Cikk oldal
2008. 11. 14

molamobil: Egy régi történet: A nagy 8.5 kilós!

Ez a kis történetem nagyon-nagyon régen történt még az üveghegyeken túl, ott ahol a kurta farkú malacka túr, vagy nem is á már megvan 1997 vagy 1998 januárjában Tiszaderzsen. Barátommal, D-vel már péntek este megérkeztünk poroszlói nyaralómba, avval a feltett szándékkal, hogy szombaton a lehető legkorábban induljunk horgászni, gumihalazni Tiszaderzsre, a legendás „derzsi egyenesbe”. Már este megkezdtük az előkészületeket, forralt bor a termoszba, gumihalak előkészítése, horgok élezése. Miután mindennel készen lettünk bepakoltunk a kocsiba, egy Opel Kadet kombiba. Álmomban már a nagy süllővel küzdöttem, már-már majdnem megszákoltam amikor csörgött az óra! D az ágyból kiugorva lázasan felkiáltott, mintha egy sereg katonát kellene ébresztenie:
-4 óra felkelni! Mondanom sem kell 5 percen belül felöltözve álltunk a kocsinál és már indultunk is volna, igenám, de egész éjjel esett és autónkat jócskán betemette, a közel méteres hó. Nosza rajta kiástuk, és csúszkálva robogtunk Tiszaderzs felé, ami Poroszlótól olyan 30km-re van. A főúton még nem akadt problémánk, de miután arról lekanyarodtunk, hát ilyet?- a szél úgy összefújta a havat, hogy szinte méterenként kellett tolni és ásni az autónkat. Mire a kikötőbe érkeztünk 10 óra elmúlt, de kedvünket ez nem szegte, hihetetlen iramban pakoltunk a csónakba és már indultunk is. Én törtem a jeget a csónak előtt az evezővel, D pedig a kis 4-es Yamahát kormányozta, a lényeg haladtunk előre.
-Ó istenem 11 óra végre kint vagyunk az „élőn”! Horgásszunk!
Én egy nagy 22cm-es piros hátú fehér gumihalat kötöttem, akkoriban még nem volt ilyen nagy a kínálat, mint most, de így is volt nekem vagy 30 féle. D egy nagyméretű zöld twistert kötött, ő a twistereket mindig jobban szerette, mert ezekkel mindig többet fogott és ezt hangoztatta is, csak idézőjelbe téve jegyzem meg, persze, hogy többet fogott, hiszen mindig ezekkel horgászott. Ahogy végignéztem a vizet, ami mostanában elképzelhetetlen lenne, de akkor mi voltunk kint egyedül. Beálltunk a tuti helyre, szemben ahol a parton a sás véget ér és a nád kezdődik. Szorgalmasan dobáltunk, emelgettük a gumihalat a jól ismert módon, bedob-lekoppan-emelés- teker-lekoppan, emelés-teker-lekoppan és így tovább. Miután negyed órát eltöltöttünk egy helyen odébb álltunk úgy 50 métert és kezdtük újra.
Jó 3 óra elteltével még egy árva kis koppintást sem sikerült kicsikarnunk. Szorgalmasan cserélgettük a gumihalainkat, twistereinket de semmi jelentkező. D kicsit elkedvetlenedve kortyolt a termoszból, amikor nekem mintha valami lenne, egy pici pöckölődő kapás de aztán bevágás után semmi, mondtam is:- Biztos egy beleúszás! aztán tekertem tovább, de ahogy a csónakhoz értem, botom nagyot bólintott csodálkozva kiáltottam:- Mágis halam van! halam a csónak alá törve szaladt tovább, hú ha ez süllő, akkor nem lesz kicsi. A hal szinte ellenállhatatlanul húzott a mélybe, ekkor kontroláltam, hogy ez bizony süllő, mint az álmomban, rázza a fejét! Erőltetni nem akartam, tudtam, hogy akadó mentes a pálya. Olyan 10 perc elteltével tudtam a felszínre húzni, D-vel elképedve láttuk, jó méteres süllő. A hal kivételekor még támadt egy kis bökkenő, bizony mident hoztunk kivéve a merítő hálót. Süllőmet a csónak mellé húztam, D biztos kézzel nyúlt a kopoltyúja alá és egy mozdulattal emelte be, a 22cm-es gumihal szinte nem is látszódott úgy benyelte. Kitörően örültünk a halnak, hiszen addig ilyen nagyot még egyikünk sem fogott! Az idő jól elszaladt 4 óra elmúlt, több kapása egyikünknek sem volt és a hó ismét elkezdett szakadni, mondtuk is:- Ideje indulni!
Mire poroszlóra értünk teljesen besötétedett. Izgatottan mértük halamat, elképesztő: 8.5 kg!
Este egy üveg jóféle Egri Bikavér mellett tárgyaltuk ki a történteket és lélekben már készültünk a vasárnapi horgászatra, hiszen nem egy napra jöttünk! Holnap is van nap, de ez már egy másik történet!

Sporttársi üdvözlettel: Molnár László

u.i.: Eredeti képet sajnos nem tudok mutatni a halról, akkoriban még nem volt digitális fényképezőm, megpróbáltam beszkennelni, de nem lett túl jó!
Hozzászólás
Doktorur2008.11.17.A megfelelően "őrült" elszántság meghozta a jutalmát.
Doki
 
Halak esetében alapvetően kétféle pikkelyt különböztetünk meg. Az egyik a reszelős felületű fésűs (ctenoid) pikkely, mely a hazai halfauna tekintetében többek között a sügérnél tapasztalható. Míg a másik, a kerekded geometriájú, sima felületű úgynevezett kerek (cycloid) pikkely, mely például a pontyra jellemző.