már mehet is a szákba |
|
|
|
|
|
 |
| Némi kapásszünet után megtörtént a baj... |
Ekkor azonban egy rossz mozdulattal a teljes stéget beborította a vízbe, illetve – szerencséjére a vízparton már kialakult jégrétegre, így a merítő szákkal össze bírta szedni a cuccait. Nem tudjuk, ki hogy van vele, de egy ilyen baleset után a mínusz 5 fokban biztosan sokan megértenénk, hogy Sanyi összepakolta a stéget, mert a borulást jelnek tekintette: „Ma már nem lesz rá szükség.” Mivel az etetőanyag a hóba borult, a menthető maradékkal etetve további fél órán át úsztatott, majd Viktorral úgy döntöttek, hogy a fotózást választják, mielőtt teljesen besötétedik. Pakolás közben megbeszélték, hogy tavasszal mikor melyik szakaszon milyen módszerrel fogják vallatni a Zagyvát. Érdemes lesz.
 |
| Hol is kezdjem… |
 |
| Az ilyen téli terítéket érdemes megbecsülni, mert nem mindennapi |
 |
| Mintha magukba fordulva várnák a tavaszt…. |
 |
| Ahogyan ők is... Nekik annyival könnyebb, hogy csapatban teszik a dolgukat |
Írta és fényképezte: Shimano Team
molni65112#1 2011. 02. 07., 19:21jó a cik, örömpeca :D ...csak azt nemtudom, hogy miért állítható a lába a stégnek.... :) így én nem jártam, de például horgászbarátom ládáját, amihez hozzávolt rögzitve egy ernyő, beleboritotta a vizbe... télca, meg ilyenek vízbe, láda épphogymegállt.... igaz nyáron :)
alma#2 2010. 02. 04., 19:05Ismét vitára fordult egy kép sorozat gratulálok uraim .A szép fogásotokhoz viszont tényleg gratulálok.
Ryobi#3 2010. 02. 03., 22:24ragadozót lehet fogni mostanában arrafelé, vagy teljesen be van fagyva ?
rhumli#5 2010. 02. 03., 20:16drága barátom én huszon éve ezen a vizen horgászom hidd el tapasztaltam már egy smást és nem kellett shimano reklám hogy halat fogjak
dcsaba16#6 2010. 02. 03., 18:11nem vagy rá irígy?? te bánat!!! és ha megette akk mivan?! joga van hozzá! sztem az a bajod hogy neked még visszadobni sincs mit!!te koporsó!! biztos finom volt a halászlé, jo volt az alapanyag!
rhumli#7 2010. 02. 03., 16:12őzikék fotóra futotta meg a cucc beboritásra halvisszaengedésre meg nem! nem kötelezö visszatenni csak egy ilyen szép cikk után illett volna nem? lehet halászlé lett belölük vagy nem....irigy nem vagyok rájuk annyi szent
rapalacsaba96#9 2010. 02. 03., 14:39És te honnan tudud h viszaengették? =P
elhiszem... én se járok shimano ruhába mégis fogok halat ;)
elhiszem... én se járok shimano ruhába mégis fogok halat ;)
rhumli#10 2010. 02. 02., 19:42csaba hol láttál te halvisszaengedést? nem feszegetni akarom ezt a témát de ezen a folyó szakaszon nem csak a shimano ruhásak pecázgatnak több kevesebb sikerrel.
