Cikk oldal
2009. 07. 24

4esazjo: Néha látni is elég Őket:)

Nemrég értem haza Orfüröl, csak párat ugrani mentünk le a tóra,de ugye néhányat dobni mindig lehet, talán ez az egyik olyan dolog amit nagyon szeretek a pergetésben. Az egész napos höség után felfrissülten a fürdésböl kicsit csendesebb részére húzódtunk a víznek, hátha ad valamit ma is vagy esetleg ma sem:) Egy kisebb bedölt fa és egy gyönyörü naplemente elött álldogálva dobtam az elsö párat. Igazábol csak azért akartam összevizezni kicsit a felszerelést, hogy nyugodtabban tudjak elaludni:) Szóval ugy esett, az elöttem heverö ágak között megpillantottam valami hosszukás ábrázatot. Nyugtáztam is magamban, itt egy kis csukanövendék elöttem! Természetesen ahogy csak ott állt elöttem, szinte kérte, tegyem az orra hegyére azt a mini fat rap-et... Az elsö meglepetésében csak odébb biccentette fejét, jeleve nem igazán éhes ökelme, de ezt nem is csodáltam mert böséges táplálékhad vette körül és ha kedve tartotta volna katonás rendet tudott volna vágni bizonyára... Igen ám,de azért táncoltatni kezdtem elötte a kis mücsalimat, csak ugy incselkedve ahogyan a kisgyermekek is szokták tenni azt a felnöttekkel, amolyan eröproba képen. Mondanom sem kell, ö is felnöttesen reagált... Egyszer kétszer oda oda bökött az orra hegyével intöleg, hogy csak menjél szépen én már pihenek márol:) Bevallom nevettem is a dolgon, mondhatni lazán "leterelt" a kis jószág. Pár perc után beköszönt hozzánk egy testesebb sügér is, de ha lehet Ő aztán még lemagázosabb volt. Odauszott, megnézte mi ez a lökdösödés meg kötekedés aztán ahogy jött olyan gyorsan el is illant. A nagy szórakozás közben a mellettünk lévö kicsiny öbölben már vagy a harmadikat rabolta valaki, de ö már böven a sokadik felmenöje lehetett a mérethatár alját éppen verdesö kis csukszinak. Hatalmasakat csapott és csak ugy verte a vizet, ugráltak is erre arra kis táplálékhalak,ki merre látott ijedtében. Mókás civakodás ide vagy oda, egyre hivogatóbbnak tünt a nagy randalírozás odaát! Cseréltem is egy nagyobb felszini csalira ésmár mentem is a beálláshoz. Dobálni kezdtem és hiába vártam a rablásokat, semmi. Gondoltam magamban, ravasz és tapasztalt ellenfél lehetett, ki is szurt és odébbállt! Sürgettek a szunyogok is, na még dobok párat és irány haza... A következö dobásnál ahogy landolt a vizen a popper, olyat vert mellé a figura, azt sem tudtam hirtelen minek állok ott:) Csak néztem és arra gondoltam, az a kb 10 centi már beleférhetett volna a nyujtózásba cimbora! De nem igy lett és én is inkább hazafelé vettem az irányt. Még igy is csak megköszönni tudom a tónak a rövid esti élményt! Szóval a lényeg megvolt, kellemes élményekkel gazdagodva térhettem haza. Remélem még sok ilyenben lehet részem és ugyan ezt kivánom minden tisztes horgásztársamnak is:) üdv
Hozzászólás
Még nincsenek hozzászólások.
A harcsázáshoz otthon tartott piócákat amennyiben rendszeresen csirkemáj darabokkal etetjük rövid időn belül jelentős testtömeg növekedést érhetünk el.