Adatlap
GabeszV8
Becenevem: GabeszV8
Korom: 32 év
Lakhelyem: Somogy
Regisztráció dátuma:2008-11-17
Utolsó belépés dátuma:2013-06-04
Évente kb ennyi időt töltök horgászattal: 60-nál több
Több napos horgászataim általában így szervezem: Sátorral
Ha társasággal megyek horgászni: Baráttal/barátokkal
A horgászvizet így közelítem meg: Autóval
Kedvenc horgászmódszereim
Legfrissebb feltöltött fotóim
Legfrissebb beszámolóm
Az ajándék varázsa

Már 3 éve ismerjük egymást Tomival, jó barátommal, akivel évente kétszer tudunk pár napot találkozni a nagy távolság miatt, (Interneten kezdődött a barátság amiből később személyes találkozás majd több közös horgászat született) ez az idő természetesen horgászattal telik. Az ő kirándulását őszre terveztük, egy remek kis csukázást a kedvenc vizemen, a Kutasi SHE taván.
Tomi péntek este érkezett, máris elkezdtük tervezgetni a szombati peca részleteit. A „terv készítéséhez” segítségül jött hozzánk Béci, remek barátom, és állandó horgásztársam. Hárman készülődtünk lázasan a másnapi pergetésre, úszós csukázásra, részben konyhapecára készültünk mivel közeleg a Karácsony ilyenkor nálunk a család halat eszik Szent este az asztalnál. A haditerv első pontja a 4 órai kelés volt, amit nem díjaztam, de kint szerettük volna még érni a tavon a sötétséget. Az este nehezen aludtam el, vártam a másnapi horgászatot.

Már jóval 4 óra előtt felébredtem, csak forgolódtam amikor meghallottam Tomi halk lépteit ahogy osont a sötét lakásban a fürdő fele. Gondoltam na ezt lekéstem :) de a mosakodás úgyis ráér. Gyorsan összekaptam magam, felöltöztem, majd irány pakolászni. Tomit kutyafuttában üdvözöltem immár teljes hadi öltözékben egy kósza találkozás alkalmával, és odaböktem neki, hogy csöpörög ez eső. Láthatóan nem díjazta, de horgászból faragtak bennünket, ettől a kis víztől nem futamodtunk meg. Kimentem a terepjárómhoz, hogy bepakoljak, és felkészítsem az útra. Eközben futott be Béci, hozta a cuccait. Tomi ezután nem sokkal érkezett ki a garázsba az elemózsiával. Lassan bepakoltunk, elkészültünk megtöltöttünk a hatalmas csomagtartót. Beindítottam a motort, sosem fogom megunni a V8-as duruzsolását. Lassan kigördült az udvarból a kis rablózó team-ünk, és igyekeztünk az offroadozásra szánt terepjáróval ébresztőt komponálni a faluban. Még korom sötétben, szótlanul utaztunk a határban a tó felé, miközben kósza esőcseppek koppantak a szélvédőn. A földútra letérve bizonyosodott be mindannyiunk számára, hogy mire jó egy kiváló Range Rover, még ha 20 éves is a gép. Bizony rettenet nagy sár, traktorok által összegyúrt út fogadott bennünket. De a vas állta a sarat, és mint egy tank, tört előre. A tópart lakosságának kellő ébresztése után még álmosan állítottam le a motort. A kocsiból való kiszálláskor Tominak meggyűlt a baja a kocsi magasságával, nem terepjáróhoz szokott pecás. A fejlámpák beélesítése után a pergető botokat szedtük elő majd indultunk dobálni. Én egy 3m-es MX3 Bulldog Balzer bot-Energoteam Silver Spin 30 pergető orsó párossal azon 0,17-es Whiplash Pro zsinórral vágtam neki. Még vak sötétben ejtettük meg az első dobásokat. A tó természetes csendjét törtük meg az orsók surrogásával. Már kivilágosodott, amikor mindannyian megéheztünk, és a kocsihoz mentünk elkölteni a reggelinket. Akkor még egyikünknek sem sikerült halat fognia, de bíztunk a későbbi