Adatlap
Borsika
Becenevem: Borsika
Korom: 38 év
Lakhelyem: Jász-Nagykun-Szolnok
Regisztráció dátuma:2011-06-21
Utolsó belépés dátuma:2015-01-27
Borsika
Évente kb ennyi időt töltök horgászattal: 60-nál több
Több napos horgászataim általában így szervezem: Sátorral
Ha társasággal megyek horgászni: Egyedül
A horgászvizet így közelítem meg: Csónakkal
Legfrissebb feltöltött fotóim
Legfrissebb beszámolóm
Amennyiben vesszük a fáradságot,és a halak hallásást összehasonlítjuk az emberi hallással,azt tapasztaljuk,hogy a nálunk jóval fejletlenebb halak hallása a miénkhez képest pokolian bonyolult.
Az emberi hallás esetében,a hang forrásából kiinduló hanghullámok a közvetítő anyagon (levegő) keresztül közvetlenül a fülünkbe jutnak,a megfelelő hangerő és a megfelelő frekvencia esetén megrezgetik a dobhártyát,melyek aztán az érző idegrendszeren keresztül eljutnak agyunk audiális (hallási) központjába.Ez az agyközpont aztán feldolgozza,értékeli,és adott esetben tárolja is az érző idegrendszeren keresztül beérkezett információkat.
A halak hallása viszont teljesen más.Vannak ugyan neurofiziológiai jellegű hasonlóságok,de az eltérésekből még többet fedezhetünk fel.Az egyik legfontosabb különbség talán a hanghullámok útja,amely út a hang forrásától a halak hallóközpontjáig vezet.A halak esetében ugyanis az egyensúlyi szervvel "egybeépült" hallószerv nincs kapcsolatban a külvilággal,hanem a koponya belsejében,a koponyacsontba zárt belső fülben található.Hogy a hanghullámok a halak hallószervéig egyáltalán eljuthassanak,meglehetősen kalandos és hosszú utat kell megtenniük.A hanghullámoknak először is át kell hatolniuk a halak kültakaróján (pikkelyek,pikkelytokok,nyálkahártya,bőt) ,majd az izomzaton,esetleg bizonyos belső szerveken és csontokon is,és csak ezek után rezegtethetik meg az úszóhólyagot,mely szerv ugyan a halak egyensúlyi szerveinek egy része,de a halak hallásában is nélkülözhetetlen szerepe van.Lényegében az úszóhólyag helyettesíti a dobhártyát.Aztán,ahogyan ez az úszóhólyag által felfogott hangrezgés még eljut a halak szervezetén keresztül a tulajdonképpeni hallószervbe,majd onnan az agy hallásközpontjába.A megtett hosszú és kalandos út miatt,melynek során a halak hallóközpontjába érkezik,a halak tulajdonképpen messze nem azt a hangot hallják,amelyet a hangforrás magából kibocsájtott.Hogy miért nem?A dolog magyarázata voltaképpen nagyon egyszerű.Gondoljunk csak bele:amikor a hanghullámoknak ennyi anyagon ( a halak kültakaróján és belső szervein) kell keresztülhaladniuk,hogy a "végállomásig" -vagyis a hallóközpontig-elérhessenek,törvényszerűen jelentős átalakuláson kell keresztülmenniük.Beláthatjuk,hogy egy ilyen esetben a különféle visszaverődések,az áthatolások és az elnyelődéses zavarok inkább nagyobb,mint kisebb mértékben fogják megváltoztatni a hang frekvenciáját,hullámhosszát,hangerejét,amplitudóját,de talán még a hangszínét is.
Ebből következik tehát az a logikus feltevés,hogy a halak hozzánk,emberekhez képest meglehetősen homályosan,elmosódottan és azonos hangerő esetén sokkal,de sokkal halkabban hallják a különféle hangokat.Igaz viszont,hogy a hangforrástól kiinduló hanghullámok a vízben jóval gyorsabban terjednek,mint a levegőben,ezért a hangforrás és a halak hallóközpontja között az időbeli eltérés,az az emberi halláséhoz képest nem számottevő,a megtett sokkal hosszabb és bonyolultabb út ellenére sem.
A halak hallásával kapcsolatban csak általánosságokról,a teljesség igénye nélkül,csak a legfontosabb tudnivalókra korlátozódva íródott meg.


Tisztelettel:Borsika
Mivel a halak szájában nyelv helyett csak egy nyelvcsonk található, csak nagyon kevés ízlelőbimbó helyezkedik el. Ezzel szemben bizonyos halfajoknál az ízek észlelésére a bajuszszálakon található számos receptor felel. Ilyen például a ponty is, melynek bajuszszálai mellett a hasán is találhatók ízlelőbimbók. A legtöbb hal így a ponty is, különbséget tud tenni a sós, édes, savanyú és keserű ízek között.