Cikk oldal
2009. 08. 28

Varusz: Veret a wobler...

Érzem a wobler hibátlan veretését,amint lassan közeledik a csónakhoz. A nádas szélét inkább csak sejtem,egyedül a medret világítja meg a Hold. Úgy a 10.-20.dobás környékén járhatok,mikor valami rávág a műcsalira.Rávág,megüti,odakoppint. Milyen egyszerűen ki lehet fejezni ezt a pillanatot,pedig mennyi minden van mögötte... Nekem ez a másodperc jelenti a horgászat csúcsát.
Reflexből vágok be,érzem megakadt.Sikerül egyből magam felé terelni,így nem gondolok nagy halra,de a következő pillanatban ellenállhatatlanul betör a mederbe.Itt már világossá vált,hogy életem eddigi legnagyobb halával hozott össze a horgász szerencse. Nem ragoznám túl,egy 15-20 perces fárasztást követően már a csónak mellett piheg a harcsa. Már a beemeléshez készülődtem,mikor egy utolsót rántott a fejével és ezzel eltépte a damilt búcsút intve a farkával.
Egy pillanatra megszűnt a világ körülöttem. Nem az fájt igazán,hogy elment a hal,hanem hogy a saját felelőtlenségem miatt ottmaradt a wobler a szája szélében. Már régen le kellett volna cserélnem a damilt a dobról,egyszerűen elöregedett.
u.i.: muszáj volt valahol kibeszélnem,tegnap óta más se jár a
fejemben /sorry/
ja,és a harcsa se volt egy hatalmas példány,csak
számomra, olyan méteres 6-8 kg-s lehetett

varusz
Hozzászólás
Még nincsenek hozzászólások.
A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.