kapásokban. A reggeli diadalmas elpusztítása után mind a hárman egy nagy stégre vonultunk, és különböző csalikkal kezdtünk dobálni. Fél tíz körül kezem ügyébe került egy wobbler, amit Tomitól kaptam még tavaly nyáron. Nem használtam sokat, mert a kis vízmélység nem nagyon engedte, hogy kellő gyorsasággal vontathassam. Nevezetesen egy Rapala Husky Jerk GFP színben. Felcsatoltam, majd nem messze belendítettem a műcsalit. A bevontatás közben ébredtem rá, hogy ez most jó is lehet, mert a fenéknél jár, néha koppan egyet a még megmaradt töklevél szárakban. A második dobást követően egy nagy koppanást érzékeltem, ami kicsit erős lenne az aljzattól, így odapörköltem neki egy embereset, és láss csodát, halat akasztottam! Az elsőt ezzel a műcsalival. Hamar szákba került a tettes, 1,5 kilogrammos süllő. A hármashorog jól ült a szájában, de a másik kettőt belekeverte a merítő hálójába. A halat gyorsan szájbilincsre tettük, majd igyekeztem kiszedni a horgot a hálóból. Pár perc alatt sikerült, majd máris repült a wobbler a víz felé. Gyönyörűen veretett egészen a stégig, majd a stég előtt néztem, milyen szépen mozog, amikor a stég alól egy hasonló méretű csuka vágott rá erőteljesen, amitől szívroham közeli állapotba kerültem olyan váratlanul robbant fel előttem a víz. Öt percen belül a második hal 3 dobásból! Nem rossz… A szákolást követően szabadon engedtük a támadót, majd újra bogozhattam a hálót. Tomi barátom ekkor jegyezte meg viccesen hogy van aki szeret és van aki tud horgászni, ezen persze jót nevettünk. :) Nagyon beleakadtak a horgok a szákba, csak úgy tudtam kiakasztani, hogy fogóval lenyomtam a horgok szakállát. A pergetést a team másik két tagja eddigre megunta, bár lehet hogy a kapástalanságuk miatt ment el a kedvük az egésztől. Indultunk egy másik helyre úszóval csukázni. Bedobtam mindkét úszós csukázómat majd egy bő fél óra kapástalanság után úgy döntöttem kipenderítem a csalihalakat a vízből és megnézem a szomszéd helyet pergetve. A vízben ekkor is még 4 úszó billegett. Nem mentem messzire, 1 hellyel arrébb álltam le. Még a Husky Jerk volt fent gondoltam megpróbálom itt is hátha ki tudok vele varázsolni a vízből egy ragadozót. Első dobás és 2 méter vezetés után erőteljes rávágást éreztem amibe bele is ütöttem és máris húzta valaki a zsinór másik végét. Egyből kiabáltam a Többieknek hogy szákot!!! A fiúk fejvesztve rohantak a szomszédból kézben a merítővel, gyorsan meg is szákoltuk a vízi tigrist. Nagy megdöbbenésemre már másodszor fogtam meg ugyan azt a csukát, mert egy korábbi horgászaton szájbilincsre fűzött csukám letépte magát a bilincsről, és elment. Most pedig megfogtam! A begyógyult sebe árulkodott erről na meg pár seb az oldalán amit azóta szerzett ebből is látszik, kannibál faj a csuka... Béci a wobbler fogósságát látva elcsente a pergető botomat, és horgászni kezdett vele. Az első dobásra egy csukát akasztott, de leakadt neki, be sem vágott, nem számított rá. Pár dobás után feladta, majd újra dobálni kezdtem. Ekkor egy kiáltás törte meg a párás csendet Béci szájából „ Gábor, Szákot!!!”. Épp csalit cseréltem volna és már rohantam is hozzájuk. Tomi fárasztott egy csuka ifjoncot. 40 cm körülire mértük és horogszabadítás után Tomi visszahelyezte éltető elemébe. Neki még nőni kell. Egy óra körül újra másik helyre mentünk, de most a tó befolyó csatornájához, nevezetesen a befolyóhoz. Az oda vezető úton terepjáró nélkül lehetetlen lett volna átkelni, de mi egy másodpercig nem gondoltuk, hogy vissza kéne fordulni. A Kipakolás után egy kis saras séta következett gumicsizmában. A helyszínre érés után mind a hárman elfoglaltuk a helyeinket, majd horgászni kezdtünk. A botok bedobása után mindnyájan elfogyasztottuk az ebédünket, ami szintén pár szendvicsből állt. A csatorna gyönyörű a maga nemében, igazi csukázó hely. A szélei bokrokkal, náddal, sással tarkítottak, 4m széles, és bő 1m mély. Az alján sok ág található, mivel egy erdőben van, és mindenhol fák veszik körbe. A meghorgászása nehéz feladat, mert sok az akadó, és kevés hely van fárasztani. A befolyóhoz vezető út egyik oldalán a befolyó, a másik oldalán a tó található. A csukák az orrunk előtt raboltak, itt-ott szétugrottak a kishalak. Az úszóink idegesen táncoltak, majd az enyémet elragadta egy fenevad. Kis fárasztás után szákoltunk egy szép, egészséges 2 kilogrammos csukát. Szájbilincsre került, majd visszadobtam a botomat. A rablások már állandóak voltak, de az úszóink azért se tűntek el. Már össze-vissza dobáltuk őket, hogy eredményt csikarjunk ki. Béci megunta a várakozást, az egyik csukázóját átszerelte pontyozóvá, és a tó felé dobta a végszerelékét. A csukázóját pedig egy nagyon akadós terepre lendítette egy bokor alá. Pár másodperc billegés után eltűnt az úszó és megállt a víz alatt 10 centire csak reméltük hogy még nem húzta bele semmilyen akadóba a hal amikor feljött az úszó és szépen rángatózott még egy kicsit nyelettük majd egy határozott bevágást követően egyből a felszínen bukfencezett a méret körüli tettes, Őt is visszaengedtük a vízbe. Béci új helyet próbált a befolyó vége felé a nádfalsor között. Már majdnem teljesen sötét volt mikor eltűnt az úszója és rövid fárasztást követően a magas vízállásnak köszöhetően egyből partra tudta húzni a bestiát. Gyorsan szájbilincsre fűztük, majd vízbe tettük a bő 3 kilogrammos csukát,és gyorsan visszadobta az úszóját a helyére. A pontyozón egy árva húzást nem láttunk, a csukák is eltűntek, már nem raboltak. Kezdtünk volna pakolni, amikor Béci keresni kezdte a telefonját. Próbáltam felhívni, de nem csöngött ki. Bizony elmerült a vízben. A harc közben, vagy csak sétálás közben, esetleg amikor letette a kabátját, nem tudjuk. A telefon nem került elő. Sötétben értünk a kocsihoz, már mind a hárman fáradtak voltunk, és a hangulatra még rányomta bélyegét ez a telefon. Egész addig nagyon jó kis pecában volt részünk, de így már kellemetlen kicsit.

Az úton hazafelé keveset beszéltünk, már alig vártuk a vacsorát, a meleg fürdőt, és a puha nyoszolyát. Egész nap összesen 1db süllőt és 6 db csukát fogtunk amiből 2 amnesztiát kapott elvégre sporthorgászok is vagyunk. :) Célunk elértük, a Karácsonyi asztal mellet boldogan fogok vissza emlékezni erre a kalandos napra. Köszönöm hogy ilyen jó barátaim lehetnek ezért kivételesen szerencsésnek érzem magam. Köszönöm Tomi és Béci!!!
A halak színét a bőrükben termelődő különféle színsejtek aránya határozza meg. Ha egy faj irharétegében nagy mennyiségű guanin termelődik, akkor a hal színe ezüst lesz. Ha melanin sejtekből van több, fekete vagy barna lesz a bőrszín. Sárga szín akkor fordul elő, ha a xantofill színsejt dominál, míg piros akkor, ha az eritrofill van nagyobb számban jelen.